Képviselők a Quaestor-törvényről és a csillebérci táborról

A mai ellenzék tele van korrupciós ügyekkel - mondták a kormány képviselői hétfőn a parlamentben, az antikorrupciós vitanapon, amelyet az ellenzék kezdeményezett.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára és Völner Pál igazságügyi minisztériumi államtitkár is hangsúlyozta expozéjában a kormány korrupcióellenes intézkedéseit, így például a Nemzeti Védelmi Szolgálat létrehozását, a nemzeti korrupcióellenes program megalkotását és a büntetőjogi szigorításokat.
Mindkét államtitkár szerint az ellenzék van tele korrupciós ügyekkel. Erre példaként említették, hogy az MSZP-s Hiszékeny Dezső ellen vesztegetés bűntettének gyanúja miatt zajlik eljárás, Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő ügye pedig "Európa legnagyobb korrupciós botránya".
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a gazdaság kifehérítése érdekében tett lépéseket ismertette, így például az online pénztárgépek és a közúti áruforgalmat ellenőrző elektronikus rendszer bevezetését.

Napirend előtt

LMP: Az államnak hatással kell lennie az élelmiszertermelésre
Az LMP-s Schmuck Erzsébet szerint az országszerte zajló földliciteken - amelyet földrablásnak, földzsákmányolásnak nevezett - a Fidesz akaratára privatizálják az állami földeket. Szerinte az állami földek eladása erősíti a vidék elnéptelenedését, a földbárok majd ott állnak a hatalmas földeken munkások nélkül.
Hozzátette: a 21. század az ivóvízről és az élelmiszerről szól, ezért az államoknak indokolt a beavatkozás lehetőségét fenntartani az élelmiszertermelésbe.
Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy törvényileg szabályozott árveréseken adják el a földeket, amelynek semmi köze nincs a privatizációhoz. A Magosz és az agrárkamara összefogott egy tapintható igényt a gazdák földvásárlásával kapcsolatban - mutatott rá.
Kitért a Földet a gazdáknak program sikerére, amelynek keretében a korábbi 600 helyett nyolcezer gazda használja a földeket. Furcsállotta, hogy az ellenzék gazdaellenes ligába tömörült azért, hogy a gazdák ne tudjanak földet vásárolni.
    
MSZP: Oldják meg a rászoruló gyerekek téli szüneti étkeztetését!
A szocialista Bangóné Borbély Ildikó arra szólította fel a kormányt, hogy ne az elmúlt nyolc évvel jöjjön, hanem oldja meg a téli szünetben a rászoruló gyermekek étkeztetését.
Legalább annak a 140 ezer gyermeknek az étkeztetését oldják meg, akik nyáron részt vettek a szociális étkeztetésben - kérte, ez szerinte ez csupán 985 millió forint lenne. Hozzátette: ha az összes gyermekvédelmi kedvezményben jogosult félmillió gyereknek megoldanák a szünetben az étkeztetését, az 3,5 milliárd forintba kerülne. Ehhez képest Lázár János legutóbbi tanácsadói pályázata 5 milliárd forintba kerül - jelezte.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az MSZP és a Fidesz kormányzását hasonlította össze. Elmondta, a szocialisták alatt 11 százalék volt, most 6,7 százalék a munkanélküliség.
Azt kérte a képviselőtől, mondjon még egy olyan országot, ahol a bölcsődések, az óvodások 90 százaléka ingyen étkezik. Szerinte jelenleg 318 ezer gyerek kap ingyen étkezést.
    
KDNP: 5800 kisdiák kapott ösztöndíjat a Rákóczi Szövetségtől
A kereszténydemokrata Hoffmann Rózsa arról számolt be, hogy idén 5800 kisdiák kapott ösztöndíjat a Rákóczi Szövetségtől. Emlékeztetett arra, hogy a szövetség oroszlánrészt vállal a magyar iskolaválasztást elismerő program szervezésében. Hozzátette: az ösztöndíj finanszírozásában élen jár a civil szféra.
Rétvári Bence válaszában példamutatónak és példaértékűnek nevezte a programot, mert az magánszemélyek adományaira épül. Nyilván nem emiatt az ösztöndíj miatt iratják be a kisgyerekeket a magyar iskolákba - folytatta -, de a tankönyvek megvásárlásához segítséget jelenthet.
    
Jobbik: Az állampolgárok lesznek a Quaestor-kártalanítás teherviselői
A jobbikos Volner János szerint az Ab határozatával azt mondta ki, hogy a Fidesz diszkriminatív módon határozta meg a Quaestor-károsultak, a kárrendezésre jogosultak körét. Pont annak az egy cégnek az ügyfeleit vonta be, ahol kormánypárti politikusok rendszeresen megfordultak - mutatott rá.
Szóvá tette, hogy a bankok a társasági adóból, a bankadóból és a tranzakciós adóból levonhatják a Quaestor-törvény miatt befizetéseiket, vagyis az állam lemond az adóforintokról, azaz a bankok adókönnyítést kapnak és a magyar állampolgárok lesznek ennek az intézkedésnek a teherviselői.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a Quaestor-törvény benyújtásakor a többi jogellenes tevékenységet folytató brókercég által elkövetett visszaélések még nem voltak teljeskörűen ismertek, így érdekes lett volna, ha a törvény rájuk is vonatkozott volna.
Jelezte, hogy az Ab határozatának megfelelően dolgoznak a törvényjavaslat előkészítésén. Abban rögzíteni kell az állam készfizető kezességét, illetve a káron szerzés tilalmát - jelezte, hozzátéve, a jogosultak körét is szükséges pontosítani.
        
Fidesz: Határozottabb fellépéssel menthető a magánzsebekbe átjátszott állami vagyon
A fideszes Kovács Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy 15 évre volt szükség a jogerős ítéletig, amely kimondja: a csillebérci úttörőtábor a magyar állam tulajdona. 
Mint mondta, a 4,6 hektáros terület a rendszerváltáskor gyanús körülmények között került az Úttörőszövetséghez, a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) megszűnése után ajándékozta azt a szövetségnek. Felhívta arra a figyelmet, hogy Gyurcsány Ferenc 1989-ben a KISZ központi bizottsága egyetemi és főiskolai tanácsának vezetője volt. Úgy összegzett: a most született ítélet bizonyítja, határozottabb fellépéssel menthető a magánzsebekbe átjátszott állami vagyon.
Rétvári Bence válaszában azon véleményének adott hangot, hogy jobboldali kormányok alatt az ügyek gyorsultak, míg baloldali kormányok idején blokkolták a Csillebérccel kapcsolatos ügyeket. Azt mondta, hogy az állam javára kedvező ítélet ellenére az ügy nincs lezárva, hiszen miközben az úttörőszövetség használta az ingatlant, a kft.-jének évente 170-200 millió forintos bevétele volt ebből.
Hozzátette, az ügyben szocialista és DK-s politikusok neve merül fel, példaként Nagy Nóra, Nyakó István volt szocialista országgyűlési képviselőt és a DK-s Varju Lászlót említette.

MSZP: Lesz munkahelyteremtés az Ormánságban?
Szakács László (MSZP) a 2012-ben indult Ős-Dráva programról érdeklődött, értékelése szerint az egyik leghátrányosabb térségben élők nem érzékelnek semmit a 25 milliárd forintos programból. Azt kérdezte, parkolópályára került-e a program. Szóvá tette, hogy elmaradt az élelmiszeripari munkahelyteremtés, a határon átnyúló együttműködés és a turisztikai fejlesztések.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára hangsúlyozta: kiemelten kezelik az Ormánságban élők helyzetének javítását, a program minden eleme a helyi foglalkoztatás bővítését szolgálja. Jelezte, hogy ehhez alapvető folyamatokat nem lehet átugrani, folyamatban vannak a vízgazdálkodással, a képzések, a falusi és ökoturizmus fejlesztésével összefüggő feladatok.
    
Jobbik: az ügyészség ízlése alapján dönt?
A jobbikos Szilágyi György bírálta, hogy az ügyészség ismét elutasította egy szent koronát sértő módon ábrázoló póló miatt tett beadványukat, holott azt kimondták már, hogy nemcsak a korona, hanem képi mása is védelem alatt áll. Azt kérdezte, az ügyészség ízlése szerint döntött-e, amikor kimondta, hogy az ábrázolás nem túlzó.
Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese válaszában kiemelte: az ügyészségi munkában indifferens az ízlés fogalma, a törvényi rendelkezések az irányadóak. Kifejtette, hogy a szóban forgó ábrázolás nem értékelhető gyalázásként és nem minősül a köznyugalom elleni bűncselekménynek sem.
    
LMP: milyen elveket követve szűnnek meg szakok?
Az LMP-s Ikotity István arról érdeklődött, hogy mi a logika egyes felsőoktatási szakok megszüntetése mögött. Értékelése szerint szinte az összes területet veszteség éri, a kormány a tudás alapú társadalom "tartóoszlopait rúgja ki", leépülnek az innovatív képzések.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára válaszában jelezte, hogy az erről szóló vita év elején lezajlott, a cél az volt, hogy ne csapják be a hallgatókat olyan szakokkal, amelyek nem adnak a munkaerőpiacon használható tudást. A változtatásokat a szakma kéréseivel, a pályakövetés tapasztalataival indokolta, kitérve arra is, egyes szakok átfedik egymást, míg van olyan is, amit alacsonyabb szinten elég oktatni.
    
Fidesz: hogyan segítik a közbiztonságot a polgárőri járműbeszerzések?
A fideszes Salacz László méltatta, hogy a polgárőr szervezeteknek idén is volt lehetőségük új gépjárművek, kiegészítő eszközök beszerzésére pályázni. Kifejtette, hogy az egyesületek 15-20 éves autókkal dolgoztak, most viszont csak Bács-Kiskun megyében 240 millió forint támogatást kapott 38 szervezet. Azt kérdezte, ez hogyan segíti elő a vidéken élő lakosság közbiztonságának megteremtését.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára elmondta, hogy 2+2 milliárd forint értékben 570 új autót lehetett vásárolni, ez lezárult, de a 2014 és 2020 közötti fejlesztési ciklusban is lesz lehetőség rá, 2016-ban például a tervek szerint 8,3 milliárd forint értékben. Kiemelte az alacsony önrészt is, jelezve, hogy a polgárőri beszerzéseket 75 és 95 százalék közötti mértékben állják.
    
MSZP: káosz van a támogatási előlegek kifizetésénél
A szocialista Gőgös Zoltán arról beszélt, hogy október közepén a terület alapú támogatások és a nemzeti tejtámogatások előlegeinek folyósítását is bejelentette a kormány, azonban szerinte ebből szinte még senki nem kapott. Azt kérdezte, mekkora összeg vár kifizetésre, egy hónap alatt ebből mennyit teljesítettek, s ki a felelős az elmaradásokért.
Czerván György, a földművelési tárca agrárgazdaságért felelős államtitkár azt felelte: október 16-án több jogcímen megkezdték az előlegek utalását, a tejtermelő gazdaságok pedig prioritást élveznek. A 2235 ügyfél 77 százaléka már 11,3 milliárd forint támogatást kapott, november végéig 130 milliárd forint kifizetéssel számolnak. Kiemelte azt is, hogy csak ott van lehetőség kifizetésre, ahol a jogszabályi feltételek teljesülnek.
    
Jobbik: lesz átfogó vizsgálat a csatorna-beruházásoknál?
A jobbikos Hegedűs Lorántné azt vetette fel, hogy uniós forrásból megvalósuló csatorna-beruházások esetében számos településről visszásságokat jeleztek. Ezek közé sorolta a lakossági tájékoztatás elmaradását, az ellenőrizhetetlen finanszírozást, a felülszámlázást, hanyag kivitelezést. Példaként hozta Simonytornyát, ahol a kivitelezés hibáinak kijavításáról érdeklődött és átfogó vizsgálatot szorgalmazott.
Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára válaszában kifejtette, hogy a 2007 és 2013 közötti projektek országosan 520 települést érintettek 473 milliárd forint értékben. Átfogó vizsgálatot nem terveznek, a beruházások megfelelnek a jogszabályoknak - tette hozzá, kitérve arra is, hogy Simontornyán a garanciális időszak 2 év, ez alatt a vállalkozó minden hibát köteles kijavítani.