Képviselői kérdések sorjáznak az Országgyűlésben

Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke megemlékezett arról, hogy május 4-én, Szent Flórián napján az önkéntes és hivatásos tűzoltók előtt tiszteleg az Országgyűlés. Felidézte, hogy száznegyvenöt évvel ezelőtt Széchenyi Ödön gróf alapította meg az első önkéntes tűzoltóságot Magyarországon.
Mint mondta, önzetlenül szolgálni a közösség érdekét a legnemesebb hivatás, különösen akkor, ha annak teljesítése az egyén saját életének kockáztatásával jár együtt.

Simicskó István keresztényemokrata politikusmegemlékezett arról, hogy egy 2000-es kormányhatározat alapján május 6-a a magyar sport napja, mert 1875-ben ezen a napon rendezték Budapesten a kontinens első szabadtéri sportversenyét. A kormány céljai között említette, hogy minden magyar gyermek sportoljon, sportlétesítményeket építsenek, illetve minél több sportversenyt hozzanak az országba.
Az LMP-s Szél Bernadett ismét azt szorgalmazta, hogy szüntesse meg a kormány a dolgozói szegénységet. Szerinte a Fidesz nem a keményen dolgozó emberek érdekeit képviseli, hiszen megadóztatták a minimálbért, növelték a munkára rakodó terheket, kirúghatóvá tették a kisgyerekes szülőket, befagyasztották a közszféra béreit. Az ellenzéki politikus többkulcsos adórendszert, a járulékok csökkentését, a nők helyzetének rendezését, nagyobb megbecsülését, illetve a helyben termelt alapvető élelmiszerek áfakulcsának csökkentését javasolta.
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára szerint a szegénység elleni küzdelem leghatékonyabb módja, ha segély helyett munkát biztosítanak. Felhívta a figyelmet arra, hogy rekordszinten, 4 millió felett van a foglalkoztatás, 43 százalékkal nőtt 2010 és 2014 között a minimálbér. Azt mondta, hogy további béremelés a gazdaság teljesítőképességének figyelembevételével lehetséges.

Az MSZP-s Harangozó Tamás az április végi kaposvári trafikos gyilkosság kapcsán bírálta a trafiktörvényt, mondván, hogy a trafikok elosztása fideszes pártszempontok alapján, korrupt módon történt, közben nem szorult vissza a fiatalkorúak dohányzása, a cigarettacsempészés virágkorát éri, az adóbevételek csökkennek, és soha nem látott bűnözési hullám indult el. Úgy fogalmazott, "ez a trafikkoncesszió nem szólt másról, minthogy Lázár János darabra és kilóra megvegye a Fidesz helyi vezetőit, kongresszusi küldötteit, hogy előkészítse saját, párton belüli hatalomra jutását". 
Hozzátette: a kormánypártiak úgy viselkednek, mint "patkányok a süllyedő hajón", ahelyett hogy változtatnának, bedobják a halálbüntetés "ordas gumicsontját". Harangozó Tamás közölte: ahhoz, hogy Orbán Viktor ki tudja alakítani álláspontját, segítenek, letesznek egy tükröt az ülésteremben lévő helyére, hogy szembenézzen "a démonjaival". A tükröt frakciótársa, Heringes Anita tette le.
L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint a politikai demagógia gyalázatos példája volt a képviselő felszólalása, amely méltatlan az Országgyűléshez, és bármennyire szeretne éket verni a szocialista politikus Lázár János és Orbán Viktor közé, ez nem fog sikerülni. Közölte, osztoznak a meggyilkolt trafikoslány családja fájdalmában, és mindent megtesznek azért, hogy hasonló esetek többet ne fordulhassanak elő.
A fideszes Petneházy Attila a nyíregyházi Sója Miklós görögkatolikus iskola kapcsán hozott kúriai döntésről szólva felidézte, hogy az úgynevezett jogvédők az Európai Bizottsághoz akarnak fordulni az ügyben. Értékelése szerint a jogvédők megkérdőjelezik a huszár-telepi szülők szabad iskolaválasztáshoz való jogát, vagyis kirekesztenek és szegreálnak, mert azt állítják, hogy ezek az emberek nem tudják eldönteni, mi a jó nekik és a gyermekeiknek.
Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere válaszában azt mondta, a különböző etnikai, kulturális, szociális csoportok együtt-tanulása fontos eszköz a felzárkózásban, de aki erre felkészít, az nem szegregál, hanem a felzárkózást segíti. 
A jobbikos Novák Előd arról beszélt, hogy nemcsak napirenden kell tartani a Jobbik javaslatait, meg is kell azokat valósítani. Erre példaként a halálbüntetésről szóló kormányfői felvetést említette. Anyák napja alkalmából beszélt arról, hogy állami ajándékot, egyszeri támogatást érdemelnének ez alkalomból az édesanyák, hiszen ez a legszebb női hivatás. Felvetette a szülői életjáradék bevezetését, miszerint a gyermek adójából támogatni lehetne a szülőket.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint hitelesebb lenne a Jobbik, ha a kormány javaslatait megszavazta volna, hiszen a felvetettek egy része megvalósult.
Az ugyancsak jobbikos Kepli Lajos a génmanipulált szervezeteket tartalmazó élelmiszerek egészségkárosító hatásáról szólt, és feltette a kérdést: lehetséges, hogy ezek Magyarországon jelölés nélkül kerülnek az üzletek polcaira? Arra is választ várt: az illetékes hatóságok rendszeresen vizsgálják-e ezeket?
Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár beszámolt arról, hogy Magyarország - nemzeti hatáskörben - szabályozná a teljesen GMO-mentes termékek jelölését, tárcájánál már folyik a jogszabálytervezet egyeztetése. Közölte azt is: az elmúlt három évben több mint 1100 élelmiszert vizsgáltak, de egyetlenegy sem haladta meg a határértéket.
Az LMP-s Ikotity István komoly veszélynek nevezte, hogy a kormány kilenc gyakorlóiskolát venne el vidéki egyetemektől, ezzel szerinte a kabinet a vidéki pedagógusképzés hanyatlását ismeri el. Úgy ítélte meg, mindez a képzés visszaszorulását eredményezi a jövőben.
Rétvári Bence válaszában leszögezte: emelkedett a pedagógusképzésre jelentkezők száma az elmúlt években, köszönhetően a kormány támogató politikájának, az életpályamodell elindításának. Beszámolt arról is: zajlik a gyakorlóiskolák minősítése.
A fideszes Csizi Péter Pécs fejlesztésével kapcsolatban elmondta: a helyiek új munkahelyeket, gazdaságfejlesztést és egy szabadidőközpontot szeretnének. Fontosnak tartotta a többi közt a jelenlegi ipari park bővítését.
L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára közölte: minden esetben kormányhatározatban rögzítik azokat a pontokat, amikben a kormányfő a helyi vezetőkkel megállapodott.
A független Szelényi Zsuzsanna azt firtatta, hogy miért nem írja elő a kormányzat a kaszinókban működő játékautomaták bevételeinek korszerű ellenőrzését, és ezek az eszközök miért nincsenek online összeköttetésben az adóhivatallal, ahogyan az sok vállalkozónak kötelező
Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára szerint, amit a képviselő javasol, nem szigorítása lenne a rendszernek, hanem könnyítése, ezért nem tartják fontosnak a változtatást. Fontosnak tartotta ugyanakkor azt, hogy az állam az ebből származó költségvetési bevételeket biztosítsa.

Az LMP-s Szél Bernadett arról érdeklődött, hogy mennyibe fog kerülni a paksi hulladékok kezelése.
Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyi államtitkára azt felelte, hogy Paks II.-nek már az első blokk üzembe helyezését követő évben meg kell kezdenie a befizetést a központi nukleáris pénzügyi alapba. A befizetéseknek teljes mértékben fedezetet kell nyújtaniuk az új blokkok üzemeltetése során keletkező radioaktív hulladék és kiégett üzemanyag kezelésére, valamint a blokkok leszerelésére. Az alapból finanszírozott nagy aktivitású hulladék elhelyezésére fordítható összeg várható költsége (2015-ös bázisáron) 745 milliárd forint - közölte.
A fidesze Völner Pál azt kérdezte, hogy mit tehet a kormány az EU-forrásból nem finanszírozott közutak fejlesztéséért. Példaként említette az M4-es ügyét és egyes megyei jogú, valamint iparvárosoknak a gyorsforgalmi úthálózatba bekötését.
Tasó László, az NFM infrastruktúráért felelős államtitkára tudatta: a tervek szerint a ciklus végéig minden megyei jogú várost bekapcsolnak az autópálya-hálózatba, és ígéretet tett az M4-es sztráda megépítésére is.