KDNP: Tízezreknek segíthet a családi csődvédelem

A kereszténydemokrata politikus kiemelte: a javaslat mentőöv a fuldoklóknak, célja a fizetőképesség helyreállítása. Azoknak szól, akik e nélkül csődbe jutnának, de ezzel talpra tudnak állni - fogalmazott Harrach Péter, aki jelezte: adósságrendezés akkor kezdeményezhető, ha a tartozás legalább kétmillió, de legfeljebb hatvan millió forint, a tartozásállomány a vagyon száz-kétszáz százaléka közé esik, az adósságfizetés határideje pedig legalább három hónapja lejárt, és ez alatt ötszázezer forintnyi hátralék halmozódott fel. 
A változások - ha a parlament a tavaszi ülésszakán jóváhagyja őket - lépcsőzetesen lépnek életbe: 2015 szeptemberétől azok kérhetnek csődvédelmet, akiknek az otthonuk van veszélyben, a második ütemben, 2016 őszétől pedig minden olyan magánszemély adós is kérheti majd, aki megfelel az adósságrendezési törvény feltételeinek és túlzottan eladósodott. 
Arról, hogy az adósnak mit jelent a védelem, a frakcióvezető elmondta: a folyamatban lévő végrehajtást felfüggesztik és újat nem lehet indítani. Részleges moratóriumot rögzítenek a törlesztésre, és minden hitelező csak az adósságrendezési eljárásban érvényesítheti követelését. A lakóingatlanra jelzálog elkülönítést kaphat az adós, ez is segíti, hogy időt nyerjen. Öt év lejártával az adósság egy jelentős részét elengedhetik, ez elérheti - kivéve a jelzáloggal érintett ingatlan adósságát - akár a 60 százalékot is - ismertette Harrach Péter.
Vejkey Imre KDNP-s országgyűlési képviselő elmondta: az MNB által összegyűjtött banki adatszolgáltatások alapján a kilencven napon túl lejárt hiteltartozások meghaladják az 1000 milliárd forintot, ezek mintegy negyvenöt százaléka lakáshitel, ötvenöt százaléka pedig szabad felhasználású jelzáloghitel. 
A hitelintézeteknél jelenleg az éven túli lejárt hitelek esetében a lejárt tartozás összege meghaladja a hatszázhatvan milliárd forintot, a teljes tartozás pedig a kilencszáz milliárd forintot. A fedezetül szolgáló ingatlanok értéke azonban nem éri el az ötszázhetven milliárd forintot - jegyezte meg Vejkey Imre, aki szerint a fenti számok azt jelzik, hogy jelentős azon adósok száma, akik a fedezetként felajánlott, azaz az adósságrendezésre felhasználható vagyonukhoz képest "túladósodottak". 
    Rögzítette: magáncsődvédelmet olyan adós kezdeményezhet, akinek vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme van, de az nem elégséges a felhalmozott adósságával kapcsolatos törlesztési kötelezettségének teljesítésére, és az együttműködés szándéka vezérli. Az adósságrendezés az adós feletti állami felügyelet mellett, bírósági polgári nemperes eljárás keretében történik, elsősorban egyezségkötéssel, ennek hiányában a törvényben meghatározott követelményeket érvényesítő bírósági határozattal - fejtette ki. 
    A magáncsődeljárás alatt a bíróság feladatainak ellátását a Családi Vagyonfelügyelői Szolgálat által kijelölt családi vagyonfelügyelők segítik.     Feladatuk a bírósági döntéshozatal előkészítése, támogatása, az adós pénz- és vagyongazdálkodásának felügyelete, az adós esetleges visszaélései esetén eljárások kezdeményezése. Feladatuk lesz még a hitelezők számára a követeléseik nyilvántartásával és kezelésével kapcsolatos egyes feladatok ellátása, a magáncsődegyezség előkészítése, az egyezségkötési eljárás lebonyolítása, az egyezségben meghatározott vagyontárgyak ellenőrizhető nyilvános értékesítése, az értékesítési bevétel hitelezők közötti felosztása - sorolta. 
    Harrach Péter az MTI kérdésére elmondta: első körben 100 csődgondnokot képeznek ki, a továbbiakról az esetleges igényeknek megfelelően döntenek. 
    Vejkey Imre megjegyezte: azon adósok részére, akik nem tudnak élni a csődvédelemmel, jogszabály-módosítással lehetővé kell tenni – akár a Nemzeti Eszközkezelő további erősítésén keresztül - azt, hogy bérlőként legalább 5 évig tovább használhassák a lakóingatlant.