KDNP: Átdolgozandó a Nat-tervezet
„Nem szerepel benne egyetlen népdal, irodalmi alkotás, neves író, költő sem, akit ismernie kellene minden diáknak. Ezzel éppen ellentétes célokat tűzött maga elé Magyarország”
A Nemzeti alaptanterv jelenlegi tervezete vitaanyagnak, kiindulási alapnak megfelelő, komoly munka van mögötte, és átgondolt koncepció alapján készült, azonban a bevezetés időpontját egy évvel későbbre, 2020 szeptemberére javasoljuk halasztani, hogy legyen idő a Nat alapos átgondolására, a kerettantervek kidolgozására, az új tankönyvek megírására és a pedagógusok megfelelő felkészítésére – nyilatkozta lapunknak a KDNP Oktatási Szakbizottságának elnöke. Thaisz Miklós a szakbizottsági állásfoglalást ismertetve elmondta, egyetértenek a tanulói óraszámok kismértékű csökkentésével, fontosnak tartják az aktív tanulásról szóló részt és a szabadon tervezhető órakeret növekedését a 11-12. évfolyamon, továbbá a tananyagon belüli súlyozást egyes tanulási területeknél. A történelem tantárgy átgondolt szakmai koncepció alapján készült, alapvetően jó, azonban a kereszténység történetét nagyobb hangsúllyal kellene megjeleníteni a KDNP szerint.
A nevelés-oktatás alapvető értékeiről és a tanulási, nevelési célokról szóló bevezető rész megfelelő, de kérdéses, hogy meg kell-e ilyen gyökeresen változtatni a jelenleg hatályos Natban megjelent nevelési célokat, a családi életre nevelés és a hazafias nevelés például hangsúlyosabb a hatályos alaptantervben, mint a tervezetben – mutatott rá Thaisz Miklós. Hozzátette, a tanulók értékeléséről szóló részt korszerűnek, a szöveges értékelés kiterjesztésének lehetőségét az első évfolyam végétől a második évfolyam végéig jó kompromisszumnak tartják a hosszú évek óta húzódó szakmai vitában. Alapvetően egyetértenek a komplex természettudományi tantárgy bevezetésének lehetőségével – fakultatív jelleggel –, de figyelmeztetnek arra, hogy előzőleg szükség lenne a kémia-, biológia-, fizikatanárok átképzésére, illetve a komplex természettudományos tanári szakok elterjedésére.
Nem értenek egyet viszont azzal, hogy a tervezet gyakorlatilag megszünteti a közös nemzeti műveltség alapját adó tartalmi előírásokat, nem szerepel a tervezetben egyetlen népdal, irodalmi alkotás, neves író, költő sem, akit ismernie kellene minden diáknak. „Ezzel a megoldással pontosan ellentétes célokat tűzött maga elé Magyarország 2010-ben, amely célok azóta sem változtak. Nem mellesleg a konkrét műveltségi anyagok megnevezésének hiánya az átjárhatóságot és az esélyegyenlőséget is sérti” – hangsúlyozta a szakbizottság elnöke. Érthetetlen számukra, hogy amíg például történelemből szerepelnek konkrétumok – témakörök, történelmi események, személyek stb. –, addig magyar irodalomból nem. Így nem tekinthető egységesnek a tervezet szerepfelfogása – fogalmazott Thaisz Miklós. Megjegyezte, megoldás lehetne elvileg, ha a kerettantervekben megjelennének a konkrét tartalmi elvárások, ám az alternatív kerettantervek elfogadtatásának lehetősége miatt ez nem jelentene garanciát arra, hogy minden magyar diák megtanulja például a Himnusz minden sorát vagy Arany János legfontosabb verseit. Egyetértenek a kortárs irodalom beemelésével, azonban a tervezet súlyozottan a kortárs és a világirodalom tanítását preferálja, pedig a hagyomány és a korszerűség egyensúlya lenne a kívánatos. Thaisz Miklós kitért arra is, általánosságban indokolt, hogy a digitális oktatás témája hangsúlyosabb lett, de alsó tagozaton nem feltétlenül indokolt önálló tantárgyként szerepeltetni, ráadásul éppen a magyar nyelvtől venne el órákat.
A nevelés-oktatás alapvető értékeiről és a tanulási, nevelési célokról szóló bevezető rész megfelelő, de kérdéses, hogy meg kell-e ilyen gyökeresen változtatni a jelenleg hatályos Natban megjelent nevelési célokat, a családi életre nevelés és a hazafias nevelés például hangsúlyosabb a hatályos alaptantervben, mint a tervezetben – mutatott rá Thaisz Miklós. Hozzátette, a tanulók értékeléséről szóló részt korszerűnek, a szöveges értékelés kiterjesztésének lehetőségét az első évfolyam végétől a második évfolyam végéig jó kompromisszumnak tartják a hosszú évek óta húzódó szakmai vitában. Alapvetően egyetértenek a komplex természettudományi tantárgy bevezetésének lehetőségével – fakultatív jelleggel –, de figyelmeztetnek arra, hogy előzőleg szükség lenne a kémia-, biológia-, fizikatanárok átképzésére, illetve a komplex természettudományos tanári szakok elterjedésére.
Nem értenek egyet viszont azzal, hogy a tervezet gyakorlatilag megszünteti a közös nemzeti műveltség alapját adó tartalmi előírásokat, nem szerepel a tervezetben egyetlen népdal, irodalmi alkotás, neves író, költő sem, akit ismernie kellene minden diáknak. „Ezzel a megoldással pontosan ellentétes célokat tűzött maga elé Magyarország 2010-ben, amely célok azóta sem változtak. Nem mellesleg a konkrét műveltségi anyagok megnevezésének hiánya az átjárhatóságot és az esélyegyenlőséget is sérti” – hangsúlyozta a szakbizottság elnöke. Érthetetlen számukra, hogy amíg például történelemből szerepelnek konkrétumok – témakörök, történelmi események, személyek stb. –, addig magyar irodalomból nem. Így nem tekinthető egységesnek a tervezet szerepfelfogása – fogalmazott Thaisz Miklós. Megjegyezte, megoldás lehetne elvileg, ha a kerettantervekben megjelennének a konkrét tartalmi elvárások, ám az alternatív kerettantervek elfogadtatásának lehetősége miatt ez nem jelentene garanciát arra, hogy minden magyar diák megtanulja például a Himnusz minden sorát vagy Arany János legfontosabb verseit. Egyetértenek a kortárs irodalom beemelésével, azonban a tervezet súlyozottan a kortárs és a világirodalom tanítását preferálja, pedig a hagyomány és a korszerűség egyensúlya lenne a kívánatos. Thaisz Miklós kitért arra is, általánosságban indokolt, hogy a digitális oktatás témája hangsúlyosabb lett, de alsó tagozaton nem feltétlenül indokolt önálló tantárgyként szerepeltetni, ráadásul éppen a magyar nyelvtől venne el órákat.