Jövedelem-emelés és a kgfb-díjak az Országgyűlésen

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: a legalacsonyabban kereső településvezetők jövedelme 75 ezer forintról mintegy 95 ezer forintra emelkedhet. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mindez saját forrásból valósítható meg. Beszámolt arról is: lazulhatnak a 3000 lakost el nem érő települések vezetőinek összeférhetetlenségi szabályai, így ők más keresőtevékenységet is vállalhatnak a polgármesterség mellett.

A parlament honlapján kedden tették közzé a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatot, amelyet Varga József, Budai Gyula, Vas Imre, Répássy Róbert, B. Nagy László, Csöbör Katalin és Pócs János fideszes képviselő jegyez. Mint felidézték, a korábbi szabályozással ellentétben, ahol a képviselő-testületnek bizonyos mértékű mérlegelési joga volt a polgármester illetményének megállapítása során, a jelenleg érvényes törvény konkrétan rögzíti az illetmény mértékét.

A javasolt módosítás lehetőséget teremt arra, hogy a jelzett településkategóriákban a képviselő-testület a törvényben konkrétan meghatározott illetménytől a módosításban szereplő mértékben a főállású polgármester illetményét - legfeljebb 30 százalékkal - az önkormányzat saját bevételei terhére megemelje.

A módosítás lehetővé tenné az ugyancsak 1500 vagy az alatti lakosságszámú települések társadalmi megbízatású polgármesterei tiszteletdíjának emelését is. Ennek nyomán a társadalmi megbízatású polgármesterek havonta polgármesteri illetményük 50 százalékával megegyező mértékű tiszteletdíjra lehetnek jogosultak. Erről az összegről - a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozattal - részben vagy akár teljes egészében is lemondhatnak.

Felidézték továbbá, hogy a 2014. októberi önkormányzati választások után az Országgyűlés több olyan törvényjavaslatot fogadott el, amely módosította az önkormányzati képviselőkre, polgármesterekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat. Ugyanakkor - mint kiemelték - "nem volt cél a polgármesterekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok szigorítása, ezért szükség van a korábbi szabályozás visszaállítására": az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésére vonatkozó tilalmat a 3000 feletti lakosságszámú település főállású polgármesterével szemben fogalmazzák meg. Ennek nyomán a 3000 feletti lakosságszámú település főállású polgármestere - a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével - egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, más kereső foglalkozást nem folytathat, nem lehet gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja.

A javaslatban kitértek arra is, hogy az 1500 vagy annál alacsonyabb lélekszámú települések jelentős részén a közfoglalkoztatással kapcsolatos szervezési feladatok ellátása rendszeres elfoglaltságot jelent a polgármesterek számára is. A polgármesterek bevonását a közfoglalkoztatási szervezési feladatokba - mint kiemelték - "anyagilag is szükséges elismerni".

Csak a régi ügyfelek javára térhetnének el a kgfb-díjtarifák

A biztosítók korábbi ügyfeleik hűségét tudnák csak díjtarifájukban elismerni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (kgfb) szóló törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat szerint.

A Balla György és Gulyás Gergely fideszes képviselők által jegyzett törvényjavaslat indoklása szerint egyes kgfb-t kínáló biztosítók az elmúlt években csak az új ügyfelek részére tettek kedvezőbb ajánlatot az új biztosítási időszakra, régi ügyfeleik szerződése az újakhoz képest rosszabb feltételekkel módosult. A törvényjavaslat ezt a tendenciát kívánja megfordítani úgy, hogy a biztosítók korábbi ügyfeleik hűségét tudják csak díjtarifájuk kialakításánál elismerni.

A javaslat kifejezetten rögzíti, hogy a díjtarifák közötti különbségtételre csak a régi ügyfél javára van lehetőség. Ezt a tényt a biztosító köteles a honlapján és az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben folyamatosan feltüntetni.

A biztosítóknak figyelemfelhívásra alkalmas módon értesíteniük kell ügyfeleiket az évforduló előtt arról, hogy a díjtarifa a már meglévő ügyfelek számára nem lehet hátrányosabb az új ügyfelekhez képest, továbbá arról, hogyan módosul a szerződés a régi ügyfél javára az új szabályozás bevezetésének eredményeként.

A törvény elfogadása esetén a kihirdetését követő hatvanadik napon lép hatályba. Az új szabály a hatálybalépést követő naptól meghirdetett díjtarifa által érintett összes szerződésre vonatkozna.

A Ház előtt a gyermekétkeztetés újraszabályozásáról szóló javaslat

A kormány kedden benyújtotta az Országgyűlésnek azt a javaslatcsomagot, amelynek elfogadásával többek között kiterjesztenék az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetést, és kötelező önkormányzati feladattá tennék a rászoruló gyermekek szünidei étkeztetésének biztosítását. A javaslat rögzíti továbbá a gyed extra kibővítését, és a pedagógus életpályamodell több bölcsődei nevelőre vonatkozó kiterjesztését is.

Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslat általános indoklása rögzíti: a gyermekétkeztetés egyre jelentősebb helyet foglal el a gyermekek számára nyújtott természetbeni ellátások között, tekintettel az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztésére, a nevelésbe vett gyermekek ingyenes gyermekétkeztetésének biztosítására és a gyermekétkeztetésre fordított növekvő költségvetési forrásokra. Az újraszabályozással - mint írták - az ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésre jogosult gyermekek köre nem változik, de a gyermekétkeztetés szabályozása ezentúl kiterjed az iskolai szünidő, valamint a bölcsőde és óvoda zárva tartása esetén biztosítandó szünidei gyermekétkeztetésre is.

Az előterjesztés szerint indokolt a gyermekek napközbeni ellátása terén egy "rugalmas, többlépcsős, többszereplős rendszer kialakítása" annak érdekében, hogy az intézményes kereteken túlmenően családias, kis létszámú magán, családi vagy munkahelyeken kialakított gyermekfelügyeleti elhelyezési lehetőségek is létrejöhessenek. Ehhez bővíteni szükséges a 3 éven aluli gyermekek számára biztosított ellátási formákat, hogy minden olyan településen, ahol gyermekfelügyeletre van igény, ott helyben elérhető legyen a gyermekek napközbeni ellátásának valamely formája.

A gyermekek napközbeni ellátását biztosító új intézmény-, illetve szolgáltatástípusok 2017. január elsejétől működhetnek. Indokolt továbbá a települési önkormányzatok feladatellátási kötelezettségének kiterjesztése a 10 ezer lakosúnál kisebb települések tekintetében is, ott, ahol a gyermekek létszáma azt indokolja, illetve szülői igény jelentkezik a 3 éven aluli gyermekek ellátására.

A javaslat a gyermekek napközbeni ellátási rendszerének átalakítása kapcsán 2017. szeptember elsejei hatállyal kivezeti az egységes óvoda-bölcsőde jogintézményét és megszünteti azt a lehetőséget, hogy az óvodába járási kötelezettségnek 5 éves korig családi napköziben is eleget lehessen tenni.

A családtámogatások rendszerét az úgynevezett gyed extra kiterjesztésével, valamint az ügyfelek terheit csökkentő intézkedések révén még rugalmasabbá tennék, hogy - mint kiemelték - "a családok által kívánt és tervezett gyermekek valóban meg is születhessenek".

A javaslat rögzíti továbbá, hogy a bölcsődében - köztük az egységes óvoda-bölcsődében - dolgozó felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szakemberek (gyógypedagógus, pszichológus, szaktanácsadó) és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által foglalkoztatott örökbefogadási tanácsadók körére is kiterjesztenék a pedagógus életpályamodellt.