Jól halad a kerekasztal munkája

– Amikor megkezdődött a Köznevelési Kerekasztal munkája, azt mondta, a Felsőoktatási Kerekasztal tapasztalatai segítséget fognak jelenteni. Így történt? Mi a különbség a két kerekasztal között?

– Abszolút így történt, hiszen ugyanúgy szakmai dolgokról tárgyalunk a Köznevelési Kerekasztal tagjai­val is. Annyi különbség van, hogy ez bonyolultabb, mert itt összetettebb, szerteágazóbb az érdekeltségi kör.

– Ahogy haladnak a tárgyalások, az jobb vagy rosszabb, mint amire számított?

– Jobban, gyorsabban haladunk, ennek az az oka, hogy azonnal létrehoztunk munkacsoportokat, amelyek a két plenáris ülés között működnek. Ezekben sok olyan szakember vesz részt, aki a köznevelési rendszer jó ismerője, gyakorlati tapasztalattal rendelkező tanár, igazgató. Gyorsabban készülnek a javaslatok is, amelyek a továbblépéshez szükségesek az egyes ügyekben.

– A pedagógusok sztrájkbizottságával folytatott tárgyalásról konkrétumokat egyik fél sem árul el, azonban a jelek szerint nem állnak rosszul. Viszont a bért is érintő kérdésekben, mint a túlóra és a pótlékok, a kormányzati oldalnak az eddigi nyilatkozatok alapján nem sok mozgástere van.

– Valóban a huszonöt pontból tizennyolc-húszban nagyon jelentősen közeledtek az álláspontok. Nem volt egyszerű tárgyalás, majdnem tíz órát egyeztettünk tizennyolc pontról, apró részletekbe menően. A fennmaradó hat pont továbbra is nyitott. A kormány kezdettől fogva leszögezte, hogy minden felvetést meghallgat, de miközben még be sem fejeződött a rendszerváltás óta legnagyobb pedagógusbér-emelési program, nem reális egyetlen olyan követelés sem, amely béremelést jelent.

– A Klik új elnöke, Pölöskei Gáborné egyik feladata a majdani fenntartó szervezetének kidolgozása, ugyanakkor a kerekasztal egyik munkacsoportja is foglalkozik ezzel. Nyilván nem arról van szó, hogy két terv készül.

– Megosztottuk a feladatokat, a kerekasztal elveket, célokat, követelményeket határoz meg, az elnök asszony stábjának pedig az a dolga, hogy ezeknek megfelelően készítse el a szervezeti javaslatokat, amelyeket aztán újra beviszünk a kerekasztal elé. A fenntartói munkacsoportban lévő iskolaigazgatók pontosan látják a jelenlegi rendszer hibáit, ezek alapján fogalmazzák meg az elvárásokat, és ennek megfelelően készülnek az alternatívák. Nincs párhuzamosság, a kettő egymásra épül.

– A kerekasztal legutóbbi ülésén elhangzott, hogy az iskolaigazgatókat bevonják a jövő évi költségvetés tervezésébe. Ezt hogyan kell elképzelni?

– Úgy, hogy a tankerület vezetője leül az iskolaigazgatóval, megnézik, milyen igényei vannak, például a létszámra vonatkozóan, illetve mik a várható költségek – közmű, kréta, felújítás, egyéb fejlesztés. A reális igényeket a fenntartó betervezi a költségvetésbe, az iskolaigazgató pedig az így kialakított költségvetési kereteken belül gazdálkodik majd, vagyis kölcsönösen betartják a megállapodást.

– Végül a Tanítanék Mozgalom által szervezett március 30-i polgári engedetlenségi akcióval kapcsolatban: többször hangsúlyozta, hogy nincs semmiféle utasítás a tankerületeknek. Kié a felelősség?

– A minisztérium a szakmai és civilszervezetekkel történő rendszeres párbeszéd érdekében alakította meg a Köznevelési Kerekasztalt, amelyre kezdettől és többször meghívást kaptak a most sztrájkot hirdető szervezetek is, mindhiába. A szülők döntő többségével együtt továbbra sem tartjuk helyesnek, hogy politikai célú akciókban gyermekeket használnak fel, illetve a gyermekek tanításának kárára tanidőben szervezik azt meg, de munkajogi következményekkel emiatt nem kell számolni. Egy biztos, ha a pedagógus nem megy be órát tartani, a gyerekek felügyeletét akkor is meg kell oldani, az elmaradt órát pedig valamikor meg kell tartani. Bízom benne, hogy az iskolaigazgatók, illetve a jogszerűtlen akcióban részt vevő pedagógusok felelősséggel viseltetnek a gyerekek iránt. Központi utasítás nincs és nem is lesz azzal kapcsolatban, hogyan kell kezelni ezt, tehát nincs presszió retorzióra.