Jól felhasznált források az oktatásban

Az uniós jelentés leleplezte a baloldali hazugságokat (Fotó: Varga Imre)

Az Európai Unió éves oktatási kiadványa azt mutatja, hogy nemcsak Magyarország, hanem a magyar oktatásügy is erősödik – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szombati sajtótájékoztatóján az MTI beszámolója szerint.

Rétvári Bence a most közzétett kiadvánnyal kapcsolatban azt mondta, hogy az elmúlt években a hazai ellenzék aktív volt az Európai Bizottság oktatási és képzési figyelőjének megjelenésekor, és annak Magyarországgal kapcsolatos negatívumait igyekezett felnagyítani, azonban az ellenzék most hallgat, mert az eddigi legfőbb érvüket – hogy a magyar kormány keveset fordít az oktatásra – a legfrissebb jelentés cáfolja. A kiadványban ugyanis látható, hogy Magyarország nagymértékben növelte az oktatásügyre fordított kiadásokat. Most annyival haladja meg az uniós átlagot, mint amennyivel korábban azalatt volt. Hazánk tavaly a GDP arányában 5,2 százalékot fordított oktatásra, míg az uniós átlag 4,9 százalék volt.

Rétvári Bence közölte: az uniós jelentés szerint nemcsak növekednek a források, hanem azokat jól is költik el. Üdvözölték például azt, hogy a magyar kormány több mint háromszázmillió eurót kíván költeni az iskolát végzettség nélkül elhagyók arányának csökkentésére. Rétvári megjegyezte, Magyarországon még így is kisebb az iskolát végzettség nélkül elhagyók aránya (11,8 százalék), mint az uniós átlag (12,7 százalék). Az adatok tanúsága szerint az iskola előtti nevelésben való részvétel 94,4 százalék, míg az uniós átlag 93,2 százalék, a hároméves kortól kötelező óvodáztatást is pozitívan értékelték – mutatott rá az államtitkár.

Mindemellett a jelentésben a középiskolából és a felsőoktatásból kikerülők gyors munkára találását is hangsúlyozták – mondta Rétvári, hozzáfűzve, a kiadványból az is kiderült, hogy az Európai Unióban Magyarország azon országcsoportba tartozik, ahol jelentős mértékben emelkedett a felsőfokú végzettsé­gűek aránya, és elértük a 2020-ra kitűzött célt.

Az uniós kiadvány feladatokat is meghatároz a tagállamok számára. Magyarország tekintetében azt emelték ki, hogy nagyok a társadalmi különbségek az ország egyes részei között, az iskolákon belül is. Az államtitkár fontos feladatnak nevezte ezen különbségek csökkentését, és úgy vélekedett, azok megoldására állami fenntartású, központosított iskolarendszerre van szükség.

Tehetségprogramok támogatása

A Tehetségek Magyarországa programra 6,5 milliárd forint uniós forrás jut 2020-ig – közölte az emberi erőforrások minisztere a program nyitórendezvényén. Balog Zoltán azt hangoztatta, hogy a tehetségek megtalálása, gondozása nemzetstratégiai ügy, hiszen ezzel a jövőjébe fektet az ország. A magyar tehetségprogramok eddig 350 ezer fiatalt értek el, és 333 ezren döntöttek úgy tavaly, hogy személyi jövedelemadójuk egy százalékát felajánlják a nemzeti tehetségprogramra, ami 2,8 milliárd forintot jelent – mondta a miniszter, hozzáfűzve, 2009–2016 között 280 felhívás keretében 8850 program valósult meg, a megítélt támogatások összege pedig ebben az időszakban 12 milliárd forint volt. (KCS)