Belföld
Jelentősen nő a felsőoktatás támogatása
Továbbra is kell az érettségi a főiskolához, egyetemhez
Az államtitkár kiemelte: a kormány által előzetesen elfogadott felsőoktatási stratégia lényegi pontokon nem módosult. Annyi változott, hogy továbbra is alapvetően az érettségihez kötné a kormány a felsőoktatásba való belépést. Elvetették azt a német modellt, hogy a szakképzésből bizonyos felsőfokú képzésekbe érettségi nélkül, felvételivel, felkészítéssel be lehessen kerülni. Ugyanakkor az érettségit át kell majd tekinteni - jelezte.
Palkovics elmondta, hogy a stratégiához kapcsolódva változni fog a felsőoktatási törvény, annak rendeletei, módosul majd az államháztartásról szóló jogszabály vonatkozó része is.
Az államtitkár emlékeztetett, hogy jövő év szeptemberétől minden felsőoktatási intézményben bevezetik a kompetenciaméréseket a felsőoktatásba belépő hallgatóknál. A mérésen nem lehet megbukni, aki gyengébben teljesít, azoknak felzárkóztató tanfolyamokat szerveznek. Az a cél, hogy kiderüljenek a hiányosságok. Végzéskor szintén megnéznék, hogyan fejlődtek a hallgató adott képességei.
Palkovics László elmondta: megkezdődött az oktatói bértábla kidolgozása is, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetével közösen. Most végzik azokat a számításokat, amelyek alapján eldönthető, hogy a bérrendszert milyen formában lehet és kell átalakítani. Az új rendszer várhatóan jövő év második felében, vagy 2016 elején léphetne életbe.
A felsőoktatás finanszírozásának átalakításáról szólva kifejtette: az ellátandó feladatok mellett a hallgatói létszám is csökkenni fog, de ennek ellenére az állami szerepvállalást nem szeretnék csökkenteni, forrásokat nem vonnak ki. Ugyanakkor a felsőoktatási intézményeket arra ösztönzik, hogy a közösségi típusú források, tandíjbevételek mellett például a kutatás-fejlesztés értékesítéséből származó források is jelenjenek meg. Egyik új intézkedésként említette az államtitkár, hogy a jövő évi adótörvények értelmében az intézményi támogatások 50 százaléka levonható a társasági nyereségadóból.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a stratégia alapján megkülönböztetnek majd tudományegyetemeket és alkalmazott tudományok egyetemét - az utóbbi a mai főiskoláknak feleltethető meg. Arról, hogy esetleg a főiskolák nevében is megjelenik-e ez, és átnevezik őket, még folynak egyeztetések.
A közösségi főiskola nem intézménytípus, hanem működési forma - fejtette ki az államtitkár, aki szerint a főiskola jelző nem is igazán szerencsés. Lényege, hogy közösség finanszírozza, és az adott régióban élők számára fontos képzéseket folytat, de ez akár a környező, akkreditált intézmények kihelyezett képzéseként is megvalósulhat. Ilyennek a kialakítása kezdődött meg Salgótarjánban, és jelenleg Békéscsabán is folynak tárgyalások, utóbbinál az önkormányzat adna támogatást.
Palkovics László elmondta, hogy tart a felsőoktatási szakok áttekintése, s a 2016-ra vonatkozó képzéseket már az áttekintés eredményeinek ismeretében hirdetnék meg. Az államtitkár szerint nincs értelme negyven helyen közgazdászokat képezni, tizenhat helyen zajló turisztikai szakembereket képezni, s az sem jó, hogy nagyon szétaprózottak az agrárszakok is.
A gólyatáborokban történt erőszakos cselekményekkel kapcsolatban
kiemelte: a hallgatók által szervezett rendezvényeket törvényben akarják szabályozni. Ennek értelmében a hallgatói önkormányzatok ezeknél a rendezvényeknél "cégként" működnének, az intézménytől függetlenül. A hallgatói érdekképviselet jelenlétét a szenátusokban nem tervezik megváltoztatni - jegyezte meg az államtitkár.