Belföld
Intenzív kormányzati tevékenység
Kérdés, milyen tartalommal sikerül megtölteni a „polgári berendezkedést”
Nem hiszem, hogy bárkinek célzottan szólt volna Orbán Viktor kijelentése: a minisztereknek, illetve az államtitkároknak még egy évük van arra, hogy a kitűzött célok érdekében szükséges lépéseket megtegyék – mondta lapunknak Lánczi Tamás, a Századvég vezető elemzője a keddi kormánykonferencia kapcsán. Emlékeztetett, a ciklusok általában két részre osztódnak: az elsőben intenzív kormányzati munka folyik a jelentősebb átalakításokkal, törvények megalkotásával. A másodikban azonban már kerülik a nagyobb változásokkal járó döntéseket.
Lánczi Tamás felhívta a figyelmet arra, az ellenzéki sajtó igyekszik a kormánykonferenciát összekötni az esetleges személycserékkel, azt sugallva, a munka értékelése alapján születnek döntések leváltásokról. A kettőnek azonban nincs köze egymáshoz, az eseménynek nem ez volt a célja, sokkal inkább az, hogy a saját munkájukban elmerült miniszterek, államtitkárok jobban rálássanak a kormányzat távlati céljaira – hangsúlyozta. Arról a kiszivárgott információról, miszerint a kormányfő elégedetlen a beígért közigazgatási reform eredményeivel, az elemző elmondta: a politikai vezetés és a közigazgatás között folyamatos feszültség van, a politika mindig elégedetlen a bürokráciával, mert állandóan nagyobb tempót diktál nála. Lánczi a következő választási kampány kapcsán úgy véli, jó esély van arra, hogy a bevándorlásügy fontos téma lesz a versengés során. Ezt a problémát ugyanis nem lehet egy nap alatt megoldani, sőt, jelenleg csak kezelni, csillapítani lehet.
Az Egyesült Államokból ismert fogalom a „felezős válság”, amikor a ciklus közepén az elnök általában elveszíti a kongresszus többségét, és nagyon kell igyekeznie a pártjának, hogy az újraválasztási esélyeit javítani tudja. Hasonló helyzetben van az Orbán-kormány is – ezt már Kiszelly Zoltán politológus mondta, aki egyúttal emlékeztetett, 2012-ben is mélyponton volt a magyar kabinet támogatottsága, két évvel később mégis fölényes győzelmet aratott a választásokon. Kiszelly szerint erre készültek most is az önértékelés jegyében. Kétségtelen, van még idő, a Fidesz pedig igazából a netadó és a megyei matricák ügye után, április körül már stabilizálta népszerűségét, miközben az ellenzék nem tudott érdemben elrugaszkodni, még a Jobbik sem.
Az elmúlt hónapokban született több „szlogen” is a kormány részéről, a régi-új „polgári berendezkedés” kapcsán is az a kérdés, hogy mennyire tartós, illetve milyen konkrét, kézzelfogható változással jár majd – magyarázta a szakértő. Megjegyezte, új politikai tartalom kell a régi, a belső vitákról is szóló „ballaszt” helyett. A kormánykonferenciáról kiszivárgott információk nem egy nagyobb, strukturális átalakítást vetítenek előre, kérdés azonban, milyen pozitív tartalom társul majd az esetleges változásokhoz, így például a közigazgatási bürokrácia csökkentéséről szóló bejelentésekhez. Szélesebb tömegek megszólítására azonban egyelőre ez sem alkalmas, ráadásul – véli Kiszelly – a kormányzás hatékonyságát is javítani kellene. Jogos felvetés például, hogy túl sok az egyéni képviselői indítvány, amelyek ráadásul nem is mindig jó minőségűek.
Lánczi Tamás felhívta a figyelmet arra, az ellenzéki sajtó igyekszik a kormánykonferenciát összekötni az esetleges személycserékkel, azt sugallva, a munka értékelése alapján születnek döntések leváltásokról. A kettőnek azonban nincs köze egymáshoz, az eseménynek nem ez volt a célja, sokkal inkább az, hogy a saját munkájukban elmerült miniszterek, államtitkárok jobban rálássanak a kormányzat távlati céljaira – hangsúlyozta. Arról a kiszivárgott információról, miszerint a kormányfő elégedetlen a beígért közigazgatási reform eredményeivel, az elemző elmondta: a politikai vezetés és a közigazgatás között folyamatos feszültség van, a politika mindig elégedetlen a bürokráciával, mert állandóan nagyobb tempót diktál nála. Lánczi a következő választási kampány kapcsán úgy véli, jó esély van arra, hogy a bevándorlásügy fontos téma lesz a versengés során. Ezt a problémát ugyanis nem lehet egy nap alatt megoldani, sőt, jelenleg csak kezelni, csillapítani lehet.
Az Egyesült Államokból ismert fogalom a „felezős válság”, amikor a ciklus közepén az elnök általában elveszíti a kongresszus többségét, és nagyon kell igyekeznie a pártjának, hogy az újraválasztási esélyeit javítani tudja. Hasonló helyzetben van az Orbán-kormány is – ezt már Kiszelly Zoltán politológus mondta, aki egyúttal emlékeztetett, 2012-ben is mélyponton volt a magyar kabinet támogatottsága, két évvel később mégis fölényes győzelmet aratott a választásokon. Kiszelly szerint erre készültek most is az önértékelés jegyében. Kétségtelen, van még idő, a Fidesz pedig igazából a netadó és a megyei matricák ügye után, április körül már stabilizálta népszerűségét, miközben az ellenzék nem tudott érdemben elrugaszkodni, még a Jobbik sem.
Az elmúlt hónapokban született több „szlogen” is a kormány részéről, a régi-új „polgári berendezkedés” kapcsán is az a kérdés, hogy mennyire tartós, illetve milyen konkrét, kézzelfogható változással jár majd – magyarázta a szakértő. Megjegyezte, új politikai tartalom kell a régi, a belső vitákról is szóló „ballaszt” helyett. A kormánykonferenciáról kiszivárgott információk nem egy nagyobb, strukturális átalakítást vetítenek előre, kérdés azonban, milyen pozitív tartalom társul majd az esetleges változásokhoz, így például a közigazgatási bürokrácia csökkentéséről szóló bejelentésekhez. Szélesebb tömegek megszólítására azonban egyelőre ez sem alkalmas, ráadásul – véli Kiszelly – a kormányzás hatékonyságát is javítani kellene. Jogos felvetés például, hogy túl sok az egyéni képviselői indítvány, amelyek ráadásul nem is mindig jó minőségűek.