Belföld

Időben küldjük a választ Brüsszelbe

Ha kell, a magyar kormány változtat a kifogásolt menekültügyi szabályokon az újabb kötelezettségszegési eljárás keretében

Tárgyalásos úton rendezné a magyar kormány a hazánk ellen a menekültügyi szabályozás kapcsán indított kötelezettségszegési eljárásban felmerült kifogásokat, azaz ha szükséges, módosítja a szabályokat – vetítették előre lapunknak kormányzati források.

Technikai jellegűnek nevezte egy múlt heti fórumon az Európai Bizottság (EB) által hazánk ellen indított kötelezettségszegési eljárásban megfogalmazott kifogásokat Trócsányi László igazságügyi miniszter. Ahogy lapunk is beszámolt róla, az EB egyrészt azt kifogásolta, hogy a menekültügyi eljárásban az esetleges fellebbezés során nem függesztik fel az adott ügyben hozott határozatokat, és még annak elbírálása előtt az ország elhagyására kényszerítik a kérelmezőket. Az EB szerint az is aggályos, hogy az illegális határátlépéssel kapcsolatos gyorsított büntetőeljárásoknál a magyar törvény nem tartja tiszteletben az igénybe vehető fordításhoz és tolmácsoláshoz való jogról szóló uniós irányelvet, amely biztosítja, hogy a büntetőeljárás nyelvét nem értő gyanúsítottak megkapják minden szükséges dokumentum írásbeli fordítását.

A vonatozó szabályoknak megfelelően a magyar hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre a bizottság újabb levelének megválaszolására. Ha a felszólító levélre nem érkezik válasz, vagy Magyarország esetleg olyan észrevételeket tesz, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az EB úgy dönthet, úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld Budapestnek. Ezt követően – ha szükséges – a bizottság az Európai Unió Bírósága elé viheti az ügyet.

Trócsányi nyilatkozata kapcsán kormányzati forrásaink azt vetítették előre, hogy hazánk válaszolni fog hatvan napon belül a bizottság felszólító levelére, és tárgyalásos úton igyekszik rendezni a kérdést. Azaz ha kell, a kabinet akár módosítja a vonatkozó rendelkezéseket. Ugyanakkor – a miniszterrel egyetértve – arra is felhívták a figyelmet, már alig érkezik bevándorló hazánkba, sőt, mint megírtuk, a magyar–horvát szakaszon a lezárás óta egy személyt sem állítottak elő, az eljárás alá vontak pedig nem tartanak igényt a határozatok lefordítására.

Változhat ugyanakkor az alaptörvény, mégpedig azért, hogy a hazai jogrendben legyen terrorveszélyre vonatkozó minősített helyzet, erről Kósa Lajos fideszes frakcióvezető beszélt a Magyar Időknek.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom