Honvédelmi Bizottság: a terrorfenyegetettségről tájékozódtak a képviselők + VIDEÓ

„Komolyabb aggodalomra adhat okot a bevándorlás”

A franciaországi terrortámadás után Magyarországot érintő biztonságpolitikai kérdéseket vitatták meg az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának hétfői zárt ülésén a Parlamentben. Az LMP újabb ötpárti egyeztetést kezdeményez az ügyben.

A bizottság mintegy három órás ülésén többek között Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára, Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója valamint Takács Tibor, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatója adott tájékoztatást a terrorfenyegetettségről.

Az ülés után Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke leszögezte, felelősen ki lehet jelenteni, hogy Magyarország terrorfenyegetettsége az európai unió átlagának felel meg, vagy az alatt van. Hozzátette, a terrorfenyegetettség miatti "B fokozat" elrendelésére azért volt szükség, mert a szocialista kormányok idején 2007-ben készült jogszabály ezt írja elő, de Kósa Lajos kiemelte: nincs arra adat, hogy Magyarországon a terrorizmus miatt kellene aggódni. „Komolyabb aggodalomra adhat okot a bevándorlás” - hangsúlyozta a fideszes elnök, kifejtve, az elmúlt három évben meghúszszorozódott a Magyarországra érkező menedéket kérő emberek száma. Tavaly több mint 40 ezren, és már idén is több mint hatezren kértek menedéket. Kósa Lajos kitért arra is, hogy a 40 ezer menedékkérőből csak mintegy ötszázan kaptak védelmet, a többiek gazdasági okokból jöttek Magyarországra, megélhetési menekültek.

Objektum doboz

Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos tagja azt mondta, Magyarországon még nincs közvetlen terrorfenyegetettség, ugyanakkor jövőre nézve a modernkori terrorizmus, amely lehet csoportos vagy egyéni egy olyan globális probléma, amelynek potenciális veszélye Magyarországon is fennáll. „kötött a kezük a tekintetben, hogy amíg az ország az Európai Unió és a NATO tagja, addig sok lépést nem fognak tudni megtenni. Ez egy olyan közös ügy, össznemzeti kérdés, amelyben minden pártnak meg kell látni az ország érdekét" - emelte ki az radikális párt képviselője. Hozzátette, akár az Európai Unióval szemben is el kell érni bizonyos jogszabály-változástatásokat, elsősorban a menekülttáborok ügyében.

A bizottság független tagja, Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció alelnöke kiemelte: "a Terrorelhárítási Központ főigazgatójának szakértelme mélyen alulmúlja egóját", ugyanis, a DK politikusának elmondása szerint Hajdu Jánosnak "némi sértegetés mellett" sikerült a terrorizmus elleni küzdelemről beszélnie. Vadai Ágnes kiemelte, nem derült ki, hogy a kormánynak van-e terrorizmus elleni koncepciója, s hogy ki az, aki ebben a kérdésben tartja a kapcsolatot az érintett nemzetközi szervekkel. A DK-s politikus hangsúlyozta, a bizottsági ülésen kiderült, hogy Magyarországon szigorú, az európaival összhangban lévő menekültügyi szabályozás van érvényben. Vadai Ágnes közölte, a bizottsági ülésnek a terrorizmusról kellett volna szólni, de ehelyett jellemzően csak a bevándorlókkal kapcsolatos negatív állításokat hallottak. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, elfogadhatatlannak tartják, hogy népcsoportokat, gazdasági okból menekülőket kollektíven bűnösnek nyilvánítsanak. A DK-s politikus szólt arról is, hogy újra felmerült egy "szuper titkosszolgálat" létrehozása, s Vadai Ágnes szavai szerint Kósa Lajos nyitottságot mutat erre.

Harangozó Tamás, a testület szocialista alelnöke leszögezte, a bizottsági ülésen világossá vált, hogy Magyarországon nincs közvetlen terrorfenyegetettség, nincs bármilyen a bevándorlással kapcsolatban álló terrorfenyegetettség. Azt is megtudták, hogy Európában nincs szigorúbb migrációs szabályozás, mint Magyarországon. „A kormány és a rendészeti szervek képviselői is egyértelművé tették, hogy a terrorizmus és a migráció problémájára közösen kell megoldást találni, Európa összes tagállamában összehangolt választ kell adni” - közölte az MSZP-s politikus. A szocialista képviselő kitért arra is, hogy a kormány és rendészeti szervek képviselői arról tájékoztatták a testületet, minden erőforrás a rendelkezésükre áll, hogy az állampolgárokat megvédjék. Az MSZP ezt viszont vitatja. Harangozó Tamás azt mondta, mind a humán erőforrások tekintetében, mind az infrastrukturális fejlesztésekre rendkívüli forrásokat kellene fordítania a kormánynak, hogy a magyar állampolgárokat a lehető legnagyobb biztonságban tudhassák.

Az LMP újabb ötpárti egyeztetést kezdeményez

Jövő hétfőre újabb ötpárti egyeztetést kezdeményez az LMP a terrorellenes fellépés ügyében, hogy a politika határozhassa meg a témában tervezett szakmai egyeztető fórum közpolitikai hatáskörét. Schiffer András, az LMP társelnöke hétfői sajtótájékoztatón emlékeztetett, hogy a múlt héten, a Fidesz frakcióvezetőjének kezdeményezésére tartott ötpárti egyeztetésen frakcióközi egyeztető fórum létrehozásáról állapodtak meg a parlamenti pártok. „Azonban parttalanná válhat az egyeztetés, és nem oldja majd meg az emberek biztonsága szempontjából sürgető feladatokat, ha nem határozzák meg előre annak feladatait, hatásköreit” – jelentette ki az LMP frakcióvezetője. Hozzátette, a kormánypártok politikusai például a sajtószabadság kérdését vetették fel.

Schiffer András elmondta, miután a héten a szakbizottságok meghallgatják a rendvédelmi szervek vezetőit, a frakciók kellő információkkal rendelkezhetnek hétfőre. „Az LMP emellett benyújtja javaslatát a büntető törvénykönyv módosítására, amely kiegészíti a terrorcselekmény tényállását” - közölte. Ide értenék, ha valaki azért utazik át az országon vagy utazik ki Magyarországról, hogy csatlakozzon egy terrorcsoporthoz, büntetnék a terrorcselekményre uszítást és a terrorcsoport szervezését, és annak is megteremtenék a lehetőségét, hogy ha valaki honosítással szerez állampolgárságot, akkor húsz éven belül az állammal való hűséggel szembeni legsúlyosabb cselekmények elkövetése esetén azt vissza lehessen vonni. Kezdeményezésük értelmében a kormánynak félévente jelentést kellene tenni a migrációs helyzet alakulásáról az Országgyűlésnek.