Hivatalosan is átadták a szegedi határrendészeti oktatóbázist

Szakértő: a logisztikai feladatokban segíthetnek a külföldi csapatok
A mostani jogi helyzet szerint a logisztikai feladatokban mindenképpen segíthetnek a visegrádi együttműködés tagállamai által Magyarországra delegált katonák és rendőrök - mondta Herencsár Lajos biztonságpolitikai szakértő csütörtökön az M1 aktuális csatorna esti műsorában.
A szakértő szerint ahhoz, hogy intézkedni is tudjanak, már nemzetközi együttműködés kell, illetve egy olyan kétoldalú megállapodás, amely ezt lehetővé teszi.
"Az biztos, hogy erre még nincsen szükség, de az is nagy segítség, hogy lényegében tehermenetesítik sok szempontból a Magyar Honvédséget és a rendőrséget" - tette hozzá.

Kontrát Károly közölte: "történelmi időket élünk", a mai napig 380 ezer illegális bevándorló érkezett Magyarországra. A magyar emberek a nemzeti konzultáció során úgy döntöttek, hogy az országot, a déli határt meg kell védeni, ezért szeptemberben az Országgyűlés 13 törvényt módosított - tette hozzá.
Kifejtette: megteremtették a határvédelem jogi feltételeit, az ideiglenes biztonsági határzár létrehozásával a fizikai védelem feltételeit, a készenléti rendőrség bázisán létrehozták a határrendészeti bevetési osztályokat és a törvénymódosítások nyomán a magyar honvédség is bevethetővé vált a határok védelmére.
Hozzátette, hogy a diplomáciai tevékenység eredményeképp a többi visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) is támogatja a magyar határok védelmét.
Az államtitkár közölte, hogy az intézkedések következtében a magyar-szerb határon minimálisra csökkent az illegális határátlépők száma. Míg szeptember 14-én 9380 illegális migráns érkezett itt Magyarországra, addig egy napja csak körülbelül 30. Úgy fogalmazott: látszik, hogy a feladat tartós lesz, nem egy-két hétre szól, ezért nem mindegy, hogy milyen eredménnyel látják el a feladatot a határrendészek.
A határrendészeti oktatóbázist a Szegedi Rendészeti Szakközépiskola mellett, uniós és magyar források bevonásával építették fel, a zöldmezős beruházás értéke 300 millió forint - mondta az államtitkár. Kontrát Károly szólt arról is, hogy tapasztalatai szerint a szeptember 15-i események, a jogszabályi változások óta nagymértékben nőtt a rendészek és a honvédek társadalmi elismertsége.
Dsupin Ottó, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ vezetője az MTI-nek elmondta: a bázis működtetését legalább tíz évre tervezik, 3-4 napos továbbképzési ciklusokban oktatják majd a határrendészeket egyebek mellett a legkorszerűbb okmányvizsgálati eszközök használatára vagy speciális intézkedéstechnikai ismeretek elsajátítására. A gyakorlati képzés a röszkei határátkelőn folyik majd. A bázison egyszerre akár 34 ember lakhatását is meg tudják oldani a képzés időtartama alatt.
Hozzátette: az uniós határőrizeti szerv, a Frontex munkatársai is oktatnak majd a bázison, amely a képzések mellett szakmai konferenciák és tudományos kutatások színhelye is lehet.
 A bázis díszkulcsait Balázs László, az Országos Rendőr-főkapitányság határrendészeti főosztályának vezetője vette át.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) idén eddig 2,8 milliárd forintot fordított a migránsok ellátására - közölte az intézmény általános főigazgató-helyettese csütörtökön az M1 aktuális csatorna műsorában.
Kiss Attila tájékoztatása szerint a tavalyi év hasonló időszakához képest 63 százalékkal nőttek a költségeik.

Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) helyettes szóvivője azt közölte, idén eddig 378 647 illegális bevándorló lépett be Magyarország területére a külső schengeni határon.

Szerdán a rendőrök 5157 embert fogtak el tiltott határátlépés miatt, a helyettes szóvivő közlése szerint túlnyomó többségük a horvát oldalról lépett be Magyarországra. Közölte azt is, hogy január óta 738 emberrel szemben rendeltek el nyomozást; ebből határzár tiltott átlépése miatt 716, a kerítés megrongálása miatt pedig 22 esetben indult eljárás.

Jobbik: A kormány zárja le a déli határt!
A Jobbik azt követeli a kormánytól, hogy korábbi ígéretének megfelelően a horvát szakaszon is zárja le Magyarország déli határát.
Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján arra is felszólította a kabinetet, hogy tisztázza, milyen jövőt képzel a Magyarországra visszatoloncolni tervezett több tízezer migránsnak.
A jobbikos politikus szerint ugyanis a kormány "aljas kettős játszmát" folytat a kvótarendszer ügyében, hiszen miközben belföldön harcosan elutasítja azt, addig az Európai Parlamentben kész elfogadni a kvótákat.
Z. Kárpát Dániel megerősítette, a Jobbik továbbra is zéró toleranciát hirdet a migránsokkal szemben, a kvótarendszer megakadályozása érdekében pedig készek ügydöntő népszavazást kezdeményezni.
Az ellenzéki képviselő szerint a kormány hozzájuk hasonló határozottabb fellépésére, valamint a déli határ fizikai lezárására azért is szükség lenne, mert jövőre a mostaninál is több migráns érkezhet Afrikából és Afganisztánból.

Alapjogokért Központ: A magyar és uniós jogszabályok ismeretének hiányán alapul az Amnesty International jelentése
Az Alapjogokért Központ szerint az Amnesty International (AI) által publikált, a magyarországi menekülteljárással összefüggő jelentés a magyar és az uniós jogszabályok ismeretének teljes hiányán - vagy azok félreértésén - alapul.
Az AI előző héten közzétett jelentésében a menekültválság ügyében alkalmazott magyar politikát bírálta, s egyben intézkedési ajánlásokat is megfogalmazott. A "Fenced out" (Elkerítve) címet viselő 26 oldalas elemzés szerint - amely az AI szakértői által menekültekkel készített interjúkat és esettanulmányokat is tartalmaz - Magyarország igyekszik elszigetelni magát a regionális és a globális menekültválságtól, ám ezt csak nemzetközi emberi jogi és menekültjogi kötelezettségeinek rovására tudja elérni.
A központ összegzése szerint a hatályos magyar Btk. szerint a "jogellenes határátlépés" nincs kriminalizálva. A tényállás 2002 óta szabálysértésnek minősül, és szintén a szabálysértési jog bünteti "az úti okmánnyal kapcsolatos jogszabályi rendelkezések" megszegését is. Ezen rendelkezésekkel korábban sem az EU-nak, sem más hivatalos szervnek kifogása nem volt - rögzítették. Mint írták, a genfi egyezmény - melyen az EU-s menekültügyi szabályozási keretrendszer is alapul - azt tartalmazza, hogy "a Szerződő Államok az országba való jogellenes belépésük, vagy tartózkodásuk miatt nem sújtják büntetéssel azokat a menekülteket, akik közvetlenül olyan területről érkeztek, ahol életük, vagy szabadságuk veszélyeztetve volt". Azok sújthatóak büntetéssel, akik jogellenesen lépnek be egy ország területére és nem közvetlenül olyan országból érkeztek, ahol életük veszélyben lett volna.
A központ szerint ezzel összefüggésben kell értelmezni azt is, hogy a Btk. legutóbbi módosítása nem a jogellenes határátlépést, hanem a fizikai határzár tiltott átlépését, a határzár megrongálását, valamint a határzárral összefüggő építési munka akadályozását rendeli büntetni. E tényállások értelemszerűen csak ott valósulhatnak meg, ahol van fizikai határzár (jelenleg a szerb határon, illetve várhatóan a horvát határszakasz egy részén). Mivel ezen esetekben is az ország területére úgy próbálnak meg bejutni jogellenesen személyek, hogy közvetlenül Szerbiából (vagy majd esetlegesen Horvátországból) érkeznek, ezért cselekményük "jogszerűen" kriminalizálható.
A tranzitzónás eljárásoknál is ugyanazon "ésszerű" (8 nap), de legfeljebb négyhetes határidőket alkalmazza a magyar jogalkotó, amit az uniós irányelv meghatároz. A jogorvoslatra és egyéb szabályokra a magyar menekültügyi törvény általános előírásait kell alkalmazni, azzal, hogy a különleges bánásmódot igénylő csoportok (kísérő nélküli kiskorúak, terhes nők) esetében nem is lehet a tranzitzónás eljárást lefolytatni, őket az ország területére be kell léptetni és az általános eljárást kell foganatosítani. A központ kitért arra, hogy a tranzitzónákban lefolytatott eljárásokat az uniós direktívával összhangban lévő magyar menekültügyi törvény rendelkezései szabályozzák, így értelmezhetetlen az a kijelentés, hogy Magyarország kivonná a tranzitzónákat a joghatósága alól.
Rögzítették: a határok védelmét Magyarországon korábban és a hatályos szabályok alapján is a rendőrség látja el. A legutóbbi törvény- és rendeletmódosítás az alaptörvény előírásainak megfelelően arra hatalmazza fel a honvédségét, hogy fegyverhasználati joggal - de nem kötelességgel - a rendőrség munkáját segítve, annak alárendelten működjön közre az államhatár védelmében, csak és kizárólag a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet területén és idején.

Öt újabb migráns bíróság elé állítását kezdeményezte a Szegedi Járási Ügyészség határzár tiltott átlépésnek bűntette miatt szerdán - tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője csütörtökön az MTI-t.  Szanka Ferenc közölte, a vádirat szerint a migránsok közül ketten Röszkénél, egy határsértő Ásotthalomnál, míg a többiek ismeretlen helyen érkeztek Magyarország területére. Négyen a már mások által megrongált határzáron keresztül, egy migráns a kerítésen átbújva, átmászva lépte át illegálisan a határt. A vádlottak közül - akik valamennyien elismerték a bűncselekmény elkövetését - négy szír, egy pedig indiai állampolgárnak vallotta magát.