Belföld
„Hiába veszik fel a lódenkabátot, alóla kilóg a kisnyilas gúnya”
Dömötör Csaba keményen kiosztotta a Jobbikot az Országgyűlésben
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke megemlékezett arról, hogy február 19-e, Kossuth Zsuzsanna születésnapja 2014 óta a magyar ápolók napja. Kossuth Lajos testvére a 1848/49-es szabadságharc idején a tábori kórházak főápolónője volt. Az alelnök elismerését fejezte ki azoknak, akik ápolóként dolgozóknak. Helytállásukért köszönet és megbecsülés illeti őket - fogalmazott.
Napirend előtt
Dömötör Csaba: A Jobbik szélsőséges párt maradt és teljesen belegabalyodott a baloldali pártokba
Gyöngyösi Márton (Jobbik) leszögezte: a Jobbik egyetért azzal, hogy a demográfiai mutatókat, a munkaerőhiány pótlását népesedéspolitikai eszközökkel és nem migrációval kell megoldani. A Fidesznek azonban a népesedéspolitika is csak egy politikai termék, mint a migráció - hangoztatta.
A miniszterelnök által bejelentetett népesedéspolitikai intézkedéseket úgy jellemezte: a Fidesz szerint "a magyar fiatal szaporítani való haszonállat", amit ha kitömnek hitellel, produkálja a szükséges gyerekszámot, ha ez megvan, mehet az összeszerelőüzembe és majd valaki felneveli a gyerekét, mert a szülőnek a "rabszolgatörvény" miatt nem marad erre ideje. "Fogságban még a nemesebb állatok sem szaporodnak", nemhogy a tervekkel és célokkal rendelkező emberek - mondta. A jobbikos politikus szerint a magyar fiatalok arra vágynak, hogy saját lábukon állhassanak, biztos munkahelyhez, tisztességes fizetéshez jussanak. Nem szeretnének olyan országban élni, ahol az előrejutás egyetlen záloga a Fidesz-párttagság - tette hozzá.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt firtatta, ha a Jobbik ellenzi a migrációt, miért nem támogatta a kormány ezzel kapcsolatos intézkedéseit, és miért támadja azokat a családpolitikai intézkedéseket, amelyek még életbe sem léptek. További családpolitikai intézkedéseket is kilátásba helyezett.
Kitért arra, hogy a Jobbik teljesen "belegabalyodott" a baloldali pártokba. Úgy folytatta, folyamatosan sértegetik a magyarokat, szolgalelkűnek nevezik őket, az idősebb korosztályt pedig far-hát kommandónak hívják jobbikosok. Halomba dőlnek ki a csontvázak a szekrényből, amelyek azt bizonyítják: a Jobbik szélsőséges párt maradt - jelentette ki. "Hiába veszik fel a lódenkabátot, alóla kilóg a kisnyilas gúnya" - fogalmazott Dömötör Csaba.
"Az MSZP félrevezeti a magyarokat és hazugságokat állít a túlórákkal kapcsolatban
Varga László (MSZP) a Fidesz és a KDNP-t bírálta, mert szerinte a kormányoldal "rugalmasan kizsákmányolhatóvá" tette a magyar munkavállalókat, leépítette a munkavállalói érdekképviseleteket, a munka törvénykönyvének módosításával pedig 400 óra túlmunkát terhel a dolgozókra. Szerinte a kormánynak a multicégekkel és a stratégiai partnereivel, így a Suzukival szemben is meg kellene védenie a magyar munkavállalókat és a szakszervezeti jogosítványokat, azonban ehelyett egy politikai színjátékot játszik, és egy szava nincs például a Suzukival szemben.
Dömötör Csaba erre válaszul azt mondta: az MSZP félrevezeti a magyarokat és hazugságokat állít a túlórákkal kapcsolatban. Az államtitkár álságos komédiának nevezte, hogy ellenzéki képviselők hétfőn elmentek egy olyan vállalathoz, ahol nem éltek a túlórakerettel. "Ne várják el se közintézményektől se a vállalatoktól, hogy a munkájukat az ellenzéki ötletfarsanghoz igazítsák" - fordult az ellenzéki képviselőkhöz.
Úgy vélte: a munka törvénykönyvének módosítása csak "ürügy a balhéra", mert ez az egész már az európai parlamenti választási kampány része. Frans Timmermans, a "bevándorlás támogató erők csúcsjelöltje", a "nyílt társadalom első számú lobbistája" az MSZP kongresszusi díszvendége volt - jegyezte meg az államtitkár, aki a "Jobbikkal való románc" miatt is bírálta az MSZP-t.
Fidesz: elutasítjuk a brüsszeli bevándorláspárti terveket
Böröcz László (Fidesz) arról beszélt, hogy a Fidesz és a KDNP következetesen elutasítja a brüsszeli bevándorláspárti terveket, amelyek a Soros-tervnek megfelelően bevándorlókontinenssé tennék Európát. A brüsszeli elit nem akar a terv megvalósításáról letenni, semmibe veszi az emberek véleményét - hangsúlyozta. Rámutatott: Frans Timmermans, a bevándorláspártiak csúcsjelöltje az MSZP-kongresszus vendége volt, és újra hitet tett a kötelező kvóta mellett, az MSZP pedig "állva tapsolta meg" "Soros György bizalmasát". Ugyanakkor rendkívül álságosnak nevezte, hogy Frans Timmermans azt nem zárta ki, hogy az MSZP a "zsidózó, cigányozó Jobbikkal együttműködjön". Kijelentette: a májusi EP-választás tétje meg tudják-e állítani a Timmermans vezette bevándorláspárti erőket.
Dömötör Csaba a kormány hétpontos családvédelmi akciótervéről szólva kijelentette: a kormányoldal az itt élő családokra akar több pénzt költeni, akik pedig kinyitnák a határokat, azok a bevándorlásra. Szerinte Frans Timmermans az "ellenzéki tábor gondolatszponzora", aki "ropotpilóta üzemmódban támadja Magyarországot.
„Ha az ellenzéknek igaza lenne a munka törvénykönyvének módosításával kapcsolatban, akkor hosszú sorok tüntetnének a januári bérek kézhez kapása után”
Szabó Tímea (Párbeszéd) az ellenzék hétfői, a Suzuki-gyárnál tett látogatása kapcsán azt mondta: a 2,6 milliárd forint állami támogatást kapott cégtől kirúgták azt az embert, aki szakszervezetet akart szervezni, ez pedig azt bizonyítja, hogy az autógyártó alkalmazni akarja a 400 óra túlmunkát. Orbán Viktor egy olyan Magyarországot akar, ahol a dolgozók éhbérért, kiszolgáltatva, heti hat napot dolgoznak - mondta, hozzátéve, minden olyan vállalatot ellenségnek tartanak, amely a magyar embereket kizsákmányolja.
Közölte, Orbán Viktor hatalomra kerülése óta hadjáratot folytat a magyar dolgozók ellen, ilyet csak olyan miniszterelnök tesz, aki "utálja saját országát". Rögzítette: nem fognak beletörődni sem a dolgozók, sem a szakszervezetek, sem az ellenzéki pártok a munka törvénykönyvének módosításába. Tisztességes munkakörülmények kellenek és el kell takarítani a kormányt - hangoztatta.
Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára szerint ha az ellenzéknek igaza lenne a munka törvénykönyvének módosításával kapcsolatban, akkor hosszú sorok tüntetnének a januári bérek kézhez kapása után. De csak önök tüntetnek - tette hozzá. A Suzukinál kialakult konfliktusról azt mondta, a jogszabályok biztosítják a munka világában a szerveződés védelmét.
Rétvári Bence: A kormány megemelte az otthonápolási díjakat, az ellenzék nem szavazta meg a javaslatot
Ungár Péter (LMP) szerint amikor a multinacionális vállalatok kérték a munka törvénykönyvének módosítását, akkor azt "perceken belül" megtették a parlamentben. Amikor civilek és az ellenzéki pártok kérték az otthonápolási díj emelését, akkor azt nem sikerült elintézniük - mondta. Szerinte a kormány által a témában benyújtott, majd elfogadott törvény nem oldja meg problémákat, sőt megosztotta a szüleiket és a gyermekeiket otthon ápoló embereket. Hozzátette: jelenleg egy idős szülőjét ápoló ember 55-60 ezer forintot kap havonta. Ennek a juttatásnak a százezer forintra emelése kijönne abból az összegből, amit a Suzuki kapott adókedvezményként - jegyezte meg.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta, a parlament december 12-én döntött az ápolási díjak megemeléséről, a gyermekek otthongondozási díjának bevezetéséről, de az ellenzék nem szavazta meg a javaslatot, képviselői fizikai erőszakkal akadályozták a levezető elnököt a munkájában. Hozzátette: minden ápolási díjat megemeltek; már idén 100 ezer forintra nőtt a gyermekek otthongondozási díja, 2022-re pedig eléri a minimálbér szintjét. Ha fontos lett volna önöknek ez a kérdés, akkor megszavazták volna - mondta.
KDNP: Elismerés és a köszönet az ápolóknak
Nacsa Lőrinc (KDNP) a magyar ápolók napja alkalmából a Fidesz-KDNP nevében elismerését és a köszönetét fejezte ki az ápolóknak, akiket az egészségügy ellátórendszer pilléreinek nevezett. Elmondta: a kormány elismeri az ápolók áldozatos munkáját, hiszen 2016 és 2019 között átlagosan 65,5 százalékkal, a következő három évben pedig további 72 százalékkal növekszik a szakdolgozók bére, valamint folytatódik a "soha nem látott kórházfelújítási program és a nővérszállók felújítása is. A KDNP képviselője szerint ezt a munkát akkor lehet folytatni, ha nem olyan célokra kell költeni a pénzt, amire a magyar emberek már nemet mondtak. Hozzátette: látható, hogy Németország egyes tartományaiban például már többet költenek a bevándorlókra, mint az egészségügyre. Szerinte az európai parlamenti voksoláson két választás van: a bevándorláspárti magyar ellenzék, vagy a magyar embereket érdekeit előre helyező Fidesz-KDNP listája.
Rétvári Bence szerint a 2010 előtti kormányok elbocsátásokkal értékelték az ápolók munkáját, az ottmaradók bérét pedig csökkentették, ezzel szemben, 2010 után emelkedett a szakdolgozók bére, és 8,5 milliárd forint értékben újítanak fel nővérszállókat, valamint ösztöndíjat biztosítanak az ápolói tanulmányok elvégzésére. Az államtitkár arra is kitért, hogy felmérések szerint a "bevándorlási frontországokban", így Franciaországban, Olaszországban és Németországban is nőtt egyes fertőző betegségek megjelenésének aránya.
Vita az idegenrendészeti szerv létrehozásáról
A kormány nevében Kontrát Károly belügyi államtitkár ismertette azt a törvénymódosító javaslatot, amely rendvédelmi feladatokat ellátó szervvé alakítaná a jelenleg túlnyomórészt közigazgatási jellegű feladatokat ellátó idegenrendészeti és menekültügyi hatóságot. Az indítvány értelmében a hatóság 2019. július 1-jétől rendőri szervként, idegenrendészeti szerv megnevezéssel működhet tovább. Ezzel egy időben a foglalkoztatottak egy részének foglalkoztatási jogviszonya hivatásos szolgálati jogviszonnyá alakul kormányzati szolgálati jogviszonyból.
Kontrát Károly a változtatást egyebek mellett azzal indokolta, hogy továbbra is fennáll az elmúlt évek illegális migrációs fenyegetettsége, az új idegenrendészeti szerv pedig hatékonyabban képes fellépni az ezzel járó veszélyekkel szemben. Példaként említette, hogy a hatóság eddig saját jogán nem léphetett fel azokban az esetekben, amelyekben rendőri intézkedésre volt szükség, a jövőben azonban az idegenrendészeti szervnek erre is lesz lehetősége.
A kormánypárti padsorokból elsőként Simon Miklós (Fidesz) érvelt a változtatás elfogadása mellett. Kiemelte, az idegenrendészeti és menekültügyi feladatok napjainkban meghaladják az általános közigazgatási feladatköröket, ezért a hivatal átalakítása után a korábbinál hatékonyabban tárhatják fel és oldhatják meg a különböző idegenrendészeti problémákat.
Nacsa Lőrinc (KDNP) fontosnak nevezte az új rendőri szerv létrehozását, mivel a törökországi tendenciák azt mutatják, hogy a migrációs nyomás növekedni fog a következő időszakban. Emellett azért is fontos az idegenrendészeti szerv létrehozása, mert Magyarország semmilyen segítségre nem számíthat az Európai Unió bevándorláspárti többségétől.
Ellenzéki oldalról Varga-Damm Andrea (Jobbik) felszólalásában "korrekt munkának" nevezte az előterjesztést. Elmondta, jó indulattal állnak a változtatáshoz, indokoltságát azonban szerintük a gyakorlat igazolhatja majd.
Harangozó Tamás (MSZP) ezzel szemben elutasítóan szólt a javaslatról. Közölte, pártja leginkább azért nem támogatja a változtatást, mert nem látják, miként válhatnak a nyárra rendőrré a hatóság kormánytisztviselői. Az ellenzéki politikus szerint ez az indítvány is azt bizonyítja, hogy a kormány olyan alávetetteknek tekinti a munkavállalókat, beleértve a kormánytisztviselőket is, akikkel bármit meg lehet tenni egy-egy törvénnyel.
Arató Gergely (DK) azt mondta, a kabinet azért akarja átalakítani a hatóságot egy "parancsuralmi rendőri szervezetté", hogy elvonhassa a most ott dolgozó köztisztviselők, közalkalmazottak jogait. Nem partnernek tekintenek rájuk, hanem a kormánynak kiszolgáltatott szolgákká akarják tenni őket - fogalmazott, kijelentve, nem támogatják a változtatásokat.
Tordai Bence (Párbeszéd) azt mondta, abban bíznak, hogy az indítvány a kormány "migráncsozós politikai termékének" egyik kifutó alfaja, a "goebbelsi propaganda egyik, remélhetőleg utolsó produktuma". "Ebből a magunk részéről többet nem kérünk!" - tette hozzá.
Védelmi ipari adatok védelméről
A napirenden utolsóként egy olyan nemzetközi egyezmény kihirdetése szerepelt, amelyet Magyarország Törökországgal kötött a védelmi ipari minősített adatok kölcsönös védelme miatt. Németh Szilárd István, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában azt mondta, nem kivételes és nem is újszerű a minősített adatok kölcsönös védelméről szóló egyezmény megkötése egy másik országgal. A megállapodás a védelmi ipari minősített adatok védelmét szolgálja, ez pedig Magyarország védelmi ipari ágazatának fejlődését és védelmét is szolgálja és hozzájárul ahhoz, hogy a térség legmodernebb honvédségét hozzák létre.
Tessely Zoltán (Fidesz) támogatta a javaslat elfogadását. Varga-Damm Andrea (Jobbik) a pulpitusról felszólalva arra hívta fel a figyelmet, hogy egyetlen NATO-tagországgal nincs ilyen megállapodásunk, még azokkal az országokkal sem, akiktől katonai eszközöket vásárolt Magyarország. A képviselőnő kérte, hogy vonják vissza a javaslatot, mert a megállapodás "gazdájaként" megjelölt Nemzetgazdasági Minisztérium már nem létezik. Emellett azt hangsúlyozta, szerinte a kormány nem mondja el, hogy mi az oka az egyezmény megkötésének.
Arató Gergely (DK) szerint felelőtlenül veszélyeztetik a magyar és a nyugati szövetségi rendszer érdekeit ezzel a megállapodással, Magyarország tovább halad az "erdoganizáció" útján. Németh Szilárd államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta, az ellenzéki pártok ebben a vitában is csak a bevándorláspárti politikájukat támasztották alá. Hozzátette: nem hallgat el semmit a kormány, a megállapodásból semmi nem maradt ki.
Napirend után
A napirendi pontok tárgyalását követően három jobbikos képviselő kért szót. Lukács László György (Jobbik) a magyar ápolókat méltatta, Z. Kárpát Dániel pártja népesedéspolitikai javaslatainak ismertetését folytatta, Varga-Damm Andre pedig a közelmúltban elhunyt Bezsenyi Mihály rendőr dandártábornokra emlékezett.
Az ülést vezető Sneider Tamás lezárta az ülésnapot. A Ház szerdán folytatja ülését.