Belföld
Hétfőtől már tovább tartanak nyitva a nappali melegedők
Élesedik a közterületen való életvitelszerű tartózkodás jogszabályi tilalma, emberiességi szempontok mentén tereli az ellátás felé a hajléktalanokat a kormány
Új időszámítás kezdődik október 15-én, de csak a jogszabályt tekintve, számunkra a tél közeledte mindig a megszaporodó feladatokat jelenti – mondta Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) alelnöke egy minapi háttérbeszélgetésen Veszprémben. – Izgatottan várjuk ugyanakkor, ki fogadja majd el a segítséget, ki megy odébb, és ki áll ellen – célzott arra, hogy hétfőtől lép életbe a közterületen való életvitelszerű tartózkodás tilalma. A jogszabály szerint szabálysértést követ el, aki életvitelszerűen közterületen tartózkodik és kilencven napon belül háromszori felszólítás ellenére sem hagyja el az életvitelszerű tartózkodás helyszínét.
Az alelnök kíváncsian várja, hogy a szervezet munkatársai meg tudják-e szólítani a „nehéz eseteket”, és az első hatósági figyelmeztetés után miként lesznek képesek eloszlatni a fedél nélküliek kételyeit. Folyamatosan egyeztetnek a rendőrséggel (amelyet Vecsei Miklós a legjobb partnerüknek nevezett), a mentőkkel és közterület-felügyelettel. – Feladatunk október 15-e után sem változik, továbbra is életeket fogunk menteni – szögezte le az alelnök.
Hétfőtől olyan jogszabályi változás következik be a hajléktalan-ellátásban, amely a teljes társadalom érdekét szolgálja. Az állam a hajléktalanokkal szembeni emberiesség miatt igyekszik az utcán élőket a hajléktalan-ellátó intézmények felé terelni, ahol melegedhetnek, tisztálkodhatnak, pihenhetnek, moshatnak magukra vagy akár főzhetnek is – mondta Fülöp Attila, az Emmi szociális ügyekért és felzárkóztatásért felelős államtitkára. Hangsúlyozta: a hajléktalanság kérdése világprobléma, nem budapesti vagy magyar sajátosság, és mindenhol vannak szabályok a közterület használatára vonatkozóan.
A jogszabály azt is biztosítja, hogy a nappali ellátás és az éjjeli menedék szolgáltatása összeér, tehát nem fordulhat elő, hogy napközben nem tudnak behúzódni valamelyik intézménybe. Ehhez, illetve a rendkívüli helyzetek megoldásához a kormány háromszázmilliós forintos plusztámogatást rendelt. Az államtitkár hozzáfűzte, a zökkenőmentes átmenet érdekében folyamatosan egyeztetnek az ellátó szervezetekkel.
A máltaiak által fenntartott veszprémi Befogadás Háza több épületből áll, ahol nemcsak éjjeli menedékhely található, hanem nappali melegedő, átmeneti szállás, hajléktalanok otthona, háziorvosi rendelő, huszonnégy órás egészségügyi centrum és lábadozó is. A máltaiak két uniós pályázaton forrást nyerve további felújításokat és bővítéseket is megvalósítanak a közeljövőben. Az államtitkár ehhez hozzátette, hogy az állam hatszázötvenmillió forinttal támogatja országszerte hét intézmény felújítását. Fontos, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtsanak, amire a fedél nélkülieknek szükségük van, ugyanakkor Vecsei Miklós határozottan leszögezte: a hajléktalan-ellátás nem lehet végállomás, az átmenetinek valóban átmenetinek kellene lennie, ezért a cél, hogy felülről is megnyissák a rendszert. A máltaiaknak Veszprémben pél dául vannak albérleteik, ahol hajléktalanokat tudnak elhelyezni.
Az épületbe lépve kellemes lecsóillat fogadott bennünket. Az intézmény konyhájában József és egy társa főzte az ételt (a férfi nevét kérésére megváltoztattuk). Nem szeret szerepelni, ám kicsit később feloldódott, és megosztotta velünk a jó lecsó titkát. A konyhában a főzés mellett lehetőség nyílik ételmelegítésre is, a hűtőszekrényben pedig bárki tárolhatja élelmiszerét. – Emellett minden betérőnek egy tál meleg ételt tudunk biztosítani – közölte Szaller Péter, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat veszprémi intézményvezetője.
A tiszta nappali-melegedőben televízió, az egyik sarokban könyvtár várja a fedél nélkülieket. Az utcai szolgálat is ide hozza be először a hajléktalan embereket. Található az épületben egy interjúszoba is, ahol igény esetén négyszemközt beszélgethetnek a szeretetszolgálat munkatársai az otthontalanokkal. Az épület alagsorában zárható szekrények, csomagmegőrző, ruharaktár mellett mosoda található. Az intézményben közfoglalkoztatás keretében hajléktalanoknak tudnak munkát adni, akik nemcsak a saját és társaik ruháit mossák, hanem intézményi textíliákat is – természetesen az MMSZ-nek minderre engedélye van. A mosodai szolgáltatás mellett a közterületeket is takarítják, valamint működtetnek egy kertészetet, az ott megtermelt javakat rászoruló családok között osztják szét.
November elejétől úgynevezett alacsonyküszöbű férőhelyeket is kialakítanak a meglévők mellé, hogy senkinek se kelljen az éjszakát az utcán eltöltenie. Tavaly tizenöt-húsz olyan embert tudtak megóvni az időjárás viszontagságaitól Veszprémben, akik más szolgáltatást nem hajlandók igénybe venni. – A városban biztosított, hogy senkinek ne kelljen az utcán éjszakáznia, ne adj’ Isten, megfagynia – nyomatékosította Némedi Lajos alpolgármester.
Árvai Sándor 2006 óta kénytelen igénybe venni a hajléktalan-ellátó rendszert. Akkor törött el a jobb bokája több helyen, később egy másik műtétet kellett végrehajtani a bal lábán, mert mélyvénás trombózist kapott, aminek következtében amputálni kellett bal alsó végtagját. Az egykori hentes, mészáros, szakács elmondta, hogy az elmúlt több mint tíz évet kisebb-nagyobb megszakításokkal itt töltötte, szobatársai azonban sűrűn cserélődnek. – Régen ittam, mint a marha, de két éve már egy kortyot sem – állította az ágyban fekvő férfi. Egyben rámutatott egy akut problémára.
Vecsei Miklós szerint a hajléktalanságot a társadalom az utcán élők alapján ítéli meg. Őket ismeri fel. A járókelők sokszor látják az esélytelenséget, vagyis az ital, a drog jelenlétét, a vizelettartási, pszichés, kommunikációs problémákat. Ezért ilyenkor nehéz megmagyarázni, hogy van elég férőhely a városokban. Akkor könnyebb a helyzetük, tette hozzá, ha az otthontalan elfogadja a felkínált segítséget. Több hajléktalan azért nem hajlandó az aluljárót elhagyni, mert nem tudják garantálni számára a kutyája elhelyezését. Ezért most a máltaiak intézményeikbe kenneleket telepítenek, hogy ezt a gondot is orvosolni tudják. – Időbe telik, sok türelemre van szükség, amíg elhiszik, hogy velük vagyunk – húzta alá az alelnök.
Közérdek az elszámoltathatóság
Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseivel biztosítja a közpénzeket használó szervezetek átláthatóságát és elszámoltathatóságát, ami közérdek – reagált az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Népszava cikkére, amelyben a baloldali lap arról írt, az ÁSZ ellenőrzést indított több, a fedél nélküliek gondozásával foglalkozó szervezetnél. A számvevőszéki ellenőrzés nem „vegzálás”, ahogy a lap fogalmazott, hanem az adófizető állampolgárok, valamint jelen esetben a szociális humánszolgáltató szervezetek által ellátottak alapvető érdeke, hiszen az ellenőrzések hozzájárulnak a közpénzek szabályos és eredményes felhasználásához – hangsúlyozta az ÁSZ. Hozzátette: program szerinti ellenőrzései korábbi, már lezárt pénzügyi évekre vonatkoznak, az érintett szervezeteknek pedig biztosítaniuk kell az átláthatóságot és elszámoltathatóságot. A számvevőszék 2016-tól folyamatosan ellenőrzi nem állami fenntartású humánszolgáltatók gazdálkodását és működését, az elmúlt években több tucat szervezet ellenőrzését végezte el – áll a közleményben. Az ellenőrzés alá vont szervezeteket az ÁSZ összetett kockázatelemzés alapján választja ki, semmilyen más – egyes sajtóhírekben valótlanul megjelent – körülményt nem vesz figyelembe.