Hatékonyabb nyelvoktatás kellene a köznevelésben

Már csak két év, és a diákoknak nyelvvizsga-bizonyítvánnyal kell rendelkezniük ahhoz, hogy bejuthassanak a felsőoktatásba. Egy kormányrendelet alapján 2020-tól alapfeltétel lesz a legalább B2 szintű általános nyelvvizsga vagy az azzal egyenértékű okirat. Salusinszky Andrást, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnökét lapunk arról kérdezte, hogy az új követelmény hogyan befolyásolhatja a diákok bekerülési esélyeit.

A szakember felhívta a figyelmet, demográfiai okokból csökken a jelentkezők száma, 100-105 ezer tanuló felvételizik felsőoktatási intézménybe. „Ötven százalékuk nem rendelkezik a 2020-tól szükséges középfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy az azzal egyenértékű nyelvi emelt szintű érettségivel” – mutatott rá. Ezért szerinte bár a kormányzati cél helyes, maguk az egyetemek lesznek azok, amelyek – finanszírozási okok miatt – elszabotálják a rendelkezés végrehajtását. Ennek oka, hogy a közoktatásban nem lehet felkészülni a nyelvvizsgára és az emelt szintű nyelvi érettségire, mivel máig nem hatékony a nyelvoktatás. Természetesen vannak kivételek, a fővárosban és a megyeszékhelyeken működő „elitebb” iskolákra ez nem jellemző. „Átlagosan a gyerekek ezer órát tanulnak nyelvet, ami nyelviskolai körülmények között középfokú nyelvvizsga megszerzésére elég. Ugyanakkor azt látjuk, ezer óra után a legtöbben még az alapfokú nyelvvizsgát sem szerzik meg az iskolában” – hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett, tavaly elkészült egy felmérés a nyelvoktatásról, ám a konklúziók levonása elmaradt. „A hiányosságokat tudatos programmal kellene felszámolni, amihez a nyelviskolák tudását hasznosítani lehetne” – jegyezte meg. Kifejtette, egyre többen tanulnak nyelviskolában, felismerve, a csoportos órák hatékony tanulási formának bizonyulnak. „Egy négyhetes tanfolyamon a tanév teljes anyagát átvesszük, és további ismereteket is tudnak szerezni a fiatalok” – tette hozzá.

A hiányosságok ellenére Salusinszky András hangsúlyozta, soha annyi pénzt nem szántak a nyelvi fejlesztésekre, mint az elmúlt hat-nyolc évben, számtalan uniós és hazai fejlesztési forrás jutott a lakosság nyelvtudásának felzárkóztatására. Példaként említette az újrainduló diplomamentő-programot, a szakképzésben nyelvi előkészítő évfolyam indult, és számtalan ingyenes lehetőség van a szakképzési centrumokban is. A szakember szerint érdemes lenne a projekteket kormánybiztosnak összehangolnia.