Belföld
Harrach Péter: A nemzetegyesítés újabb lépcsőfoka lehet a Máért és a Diaszpóra Tanács ülése
A külhoni magyarok körében gondot okoz asszimiláció, a kivándorlás és a jogsértések
Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: a határon túli magyarok helyzete nehéz, de az elmúlt időszak magyar kormányzati intézkedései erősítették a nemzethez tartozás tudatát, és elindították azt a folyamatot, amely a szülőföldön maradást és gyarapodást erősíti, illetve támogatja.
KMKF szórvány-diaszpóra munkacsoport: napirenden a moldvai csángó keresztszülő-program
A moldvai csángó keresztszülő-program lehetséges fejlesztéséről, a Reconnect program erdélyi nyitásáról és a Magyarság Háza tevékenységéről volt szó a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) szórvány-diaszpóra munkacsoportja keddi budapesti ülésén.
Révész Máriusz (Fidesz), a testület társelnöke az ülés után újságíróknak elmondta: bár a szórványmagyarság is nehéz helyzetben van, különösen "szívszorító" a moldvai csángók helyzete. Mint kifejtette: ennek oka lehet, hogy nagyobb a távolság Magyarországtól, illetve, hogy a többi szórványterületen a magyarság támaszkodhat az egyházakra, azonban a csángó magyar területeken az egyház maga is az asszimiliációs törekvések zászlóvivője.
Hozzátette: a magyar nyelvű oktatás is megoldatlan iskolai keretek között. A Keresztszülők a Moldvai Csángókmagyarokért Egyesület igen jelentős tevékenységet végez, közel 2000 csángó magyar gyermeknek szerveztek keresztszülő programot. Ez azt jelenti, hogy találtak 600 olyan családot, akik anyagilag támogatják a kezdeményezést. Indítottak egy csángó palánta nevelő programot is, de erre nagyon kevesen jelentkeztek. Arra biztatták az egyesületet, hogy vegyék számba milyen akadályok állnak a program bővítése előtt és próbálják meg ezt a számot megsokszorozni. Felvetődött gyermekes csángó családok magyarországi nyaraltatása is, a program sikertelenségének oka ugyanis az is lehet, hogy nem alakult ki a bizalom a fogadó és a csángó családok között. Felmerült az is, hogy a csángó települések esetében is erősítsék a testvérvárosi kapcsolatokat.
Az ülésen Hámos László tartott előadást a Reconnect program erdélyi és magyarországi nyitásáról. A program két táborában közel hatvan fiatal vett részt, itt is van még fejlődési potenciál - jegyezte meg a társelnök.
Előadás hangzott el a Magyarság Háza széleskörű tevékenységéről is - számolt be Révész Máriusz, aki reményét fejezte ki, hogy bár most bizonytalanság tapasztalható az intézet helye és jövője körül, de sikerül majd tovább folytatnia a programokat.
A KDNP-s politikus a demográfiai helyzetről szólva kifejtette: húsz év alatt Erdélyben 380 ezerrel, a Felvidéken 108 ezerrel, a Délvidéken 88 ezerrel, Kárpátalján 22 ezerrel csökkent a magyarok száma. A szórványterületeken még erősebb a fogyás, van olyan erdélyi megye, ahol 50 százalékos, vagy ennél is nagyobb.
A problémák között említette az asszimilációt és a kivándorlást, a jogsértéseket, köztük a román korrupcióellenes hivatal magyar elöljárókat érő zaklatásait. Ezeket nemzetközi színtéren is meg kell jeleníteni - tette hozzá.
A frakcióvezető a nemzetpolitika eredményeit részletezve szólt a státustörvényről, amely elindította a nemzetegyesítés folyamatát. Kitért az állampolgársági törvényre, amely a nemzet közjogi egyesítését tette lehetővé.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Kárpátalján idén 2 milliárd forintot fordítottak a vállalkozások támogatására, s ez az összeg jövőre 5 milliárdra nő. Megemlítette az egyetemek, középiskolák támogatását, és a kinti magyar szervezetek, a civil szféra segítését. Megjegyezte: erőteljes a karitatív tevékenység, különösen Kárpátalján és Erdélyben. Harrach Péter fontosnak ítélte azt is, hogy a jól működő helyi kezdeményezéseket támogassák, és a kis helyi közösségek életben tartását segítsék.