Háromszáz migráns van őrizetben

Év eleje óta 312 111 illegális bevándorlóval szemben intézkedett a rendőrség – közölte Csiszér-Kovács Viktória, az ORFK szóvivője tegnap. Elmondta: vasárnap 5925 ember lépte át a határt, ebből a magyar–szerb határszakaszon negyvenhárman, a magyar–horvát határon pedig 5878-an érkeztek.
Szeptember 15. óta a rendőrség 563 határzárral kapcsolatos bűncselekmény miatt indított eljárást. Határzár tiltott átlépésnek bűntette miatt a Szegedi Járási Ügyészség szombaton és vasárnap ötvenegy újabb migráns bíróság elé állítását kezdeményezte – közölte tegnap Szanka Ferenc, a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője. Elmondta, a vádirat szerint a migránsok többsége Ásotthalom és Mórahalom térségében érkezett Magyarország területére, valamennyien elismerték a bűncselekmény elkövetését. A migrációs válsághelyzet kihirdetése óta a szegedi ügyészég 372 elkövetővel szemben kezdeményezett gyorsított eljárást.

A Szegedi Járásbíróság ugyancsak a hét végén harminchárom ítéletet hozott határzár tiltott átlépése miatt – tudatta Juhászné Prágai Erika, a Szegedi Törvényszék szóvivője. Közölte, a bíróság tizennégy vádlottat egy, tizenkilencet két évre kiutasított Magyarország területéről. A bíróság ítéleteit a vádlottak és védőik tudomásul vették, így azok jogerőre emelkedtek. A terheltek úgy nyilatkoztak, hogy nem kérik a tolmács által lefordított ítélet írásbeli kézbesítését anyanyelvükön.

Ma körülbelül háromszáz férfi van idegenrendészeti őrizetben az ország kijelölt büntetés-végrehajtási intézeteiben – közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága tegnap a távirati irodával. Kiemelte, hogy a jogerős bírósági ítélettel megállapított kiutasítás mellékbüntetés esetében idegenrendészeti őrizetbe vehetik az érintett külföldit többek közt azért, ha a hatóság elől elrejtőzött, a kiutasítás végrehajtását akadályozza.

A jogerős bírósági ítélettel megállapított kiutasítás mellékbüntetés esetében a bíróság kezdeményezésére, valamint az idegenrendészeti hatóság határozatával elrendelt kiutasítás végrehajtása érdekében idegenrendészeti őrizetbe vehetik az érintett külföldit, ha a hatóság elől elrejtőzött vagy a kiutasítást más módon akadályozza. Akkor is elrendelhető az idegenrendészeti őrizet, ha az érintett a távozást megtagadja, késlelteti vagy meghiúsítja. Szintén elrendelhető a kényszerintézkedés, ha a külföldi a kiutasítás hatálya alatt és a kiutazás előtt szabálysértést vagy bűncselekményt követett el.

Idegenrendészeti őrizetben nem csak a büntetés-végrehajtási intézetekben lehetnek külföldiek, hanem a rendőrség idegenrendészeti őrzött szállásain is. A bevándorlási hivatal intézkedik a kiutasított ember kitoloncolásáról, amely visszafogadási egyezmény alapján is történhet, ennek végrehajtása a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Válsághelyzet

Negyvenkét menedékjogi kérelmet nyújtottak be nálunk vasárnap, de egyet sem a tranzitzónákban regisztráltak – nyilatkozta tegnap az M1-n a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) általános főigazgató-helyettese.

Kiss Attila beszámolója szerint január óta 176 168-an kértek mene­dék­jogot Magyarországon, és a befogadó­intézményekben jelenleg 638 ember van. Elmondta azt is, hogy az eddig regisztrált kérelmezők nyolcvan százaléka férfi, akiknek több mint fele 18 és 34 év közötti. Az év eleje óta több mint 8600 kísérő nélküli kiskorú kérelmét is regisztrálták – fűzte hozzá.

A főigazgató-helyettes korábban arról is beszélt, hogy a válsághelyzetet megalapozó feltételek továbbra is fennállnak, s ezt azzal magyarázta, hogy a menedékkérők száma havi átlagban meghaladja a napi ötszázat. A hatályos kormányrendelet szerint a BÁH főigazgatójának és az országos rendőrfőkapitánynak legalább tizenöt naponta kell tájékoztatást adnia a belügyminiszternek a válsághelyzet elrendelését megalapozó feltételek fennállásáról.

Röviden. A baloldal kijelentései azokat is bIztatják, akik még nem indultak el

Csak világszintű és uniós összefogással állítható meg a migráció, Magyarország ezt az álláspontot képviselte az ENSZ-közgyűlésben is – mondta tegnap Németh Szilárd az M1-nek, majd hozzátette, emellett a schengeni egyezmény arra kötelezi hazánkat, hogy megvédje Európa határait. A Fidesz frakcióvezető-helyettese felelőtlennek nevezte a baloldal álláspontját, amely szerint a „migráció lehetőséget nyújt Európa és Magyarország demográfiai problémáinak megoldására”, mivel ez a kijelentés biztatja azokat is, akik még nem indultak útnak a Közel-Keletről vagy Afrikából.

 Kezdeményzik a Demokratikus Koalíció (DK) képviselői, hogy parlamenti vizsgálóbizottság tárja fel, „mi történt Röszkénél szeptember közepén, amikor a magyar rendfenntartók és a határt átlépni kívánó menekültek összecsaptak” – írja közleményében Vadai Ágnes, a párt alelnöke. Szerinte ugyanis újabb bizonyítékok kerültek elő arról, hogy „rendfenntartók ok és előzetes figyelmeztetés nélkül támadtak a „thank you Hungary”-t skandáló emberekre”.

„Üdvözli és támogatja” Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete a kormány erőfeszíté­seit annak érdekében, hogy fenntartsa hazánkban a „rendet és
a biztonságot” – írja közleményében a testület. Úgy fogalmaz, hogy mindez összhangban áll az unió alapszerződésében és az alaptörvényben lefektetett „vívmányokkal és értékekkel”, az egyes államok „szuverenitásának, önrendelkezési jogának, közrendje és belső biztonsága védelmének alapvető és természetes igényével”.

 Az MSZP szerint az érintett minisztériumoknak kell odaadni a migránshelyzet kezelésére szánt költségvetési többletforrást. Lukács Zoltán, az MSZP frakcióvezető-helyettese hétfői budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, nem értenek egyet azzal, hogy az idei költségvetésben a rendkívüli kormányzati intézkedésekre csoportosítanának át hatvanmilliárd forintot.
Az MSZP alelnökének indoklása szerint ebből a kasszából bármire lehet költeni a pénzt, szó nincs arról, hogy kizárólag menekültügyre lehet fordítani.