Handó Tünde erősítené az ügyfélkapcsolatokat

Handó Tünde az Egri Törvényszék elmúlt évi munkáját értékelő összbírói értekezlet előtt tartott sajtótájékoztatón kifejtette: az ügyfélkapcsolatok erősítése elsősorban az érthetőséget és az elérhetőséget jelenti.
Elmondta, hogy a bírósági eljárások elhúzódása zömmel külső körülményekre, az ügyfelek távolmaradására, illetve a szakértői késedelemre vezethetők vissza. Egy korábbi vizsgálat rávilágított arra, hogy büntetőügyek azért is húzódnak el, mert a nyomozás során nem rendelik ki a szükséges szakértőket. Járásbírósági szinten az ügyek 50 százalékánál, törvényszéki szinten pedig 30 százaléknál nem rendelik ki időben a szakértőket, ami komoly hatással van az ügymenetre - tette hozzá. Mindezek ellenére a járásbírósági büntetőszakban országos szinten az ügyek 73 százaléka egy éven, 25 százaléka pedig egy hónapon belül befejeződött.
Handó Tünde kiemelte: az időszerűség sosem mehet a minőség rovására. A minőséget két mutató, a fellebbezések aránya, valamint a fellebbviteli bíróság döntésének típusa határozza meg. Ezen mutatókat tekintve a Heves megyei járásbíróságok az országos átlagnál jobban teljesítenek. Országos szinten a járásbíróságokon született ítéletek 21 százalékát fellebbezték meg 2015-ben, míg Heves megyében ez az arány 18 százalék volt.
A Heves megyei járásbíróságok döntéseinek 8,5 százalékát helyezte hatályon kívül a fellebbviteli bíróság, míg országos szinten 11,54 százalék volt ez az arány. 
Handó Tünde kitért arra is, hogy az OBH saját, belső vizsgálatainak tapasztalatait megosztják a nyomozati szervekkel és a jogalkotókkal is, mert a legnagyobb felelősséget a jogalkotó viseli. Azt mondta, olyan jogszabályokra van ugyanis szükség, amelyek a büntetőeljárásban egyértelművé teszik a szerepeket, az eljárásban mindenki a saját feladatát végezze és a saját felelősségét viselje. Nem lehet a bíró felelős a tényállás felderítéséért, hiszen az óhatatlanul az ügyek elhúzódásához vezet - tette hozzá.
Az OBH elnöke arról is beszélt, hogy a környező országokban nem szorulnak a bíróságok arra, hogy a magyarországihoz hasonló mértékben, terjedelemben kelljen indokolniuk a döntéseket. "Ez pedig egyenesen elvezet a bírósági szervezet iránti bizalom kérdéséhez" - mutatott rá. Nagyobb bizalomra van szükség, mert a bizalmatlanság megsokszorozza a munkát, a több munka, a növekvő bürokrácia pedig távolabb visz a társadalmi elégedettségtől - tette hozzá.
A bírói életpályáról szólva elmondta: Európában Magyarországon a legalacsonyabb a pályakezdő bírók illetménye. Az életpálya, az életminőség ugyanakkor nemcsak a fizetéstől, hanem a munkakörülményektől, a munka elismerésétől, az előmeneteltől is függ. 
Emlékeztetett: soha nem látott költségvetési támogatásban részesülnek a bíróságok, évente mintegy 7 milliárd forintot fordíthatnak a kis- és nagyberuházásokra, teljes rekonstrukciókra.
Itt említette meg egyebek mellett az Egri Törvényszék épületének 3,6 milliárd forintos, 2017-re befejeződő rekonstrukcióját.
Az elnök beszélt arról az átfogó, anonim, 460 bírót érintő dolgozói elégedettséget feltérképező felmérésről is, amely szerint a válaszadók 98 százaléka függetlennek ítélte meg ítélkezési munkáját, s csak hatan adtak ellenkező értelmű választ.
Nyíri Beáta, az Egri Törvényszék elnöke arról beszélt, hogy sikeres, de nagyon nehéz évet zártak, hiszen megkezdődött a törvényszék épületének rekonstrukciója, a bíróság pedig az egri laktanyába költözött. Az ítélkezés ugyanakkor végig hatékony, színvonalas és időszerű volt. 
Azt is elmondta, hogy Heves megyében az ügyek 92 százaléka egy éven belül lezárul, a két éven túliak aránya pedig alig 3,7 százalék.
Az Egri Törvényszék tájékoztatása szerint 2015-ben 36 ezer 67 ügy érkezett, ezzel szemben 36 ezer 723-at sikerült befejezniük. Egy-egy bíró tavaly csaknem 500 ügyet fejezett be.