Hagyományőrzés a Kurultajon

Egy hét múlva már javában tart Európa legnagyobb lovas hagyományőrző rendezvénye, a hun és türk tudatú népek legnagyobb kulturális találkozója, a Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlés. A Turán Szövetség hívására huszonhét nemzet képviseletében százhúsz – köztük kárpátaljai, erdélyi, felvidéki és délvidéki – hagyományőrző csapat érkezik Bugacra. A több ezer hagyományőrzőt és érdeklődőt vonzó rendezvény fővédnöke Lezsák Sándor, a térség országgyűlési képviselője, a Magyar Országgyűlés alelnöke.

Az idei Kurultajon a lovasjátékok összeállításakor a szervezők arra törekedtek, hogy felelevenítsék a magyar pusztai múlt harcos hagyomá­nyait. Magyar, kazak és üzbég csapatok egy keleti nomád stratégiai és ügyességi játékban köböre-, azaz lovasfociversenyen vesznek részt. Az Alföldön a köbörét még az 1940-es években is játszották a pásztorok és a csikósok. Kutatók szerint egyre több forrás utal arra, hogy régi magyar játékról van szó, amelyet őseink már a X. század előtt űzhettek.

A Puszták Népe lovasviadalon a versenyzők összetett akadálypályán küzdenek. A Harcosok viadalán indulók kelevézhajításban, báránylopásban vagy szlalomozásban mérik össze ügyességüket, a pusztavágta pedig az alföldi csikósok hagyományos versenye a Kurultajon. Komoly érdeklődés várható a Turán Szövetség által meghirdetett lovas gyorsasági, lovas birkózás és az íjász-akadályversenyen. Az íjásztávlövés világrekordját egyébként 2010-ben a Kurultajon állította be Mónus József világbajnok, amikor 603 méterre lőtte ki a nyilát, a szervezők szerint ezzel egy 1226 óta érvényes eredményt múlt felül. Az íjászprogramok érdekes színfoltja a terepíjászverseny, ahol a harcos gyorsasága és íjásztudása is számít. Nevezni csak tradicionális íjakkal és sporthegyes favesszőkkel lehet, lehetőleg korhű, azaz V–X. századi viseletben. Igen látványos esemény az együtt lövés, amikor egyszerre több száz íjász lövi ki nyilát. A programhoz azok a látogatók is csatlakozhatnak, akiknek tradicionális íjuk van. A magyar hagyományokkal összeegyeztethető ruházat viselete kötelező.

A lovas harci bemutatókon a Kárpát-medence legjobb hagyományőrző lovas íjászai elevenítik fel a hun és magyar harci technikákat. Az egyik leglátványosabb műsorelem a Keleti Vihar elnevezésű program, itt pusztai lovasíjász-hadak csapnak össze a korabeli vértezetű nyugat-európai páncélos seregekkel. A monumentális seregszemlén, a Kurultajra érkező fegyveres hagyományőrző csapatok felvonulásakor több száz lovas és gyalogos harcos sorakozik fel szkíta, hun, avar és a honfoglalás korát idéző hagyományőrző viseletben.

Ezek mellett érdemes tudni, hogy az Ősök Sátrai elnevezésű antropológiai és régészeti – magyar és avar, illetve a szkíta világról szóló – kiállítás az idén a világ legnagyobb jurtájával, Attila sátrával egészül ki, a több mint húsz méter átmérőjű építményben a hun korszakot elevenítik fel. Itt kap helyet többek között a Hunok bejövetele című, huszonkét méter hosszú festmény is, tisztelgésként a Kárpát-medencében birodalmat kialakító Attila nagyfejedelem előtt. A kiállításkomplexumot hat múzeum közreműködésével hozzák létre, s ismert szakemberek tartanak a magyar őstörténethez kötődő tudományos és ismeretterjesztő előadásokat.
A hagyományőrző ünnepen a kézművesek megmutatják, hogyan készítik a portékáikat. A rokon nemzetek képviselői népzenei, illetve néptáncbemutatót tartanak, a magyar ősvallás felelevenítői pedig száz táltosdobos kíséretében megszólaltatják a világ legnagyobb sámándobját.

A további programokról a Kurultaj.hu honlapon és a Kurultaj Facebook közösségi oldalán olvashatnak.