Ha nem enyhül a súlyos nyomás, egész Európa instabillá válik

„Oroszország szíriai légi csapásai némileg aggasztóak, mert úgy tűnik, nincs meg az ezekhez szükséges koordináció” – fogalmazott Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke. A politikus üdvözölte a kormány ENSZ-ben tett cselekvési javasla­tait. A képviselő is a békés szíriai rendezést hangsúlyozta. Hozzátette, az önrendelkezést tiszteletben kell tartani, a nemzetközi közösségnek nem feladata Bassár el-Aszad szíriai elnök eltávolítása.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője kijelentette, nem iszlám-, hanem bevándorlóellenes álláspontot képviselnek. A világkvóta-javaslatot ésszerűnek minősítette, a kötelező európai kvótát azonban nem fogadják el.

---

Röviden. Megválasztották a hungarikumbizottságot

Az ülés elején Kövér László, az Országgyűlés elnöke bejelentette: október 1-jén Kósa Lajos váltotta a Fidesz frakcióvezetői posztján Rogán Antalt.

Az Országgyűlés a napirend elfogadása után száztizenhárom igen szavazattal negyvennyolc ellenében úgy határozott, hogy a gazdasági bizottságot kéri fel határozathozatalra a Közbeszerzési Hatóság 2014-es tevékenységéről szóló beszámolójáról.

A parlament százharmincöt igen szavazattal, tizennégy nem és kilenc tartózkodás mellett a Hungarikumbizottság tagjává választotta Lezsák Sándort (Fidesz) Simicskó Istvánt (KDNP), Magyar Zoltánt (Jobbik), valamint Varga Szimeon bolgár kisebbségi szószólót, akik ezt követően az Országgyűlés előtt letették az esküt.

Az interpellációk során az LMP-s Schmuck Erzsébet arról kérdezte Tállai Andrást, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkárát, hogy hány hazai munkahely szűnik meg a dízelbotrány miatt. Emlékeztetve a botrányban érintett Audival korábban kötött partnerségi megállapodásra azt kérdezte, hogy mit tesz a kormány a hazai munkahelyek megőrzése érdekében. Tállai András válaszában közölte: a kormány minden lehetséges támogatást megad a munkahelyek megőrzéséhez. A partnerség keretében a cég vállalta a bővítést, valamint azt, hogy innovációt hoz az országba.

Az azonnali kérdések során Szél Bernadett (LMP) egy levelet idézve számolt be arról, a nagycsaládosoknak gondot jelent, hogy a tizennyolcadik életévét betöltő, de továbbtanuló gyerekek után nem jár családi pótlék. Azt kérdezte, tervezik-e a kedvezmények kiterjesztését. Tállai András válaszában a kormány céljaként jelölte meg a gyermeket nevelő szülők támogatását, és azt nevezte igazságosnak, ha a többgyermekes családok nagyobb kedvezményben részesülnek. Értékelése szerint a rendszernek vannak korlátai, az általános és középiskolás gyermekeket preferálja, de érdemes megfontolni a kiterjesztést.

A jobbikos Sneider Tamás szerint mindössze tizenöt-húsz százaléknyi béremelés valósult meg a tűzoltóknál, szemben az ígért harmincszázalékossal. Ennek oka a megszüntetett délutáni pótlék, amely miatt sokan még csökkenést is elkönyvelhettek – tette hozzá. Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára válaszában elmondta: nem szűntek meg a pótlékok, az állomány többsége pedig nettó huszonhat százalékos illetményemelést kapott. Szerinte a tíz évnél nem régebben dolgozók esetében lehetett csupán nettó húszszázalékos a jövedelememelkedés.

Gúr Nándor (MSZP) azt mondta, ideje lenne a bérből és fizetésből, illetve az alacsony nyugdíjból élőkkel törődni, hogy ezek az emberek kicsit többet keressenek, a kezükbe jutó pénz pedig többet érjen. Tállai András azt mondta, a verseny- és a közszférában is harmincegy hónapja növekednek a reálkeresetek. Hozzátette, jövőre egy százalékkal csökken az szja, az elkezdett életpályamodellek is segítenek a közszféra dolgozóin.