Belföld

Gyorsítanak a bevándorlási eljáráson

Magyarországot biztonságos országok veszik körül, nem az életét menti az, aki ezekből érkezik hazánkba – mondta Tuzson Bence

Hétfőn dönt a parlament a műszaki határzár mihamarabbi felállítását lehetővé tévő törvényről – közölte Tuzson Bence, a Fidesz-frakció szóvivője. Elmondta azt is, ma a határzár tűnik a legalkalmasabbnak arra, hogy megvédjék az országot és annak déli határait.

Addig tartják fenn a műszaki határzárat a magyar–szerb határon, ameddig szükséges – közölte a Fidesz-frakció szóvivője tegnap. Tuzson Bence elmondta, a parlament kivételes eljárásban tárgyalja azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a műszaki határzár a leggyorsabban megépülhessen. Ez azt jelenti, hogy tegnap a törvényalkotási bizottság lefolytatta a részletes vitát, az Országgyűlés pedig hétfőn dönt a kérdésben. A Ház legközelebb már csak ősszel ülésezik, a kivételes eljárás nélkül hónapokat csúszna a határzár ügye.

A törvény azt is lehetővé teszi, hogy a mostanihoz képest felgyorsuljon a menedékjogi eljárás. Tuzson kijelentette, jelenleg a műszaki határzár tűnik a leghatékonyabb megoldásnak arra, hogy az országot és annak déli határát megvédjék. Kitért arra is, míg tavaly 42 777 illegális migráns jött Magyarországra, addig az idén eddig már csaknem hetvenezer, és ha nem tesznek semmit, év végére a számuk akár a 120-130 ezret is elérheti. Ilyen sok embert Magyarország nem bír el, ezért rendkívül fontos, hogy az ország az újkori népvándorlásban milyen álláspontot követ. A legálisan érkezőket be kell engedni, de akik illegálisan jönnek, azokat nem. Ezért van szükség a műszaki határzárra.

A politikus kiemelte: minden ellenzéki párttól azt kérik, támogassa a kormánypártok által elkezdett politikát az ügyben, de különösen a Jobbiktól, amely „szavakban mindig erős ebben a kérdésben, de tettekben gyenge”. Tuzson Bence az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának aggályairól elmondta, tudják, hogy Magyarországot meg kell védeni, és ennek érdekében fel kell építeni a kerítést, de ez nem jelenti azt, hogy ne szeretnék az emberi jogokat teljes egészében tiszteletben tartani. Hangsúlyozta, a Magyarországot körülvevő országok biztonságos országok, és aki onnan átlépi a schengeni övezet határát, az nyilvánvalóan nem a személyes biztonsága miatt teszi ezt, hanem a jobb élet vélt vagy valós reményében.



Elfogadták Kósa törvényjavaslatát

Elfogadta tegnap az Országgyűlés Kósa Lajos fideszes képviselő módosító javaslatát az ideiglenes biztonsági határzár létesítésével, valamint a migrációval összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz. A dokumentum jogtechnikai és nyelvhelyességi pontosításokat tartalmaz, így például a kihirdetést követő harminc nap helyett augusztus 1-jén lép hatályba az eredeti javaslat, amennyiben az Országgyűlés elfogadja. A szavazás előtti vitában az MSZP-s Harangozó Tamás saját törvényjavaslatait ajánlotta elfogadásra, amelyekben a többi közt szigorúbban büntetné az embercsempészetet, illetve törölné a dokumentumból, hogy a bevándorlóknak egy meghatározott megyét jelölhetnének ki tartózkodási helyként. Kucsák László fideszes képviselő szerint az MSZP hónapokkal ezelőtt még a probléma létét sem akarta elismerni, majd kijelentette, ha nemzetközi színtéren nincs gyors megoldás, akkor nemzeti szinten kell lépni. Felkai László közigazgatási államtitkár a menekültek tartózkodási helyének kijelölésével kapcsolatban arról beszélt, ha nem veszik őrizetbe a migránst, akkor szabadon mozoghat, a mostani viszont szigorító szabály, hiszen „elő lehet neki írni a jelentkezési kötelezettséget adott megyében”.
(JZS)


Röviden. Le Monde: példátlan válság

Egy híján hatszáz határsértőt, köztük nyolcvanöt gyermeket tartóztattak fel a rendőrök Csongrád megye déli részén csütörtökön. A megyei rendőr-főkapitányság közlése szerint a legnagyobb csoportot Ásotthalom közelében fogták el, ahol negyvenhárom afgán, hat pakisztáni, hét iraki és öt bangladesi állampolgár lépte át illegálisan a zöldhatárt. Országszerte összesen nyolcszázharmincöt embert vett őrizetbe a rendőrség csütörtökön.

Magyarország helyzete nem könnyebb Olaszországénál menekültügy szempontjából – jelentette ki Prőhle Gergely. A nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár szerint a migrációs kérdésben fogalmi zűrzavar alakult ki. Példaként említette a skandináv országokat, ahol volt megfelelő intézményrendszer és politikai rendszer, valamint anyagi forrás is, és mégis kiderült, hogy „az együttélés számos sebből vérzik”. „Nem tudnak tartósan mit kezdeni azokkal – folytatta –, akik más kultúrából kerültek ezekbe a nagyon toleráns országokba”.

Röszkén és Nagykanizsán készült riportot közölt a dél-magyarországi migrációs válságról a Le Monde balliberális francia lap. Az írás említést tesz a debreceni menekülttáborban történt „rendbontásról”, s kijelenti, a magyar kormánynak példátlan migrációs válsággal kell szembenéznie, mivel év eleje óta több mint hatvanezren lépték át illegálisan a határt. Borbásné Márki Márta röszkei polgármester a lapnak elmondta, néhány kerékpárlopáson kívül semmilyen erőszak nem történik. Az ott élő emberek számára azonban komoly gond, hogy letapossák a terményeiket és óriási mennyiségű szemét van mindenhol, ruhák, műanyagflakonok és pelenkák.

Nem növelheti az ideiglenes határzár költségeit az, hogy gyorsan kell megépíteni – mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő az M1 Ma este című műsorában. Úgy vélte, nem biztos, hogy a határzárat építő katonák, rendőrök mellett jó megoldás, hogy közfoglalkoztatottakat is bevonjanak. Elmondta azt is, üdvözlik, hogy civil-, karitatív szervezetek is bekapcsolódnak a befogadóállomásokon élők ellátásába, illetve hogy a kormány napi kapcsolatban van az ENSZ-szel és civilszervezetekkel.