Belföld

Gulyás Gergely: hiánypótló kutatás a vidéki kommunista hatalomátvételről

Létrejött a Nemzeti Emlékezet Bizottság Vidéktörténeti Témacsoportja

Amíg Európa nyugati felében 1945 egy máig tartó békés időszak kezdetét jelentette, addig Közép-Európának újabb diktatúrát hozott, és a kommunisták Magyarországon megkezdték Moszkva irányításával a hatalom átvételét - jelentette ki Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke kedden Budapesten, a Váltóállítás, Diktatúrák 1945-ben a vidéki Magyarországon című konferencián.

Ugyan Magyarország megszabadult a nyilas rémuralomtól, ám Battonyától Nemesmedvesig végigvonult "az állami erőszakkal évtizedekig felszabadítónak hazudott" Vörös Hadsereg, majd a kommunista hatalomátvétel a nemzet megsemmisítését tűzte ki céljául - mondta a politikus a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja (MTA BTK) és a Nemzeti Emlékezet Bizottság (NEB) által létrehozott Vidéktörténeti Témacsoport kutatási eredményeit bemutató rendezvényen.
Hozzátette: a csoport hiánypótló módon annak feltárására vállalkozott, hogy a kommunista hatalom miként tépte szét "Magyarország lelkét", miként zilálta szét a magyar vidék évszázadok óta összetartó közösségeit.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: a konferencián azt tekintik át, hogy a második világháború után kifosztott és újabb területveszteséget elszenvedő Magyarországon hogyan vették át a hatalmat - nemcsak nemzeti szinten, hanem a falvakban és a kisvárosokban is - a kommunista rendszer Moszkvából vezérelt irányítói. A földek államosítása és a kolhozosítás, a keresztény egyházak szétverése hogyan szüntette meg a parasztság egzisztenciális és szellemi függetlenségét. 
A kutatómunka és az ahhoz kapcsolódó konferencia nemcsak közelmúltunk, hanem napjaink történéseinek jobb megértését is szolgálja - vélekedett.
Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója felidézte, hogy a kutatóközpont és a NEB 2014 szeptemberében, vagyis egy évvel ezelőtt állapodott meg a közös Vidéktörténeti Témacsoport létrehozásáról. Hiánypótló szándékkal, mert a magyar vidék, a paraszti társadalom múlt századi sorsának kutatása, a többi között a kollektivizálás, a vidék szovjetizálásának, a vidéki kisemberek és az egyházak túlélési stratégiáinak kutatása háttérbe szorult a történettudományban.
Egyben a témacsoport létrehozása alkalmat adott a vidéki műhelyek bevonására, amelynek nyomán az egész országot lefedő szellemi együttműködés jött létre - mondta Fodor Pál.
Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke úgy fogalmazott, hogy 1945 valódi váltóállítást hozott a magyar történelemben; lezárult az "ezer év", megszűnt a magyar állam működése, az új állam megszületésénél pedig már Moszkva bábáskodott.
A konferencia, illetve a kutatómunka a szovjetizálás vidéki folyamatait vizsgálja, a többi között azt, hogy miként ment végbe a magyar vidéken az elitcsere és kik vették át helyben a hatalmat.
Közlése szerint a Vidéktörténeti Témacsoport munkája során elért eredményeket nem csupán a tanácskozáson kívánják bemutatni, hanem azok elérhetőek a vidéktortenet.hu című honlapon is, illetve tervezik tanulmánykötet kiadását is.
Reményeik szerint ez utóbbi felsőoktatási tankönyvé válik majd - mondta Földváryné Kiss Réka.