Belföld
Gulyás Gergely: Ha Soros nem tudja igazolni állampolgárságát, kitiltható
„Magyarország egyetlen bevándorlót sem fogadott be az elmúlt időszakban”
Gulyás Gergelyt arról a sajtófelvetésről kérdezték, miszerint Soros György kitiltható lenne, ha nincs magyar útlevele. A Fidesz frakcióvezetője azt mondta: ahhoz, hogy valakit ne lehessen Magyarország területéről kitiltani, a magyar állampolgárság igazolására van szükség.
Kifejtette: a magyar állampolgársági törvény a vérségi elv alapján áll, tehát az is magyar állampolgár az absztrakció szintjén, aki ezelőtt egy évszázaddal kiment Amerikába, és az ő gyermekei, unokái és dédunokái is magyar állampolgárok, de erre igazolás nélkül nem lehet hivatkozni.
Arra a kérdésre, hogy ha Soros Györgynek nincs magyar útlevele és személyigazolványa sem, akkor kitiltható-e, úgy válaszolt: ha a feltételezés igaz, és az üzletember nem tudja állampolgárságát igazolni, akkor kitiltható.
Arra a felvetésre, hogy Magyarország a hírek szerint az elmúlt időszakban bevándorlókat fogadott be, Gulyás Gergely kijelentette: Magyarország egyetlen egy bevándorlót sem fogadott be, csak a genfi egyezmény alapján oltalmazotti státuszt élvező és menekült személyeket. Hozzátette: az így érkezett emberek 10 százaléka, mintegy 490 ember van jelenleg Magyarországon.
Gulyás Gergely közölte: a Fidesz támogatja a kormány Stop Soros törvénycsomag-tervezetét, amelynek részleteiről a Fidesz február közepén, Visegrádon tartandó frakcióülése is állást foglal majd.
A politikus a törvénytervezetet indokolva hangsúlyozta: a nemzeti konzultáción több mint 2,3 millió ember mondott nemet arra, hogy Magyarország bevándorlóországgá váljon, és ez a támogatás több mint kétszerese a legnagyobb ellenzéki párt által az előző parlamenti választáson kapott szavazatoknak.
Kérdésre válaszolva a frakcióvezető közölte: az Országgyűlés februári ülésén tárgyalni fognak a törvénycsomagról, és bár nincs elvi akadálya annak, hogy ezt a parlament akár el is fogadja, kérdéses, hogy van-e ennek értelme. Ha ugyanis a Fidesz politikai ellenfelei kerülnek hatalomra a választásokon, akkor hatályon kívül helyezik a törvényt, ha pedig a Fidesz, akkor a választások után is el tudják fogadni.
Azt mondta: a törvényjavaslat lényege, hogy az illegális migrációt, a törvénytelen határátlépést támogató, külföldi forrásokból működő szervezetnek regisztráltatniuk kell magukat, tevékenységükről be kell számolniuk, külföldi juttatásaik után bevándorlásfinanszírozási illetéket kell fizetniük, az ebből származó bevételeket pedig a kormány kizárólag határvédelemre fordíthatja.
Emellett - folytatta - a tervezet létrehozza az idegenrendészeti távoltartás intézményét, amely hasonlít a kitiltáshoz, de nem büntetőjogi szankció, és fő szabály szerint a határsáv 8 kilométeres körzetében alkalmazható, de harmadik országbeli, nem magyar állampolgárral szemben az ország egész területére is kiterjeszthető. Hangsúlyozta: erre kizárólag a bevándorlás okozta válsághelyzet időszakában van lehetőség, és hathavonta jogorvoslati lehetőséggel lehet élni ellene.
Ez az intézmény segít, hogy távol lehessen tartani a határsávtól, illetve adott esetben Magyarország egész területéről azokat, akik az illegális bevándorlás támogatásával a magyar nemzetbiztonságra, és magyar polgárok biztonságára komoly veszélyt jelentenek - jelentette ki.
Megjegyezte: az uniós szabályozásban ennél "sokkal durvább gyakorlat" is létezik, például Angliában, ahol a "deportation nevű eljárás" lehetővé teszi, az állampolgárságtól való megfosztást - amit a magyar alkotmány megtilt - és az ország területéről való eltávolítást, belügyminiszteri döntéssel.
Kiemelte: a kormánynak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy az elmúlt években kialakult bevándorlási válság lezárulhasson. Eddig kizárólag a nemzeti intézkedések voltak sikeresek, mert a Brüsszel a bevándorlást támogatta, az Európai Unió nem szankcionálta az illegális határátlépést, hanem a jogsértőkkel szemben követelt szolidaritást - fogalmazott.
Arra a felvetésre, hogy a TASZ szerint jogellenes és alkotmányellenes lehet a külföldi forrásokra kivetett illeték, a frakcióvezető azt mondta: meghallgatják az érvelésüket, de nem látnak ilyen aggályt. Egy illegális tevékenység finanszírozásáról van ugyanis szó, így az ilyen jellegű illeték kiszabása nem ellentétes az alkotmánnyal. Szintén kérdésre megerősítette: a törvénycsomag csak az illegális migrációt támogató szervezetekre vonatkozik, azokra nem, amelyek a tranzitzónához való eljutást és a menekültkérelem jogszerű beadását támogatják, így a Vöröskeresztre sem vonatkozhat a szabályozás.
Gulyás Gergely egy esetleges miniszterelnök-jelölti vitáról szóló kérésre válaszolva arról is beszélt, nem látszik, hogy lenne a kihívó, így ebben a pillanatban nem látja értelmét egy ilyen vitának.