Belföld
Gulyás Gergely: Az új kormányzati struktúra biztosítja a következő négy év kormányzásának sikerét
Tíz minisztériummal alakul meg az új kormány
A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitájában előterjesztőként felszólaló képviselő közölte, a kormány céljai változatlanok: "szeretnénk megőrizni a keresztyén kultúrát, megvédeni az országot, megteremteni a teljes foglalkoztatottságot és támogatni a gyermeket nevelő családokat".
Tíz minisztériummal alakul meg az új kormány
Az Országgyűlés pénteken elfogadta a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt, amelynek értelmében a negyedik Orbán-kormányban tíz tárca működik majd.
Orbán Viktor miniszterelnök és kormánypárti képviselőtársai, Semjén Zsolt, Rogán Antal, Gulyás Gergely és Kocsis Máté előterjesztését - házszabálytól eltéréssel - 127 igen szavazattal, 35 nem ellenében fogadta el a parlament.
Az előző kormányzati ciklusban ugyancsak tíz minisztérium működött, de néhány esetben más elnevezéssel és felosztásban.
A miniszterelnök részletes feladat- és hatáskörét a jövőben kormányrendelet állapítja meg.
Rögzítették továbbá, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda a miniszterelnök politikai munkaszervezeteként, a létrejövő Miniszterelnöki Kormányiroda pedig kormányzati igazgatási munkaszervezeteként működik.
A közigazgatási államtitkár által vezetett kormányiroda önálló költségvetési fejezettel rendelkező, különös hatáskörű központi államigazgatási szervnek minősül, amelyet a kormányfő közvetlenül irányít.
Az előterjesztés általános indoklása a kormányzati szerkezetről azt írta: a kormányzati tevékenység irányítását a miniszterelnök végzi. Ennek keretében megszűnt a kormányzati tevékenység összehangolásáért való külön miniszteri felelősség, az e körbe tartozó feladatok a továbbiakban megoszlanak az angolszász mintára létrejövő kormányzati központ szervei között. A kormányzati központ része a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kormányiroda.
A benyújtók hangsúlyozták továbbá, hogy hatékony és gyors reagálású kormányra van szükség, mert a világban percek alatt olyan változások mennek végbe, amelyek "mindannyiunk életét érintik". Vannak ilyen kihívások a biztonság területén és a gazdasági életben is - folytatták -, ezért a kormányzati struktúrában kiemelt szerepet kapnak a nemzetbiztonsági kérdések, valamint az újítás és az innováció. Szétválik az állami vagyon kezeléséért és a fejlesztésekért viselt kormányzati felelősség, létrejön az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A gazdasági életben ugyanakkor nagy jelentőséggel bír a pénzügyi stabilitás és a megbízhatóság - írták -, ezt a szempontot a kormányzati struktúrában a pénzügypolitikáért és a költségvetési tervezésért felelős Pénzügyminisztérium képviseli.
A törvény arra is kitér, hogy a tárca nélküli miniszterek - akikből több is lesz az új kormányban - részletes feladat- és hatáskörét kormányrendelet állapítja majd meg, tevékenységüket pedig minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda segíti.
Ezekhez a fő és általános célokhoz igazodik az a struktúra, amivel az Európai Unió legkevesebb, tíz minisztériumából álló kormánya jön létre - tette hozzá.
Agrárminisztérium, Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Innovációs és Technológiai Minisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Miniszterelnöki Kabinetiroda, Miniszterelnökség és Pénzügyminisztérium - sorolta fel a tárcákat.
Gulyás Gergely elmondta, a korábbi struktúra alapvetően megmarad, kisebb módosítások azonban lesznek. A legfontosabbként említette, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium létrejöttével egy minisztériumba szervezik azokat a feladatokat, amelyek egy modern, 21. századi kereszténydemokrata politika megvalósításához szükségesek.
"Innováció és technológia, tehát a fejlesztések, az ipar egyetlenegy tárcához kerül. Úgy gondoljuk, hogy a kijelölt miniszter személyével együtt ez a struktúra alkalmas lesz arra, hogy a következő évtizedek magyarországi fejlődésének, innovációinak, technológiai újításainak meg tudjunk felelni" - fogalmazott.
A Miniszterelnökség leendő vezetője kitért arra, sok kritika érte az Emmit. "Az elmúlt évek gyakorlatából azt látjuk, hogy egyáltalán nem baj, ha egy tárcán belül az emberi erőforrásokkal foglalkozó valamennyi terület megjelenik" - értékelt.
Jelezte, a következő években kiemelt figyelmet szentelnek az egészségügyi fejlesztéseknek, különösen a főváros térségében, valamint törekszenek arra, hogy a lehető legjobb színvonalú oktatás legyen Magyarországon, még akkor is, ha a felsőoktatás felügyeletében, irányításában lesznek az eddigi struktúrától eltérő változtatások.
Gulyás Gergely az agráriumról szólva az unió következő költségvetését emelte ki, rámutatva, az a legnagyobb mértékben éppen az agrártámogatásokat kurtítaná meg. Az a céljuk - mondta a magyar kormányról -, hogy szövetségeseket keresve ennek ellent tudjanak állni. Azok a támogatások, amelyek eddig is jártak a földet művelő magyar gazdáknak, a jövőben is érkezzenek meg az EU-tól! - hangoztatta.
A fideszes képviselő szerint a biztonság mindennek az előfeltétele. Ezt már 2010-ben is rögzítették, pedig akkor még nem is látták a migrációs kihívásokat - jegyezte meg.
Egy hét múlva eskütétel
Jövő pénteken tesznek esküt az új kormány miniszterei az Országgyűlésben - derül ki a parlament honlapján közzétett napirendi javaslatból.
Eszerint az egyórásra tervezett ülésen ismertetik Áder János köztársasági elnök átiratát a miniszterek kinevezéséről. Ezt követi Orbán Viktor kormányfő felszólalása, a miniszterek bemutatása, majd az eskütételük. Az új kormány a miniszterelnökkel együtt 14 tagú lesz.
Az ülésen emellett esküt tesz majd Potocskáné Kőrösi Anita, aki az ózdi polgármestersége miatt lemondott Janiczak Dávid helyét veszi át a Jobbik-frakcióban.
A képviselőcsoportok megállapodása alapján a kormány megalakulásáig napirenden kívüli felszólalások, interpellációk, azonnali kérdések és kérdések nem hangzanak el.
Gulyás Gergely közölte, a büszkék arra, hogy sikerült a határt az elmúlt években megvédeni, és hogy sikerült a rendet fenntartani. A kormány, a Belügyminisztérium a jövőben is azon lesz, hogy a katonákkal, a rendőrökkel együttműködve az ország biztonságát fenntartsák - mondta.
A honvédelem területén a rendszerváltás óta példanélküli haderőfejlesztésről beszélt. Magyarország a NATO-tagság miatt vállalta, hogy a GDP 2 százalékára emeli a honvédelmi kiadásokat - idézte fel.
Az Igazságügyi Minisztérium továbbra is a jogalkotás színvonaláért felel, valamint ellátja az európai uniós peres ügyekben Magyarország képviseletét - folytatta Gulyás Gergely.
Közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium változatlan formában marad, azzal, hogy az Információs Hivatal (IH) ide kerül majd vissza a Miniszterelnökségtől.
Emlékeztetett arra, hogy 2012-ig is a külügyi tárcánál volt ez a hivatal.
Szerinte az elmúlt évek politikája igazolta azt a döntést, hogy a külgazdaságot és a külügyeket egy egységként kell kezelni.
A politikus azt mondta, a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Miniszterelnökség a kormány irányításában fontos szerepet tölt be, a miniszterelnök munkáját segíti. A Miniszterelnökségnél lesz a teljes területi közigazgatás és az európai uniós ügyek irányítása - részletezte.
Gulyás Gergely közlése szerint a Pénzügyminisztérium hagyományos értelemben vett pénzügyminisztériumi struktúrában működik majd az Innovációs és Technológiai Minisztérium létrejöttével.
Kitért arra, fontos az, hogy a magyar gazdaságpolitika továbbra is kiszámítható és kiegyensúlyozott legyen. Az államcsőd után másfél évvel, 2010-ben vették át a kormányzást - folytatta -, és ma Magyarország gazdasága az egyik legstabilabb Európában. Hozzátette: a növekedés alapjai biztosítottak, ez pedig évről évre jelentős gazdasági bővüléshez és béremelkedésekhez vezet.
Gulyás Gergely köszönetet mondott az ellenzéki pártoknak, amiért támogatták, hogy házszabálytól eltérve tárgyalja a Ház a törvényjavaslatot. A politikai kultúra nem romlott e tekintetben - mondta.
Megjegyezte, jogos vitát lehetne arról nyitni, hogy nem lenne-e jobb, ha a kormány rendeletben élhetne szervezetalakítási szabadságával.