Gulyás Gergely: Alapvető magyar-német nézetkülönbségek vannak a bevándorlás kérdésében

A fideszes politikus, aki a német fővárosban részt vett a Német Külpolitikai Társaságnak (DGAP) a magyar menekültpolitikáról rendezett vitáján, elmondta, nagyon fontos, hogy Németország értse a magyar álláspontot. Hozzátette: az utóbbi években többször nem is volt akkora nézetkülönbség, ahogy az a német nyilvánosságban látszott.
A bevándorlás ügyében viszont más a helyzet, valóban alapvető eltérések vannak - mondta Gulyás Gergely.
A magyar álláspont szerint minden államnak jogában áll eldönteni, hogy milyen társadalmat akar, ki fogad be és kit nem fogad be. A vonatkozó nemzetközi egyezmények ugyan meghatározzák, hogy ki az, akit kötelező menekültként befogadni, de "ilyen személyek nem igazán voltak az elmúlt hónapokban Magyarországon", hiszen a migránsok mind biztonságos harmadik országokból léptek magyar területre - mondta Gulyás Gergely.
"Mi nem akarunk párhuzamos társadalmakat, és úgy gondoljuk, hogy a különböző kulturális és vallási háttérrel rendelkező személyek befogadása és integrációja Nyugat-Európában nem volt olyan mértékben sikeres, hogy ezt a saját országunkban ki akarnánk próbálni" - tette hozzá.
Éppen ezért a magyar álláspont világos: "nem fogadunk el semmilyen kvótát vagy kontingenst, amely Magyarországot együttélésre kényszerítené olyan emberekkel, akikkel nemkívánatosnak tartja az együttélést" - mondta Gulyás Gergely.
A rendezvény másik magyar meghívottja, Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára hozzátette: a DGAP gyakorlatilag az egyetlen intézmény, amely arra törekedik, hogy reális képet mutasson be a magyarországi politikai folyamatokról, és nagy érdem, hogy ismét lehetőséget biztosított az érvek bemutatására a migráció "igen érzékeny" témakörében.
A párizsi merényletek és a Hannoverben tervezett Németország-Hollandia barátságos válogatott labdarúgó-mérkőzés lemondása után "különösen fontos", hogy a német és a magyar álláspont "világosan kirajzolódjon" - tette hozzá.
A DGAP zártkörű beszélgetést az úgynevezett Chatham House szabályok alapján rendezték meg, amelyek a minél nyíltabb vita érdekében előírják, hogy nem lehet nyilvánosságra hozni, ki milyen véleményt fogalmazott meg.