Belföld
Gulyás Gergely: A nemzeti önazonosságtudat kitörölhetetlen része 1848
"A legfőbb kérdés az maradt, hogy össze tudunk-e fogni"
A szabadkígyósi Wenckheim-kastélyban, ahol a községi és a megyei önkormányzat az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 168. évfordulója alkalmából tartott ünnepséget, Gulyás Gergely kifejtette: az áprilisi örvények azóta is a korszerű magyar közjog nélkülözhetetlen fundamentumai, a parlamentarizmus pedig a rendszerváltás óta ismét a demokratikus jogállam megrendíthetetlen alapját jelentik.
Közölte: 1848-49 két tanulsága az, hogy csak nemzeti összefogással lehet maradandót alkotni, és hogy "az igazság szövetségesek nélkül nem feltétlenül ítéltetett győzelemre".
Gulyás Gergely kijelentette: a márciusi ifjak cselekedetei óta hét nemzedék született már, de a fő kérdés mindig az maradt, hogy "össze tudunk-e fogni, tudunk-e a nemzetet egyesítő célokat kitűzni". Az, hogy ma Magyarország szabad és független, az a nemzet "forradalmainkkal kivívott és vérrel megszentelt eredménye" - hangsúlyozta.
Mint mondta, napjainkban a kiszolgáltatottság, a függőség más természetű, mint 168 éve volt; a modern korban a gazdasági összefonódások miatt akár egy másik földrész nehézségeit, polgárháborúinak következményeit bármelyik nép megérezheti a saját bőrén.
Kevés ország tett annyit a szabadságért, mint Magyarország - jelentette ki a parlamenti alelnök, hozzáfűzve: ezért szerinte az ország joggal várja el, hogy egyenrangú és megbecsült tagként tekintsenek rá Európában és a világban.
A szabadságharc bukásának egyik oka szavai szerint a külföldi szövetségesek hiánya volt. Hangsúlyozta: "a nemzetek közti együttműködés szükségessége akkor sem vitatható, ha az együttműködés mai intézményrendszere és működése gyakran jogos felháborodásra ad okot".
Gulyás Gergely szavai szerint a márciusi ifjak és a szabadságharc hősei azért adták életüket, hogy Magyarország szabadon dönthessen saját sorsáról, a jelenkornak pedig feladata megőrizni az emléküket.
Az ünnepi megyegyűlésen Zalai Mihály (Fidesz-KDNP), a Békés Megyei Közgyűlés elnöke elmondta: március 15-e "évről évre az összetartozás csodás érzésével ajándékozza meg" az embereket.
A 168 éve történtek helyi vonatkozásait elevenítette fel beszédében Balogh József (Fidesz-KDNP), Szabadkígyós polgármestere, aki emlékeztetett: a forradalom lángja kis késéssel megérkezett Békésbe is, Ókígyós és Újkígyós húsz lovasa egy gyújtó hangú gyulai beszédet hallva azonnal beállt a Nemzetőrségbe. A Wenckheim-család több tagja küzdött a különböző harctereken, ellátmánnyal segítették a szabadságharcot, és a bukás után több hazatérőnek adtak menedéket és munkát.
Az ünnepi megyei közgyűlésen - miután megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrát - elnöki elismeréseket adtak át. Ivanics János, a Linamar Hungary Zrt. nyugalmazott vezérigazgatója; Kuti Árpádné Romvári Éva, a gyulai kórház stroke osztályának főnővére; id. Litauszki Zoltán mentőtiszt, a szarvasi mentőállomás vezetője; Marton Gergely, a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megyei iparbiztonsági főfelügyelője; Sziszák Katalin, a Békés Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatója; valamint Telekné Furák Mónika, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának vezetője részesült elnöki elismerésben.