Belföld
Gulyás: A 21. század a szellemi abszolutizmusra törekvés ideje lesz
A keresztény kultúráról szervezett konferenciát a Századvég
Gulyás Gergely azt mondta, a fogyasztás csúcsra járatásában érdekelt globális cégek, a birodalmak építésében érdekelt nemzetközi hálózatok a helyi közösségek szétmorzsolása felé próbálják irányítani a világot. Szomorú, de Európában már most sokan azt hiszik, hogy demokráciában is csupán egyféleképpen lehet gondolkodni - tette hozzá.
Szavai szerint a kontinens lerombolásának eszköze lehet a migráció és az iszlám radikalizmus betelepülése. Ezek jelentik a legnagyobb veszélyt. Ahogyan Robert Schuman fogalmazott: a keresztyénüldözés visszahullással fenyeget a demokráciából a barbárságba - hangoztatta a tárcavezető.
Úgy vélekedett, hogy az erős családokat, nemzeteket, helyi közösségeket eredményező keresztyén kultúra a fenti folyamatok útjában áll. Európa legnagyobb történelmi erénye a közös alapokon álló lelki és kulturális megújulás képessége - mondta.
A 21. század döntő kérdése, hogy létrejön-e az európai életmód és a keresztyén kultúra védelmében ismét szellemi, lelki megújulás, amely kellő hátteret adhat a kontinens önazonosságának és közösségeinek megerősítéséhez. Ha így lesz, azt kizárólag Közép-Európa nemzeteinek lehet majd köszönni, éppen ezért "nekünk kell tennünk" - jelentette ki Gulyás Gergely.
A miniszter úgy fogalmazott: a keresztyén ember hatalmas élménye a szabadság, amellyel a meggyőződésére támaszkodva kiforgathatja sarkaiból a világot. A feltámadásba vetett hit a legnagyobb önzetlenséget is képes előhívni, ellentmondva az egyéni érvényesülésnek - jegyezte meg.
A keresztyénség emberképe szerint mindenki fontos és megismételhetetlen.
A kereszténydemokrata politika elfogadja és hirdeti azokat az alapelveket, amelyek a keresztyénségből kinőtt kultúra sarokkövei. Éles azonban a különbség egyéni keresztyénség és politikai kereszténydemokrácia között: senki sem állítja, hogy aki kereszténydemokrata, az egyben jó keresztyén is. Önmagában a kereszténydemokrata politikai családhoz tartozás senkinek sem ad felmentést a bűnei alól - hangoztatta Gulyás Gergely.
Szavai szerint a politika korán felismerte a keresztyénségben rejlő lehetőségeket az uralkodással és a társadalmi kohézió megerősítésével kapcsolatban. A vezetők feladata, hogy egy jobb és teljesebb élet megélésének lehetőségét nyissák meg a közösség számára.
A keresztyénség azt parancsolta híveinek, hogy engedelmeskedjenek a világi törvényeknek és uralkodóknak, amíg azok nem állnak feloldhatatlan ellentétben Isten parancsával. Egy keresztyén még állami parancsra sem válhat tömeggyilkossá, mert így Istennel kerülne szembe - jelentette ki a miniszter.
Azt mondta, hogy a mai nyugati világ no-go zónáiban nem érvényesülnek az állam alapvető törvényei, ott nem tudják kikényszeríteni a közös jog érvényesülését.
Gulyás Gergely kiemelte, hogy harminc éve mindent újra kellett kezdeni, a rendszerváltás óta szabadak az egyházak, szabad a hit. Előtte ugyanis negyven évig "ideológiai alapú rombolás" zajlott, ami nyilvánvaló nyomokat hagyott a nemzet legtöbb területén. A keresztyénség a legnagyobb csalásként szerepelt a történelemórákon, az egyházak híveit egy letűnt kor fenntartóiként ábrázolták.
A marxista történetírás hajlamos a keresztyénséget leegyszerűsíteni: a katolicizmust a feudalizmussal, a protestantizmust a kapitalizmussal azonosítani. Ez azonban nem helytálló - szögezte le.
Gyakran megteszik, hogy az egyházak tagjainak bűnei alapján akarják megítélni az egyházat. Máig ez talán a "leghatásosabb" fegyver a keresztyénséggel szemben - vélekedett a miniszter.
Az elmúlt három évtized építkezéssel telt, a teljes áttörés azonban még nem történt meg - mondta.
Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy az európai kultúrát a mai napig alapjaiban határozza meg az embertől emberig terjedő, személyes hitbeli kapcsolat, valamint a közösség intézménnyé formálódásának folyamata.
A keresztény kultúrából fakad a törvény előtti egyenlőség felfogása, de a szekularizáció gondolata, sőt a liberalizmus is.
Ezekért az európai ember számára egyértelmű dolgokért is meg kell azonban küzdeni, hiszen éppen "azt a legkönnyebb elveszíteni, ami magától értetődő" - mondta.
Meglátása szerint a "vállrándítás kultúrájában élünk", amelynek természete, hogy vállat von a rá leselkedő veszélyekre. A közöny kultúrájával az "őrzés és az elevenen tartás szellemét" kell szembeállítani - tette hozzá G. Fodor Gábor.
A kereszténység talánya Európa felemelkedése
Molnár Attila Károly vallásszociológus, eszmetörténész előadásában arról beszélt: az egész nyugati kereszténység "nagy talánya", hogy Európa, ez a viszonylag szegény kontinens hogyan tudott Amerika felfedezése után kitörni a szegénységből, átformálni az egész világot.
Európa modern világot kialakító dinamizmusának egyik forrása, hogy a kereszténység inkoherens: tele van belső ellentétekkel, feszültségekkel. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a kereszténység két teljesen eltérő kultúrát kapcsol össze: Athént és Jeruzsálemet.
Kitért arra: a másik feszültségforrás a kereszténység normativitása. A keresztény embernek folyamatosan számára elérhetetlen eszményeknek kell megfelelnie. Ez a sziszifuszi munka pedig azt eredményezi, hogy a keresztény ember sosem önelégült, folyamatosan kíséri életét a rossz érzés, hogy képtelen megfelelni.
A megfelelni akarás azonban újra és újra cselekvésre ösztönzi, sokszor saját határait átlépve is - tette hozzá.
Molnár Attila Károly arról is beszélt: a kereszténységben nagyon erős az "átadás és a megőrzés gondolata", az, hogy történt valamikor egy kinyilatkoztatás, amit át kell adni a következő nemzedékeknek. Ezzel együtt jár a tudat, hogy egy "örökség őrzői vagyunk" és annak tudata is, hogy az eredeti kinyilatkoztatáshoz képest "túl későn jöttünk".
A pluralitásból, az eszményeknek megfelelni nem tudásból az is következik, hogy a keresztény ember mindig azzal a tudattal dönt és cselekszik, hogy biztosan lesz olyan elvárás, amelynek nem fog tudni megfelelni.
Az elmúlt kétszáz évben a keresztény emberrel szemben kialakult a modern ember kultúrája, amely igyekszik megszabadulni a keresztény ember rossz érzésétől, és hiszi, hogy ki tud alakítani egy problémáktól és dilemmáktól mentes világot. E világ legutóbbi neve demokrácia, amelyben "mindenki önmagát elégségesnek tekintheti" és "nem szolgál rá mások kritikájára" - mondta.
Ebben a világban az egyik legnagyobb politikai-erkölcsi bűn az lett, ha valaki elvárásokat, normatívákat fogalmaz meg, bűntudatot keltve ezzel másokban - tette hozzá.
Minél önelégültebb az ember, annál erősebbé válik benne a lezártság érzése, és annál inkább elveszti dinamizmusát - jegyezte meg Molnár Attila Károly.
A konferenciát lezáró kerekasztal-beszélgetésen Gyorgyovich Miklós, a Századvég Alapítvány vezető kutatója arról beszélt, hogy miközben általános tendencia az intézményes vallásosság folyamatos térvesztése, ugyanakkor nem feltétlenül a vallásosság teljes lehagyásáról van szó, hanem egyfajta individualizálódó vallásosság térnyeréséről.
Az emberek - főleg a fiatalok - nyitottak a transzcendensre, de az intézményes egyházaktól, úgy érzik, nem kapnak válaszokat a kérdéseikre.
Elmondta: kutatásaik során a vallás elhagyásának okaira rákérdezve azt tapasztalták, hogy "elképesztő mennyiségű nem igaz sztereotípia él az emberek fejében az egyházról". Erről tehet az egyházellenes média, de a keresztények is, mert "nem válaszolunk kelőképpen hatékonyan" a vádakra, kérdésekre.
Megjegyezte: a társadalmat érintő kérdésekre és az egyházon belüli botrányokra nem reagál jól az egyház. "Elbújik, kitér a mikrofonok elől", és ezzel elveszti az emberek bizalmát.
Juhász Hajnalka, Magyarország humanitárius segítségnyújtása nemzetközi kapcsolatainak fejlesztéséért felelős miniszteri biztos a többi között a Közel-Keleten élők keresztények helyzetéről beszélt. Azt hangsúlyozta, hogy a nemzetközi szervezetek bár részt vesznek a humanitárius segítségnyújtásban, a hatékonyságuk erősen megkérdőjelezhető.
Kitért arra is: az Európa Tanács 2011-ben foglalkozott utoljára kiemelt témaként a vallási identitással és a vallásközi párbeszéddel.
Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány jogi szakértője ismertette: számos elemzés rámutat arra, hogy a közép-kelet-európai régió országai sokkal határozottabban kiállnak a keresztény értékek mellett, mint Európa más országai. Ennek oka pedig feltehetően az, hogy a kommunizmus évtizedeiben ebben a régióban nem volt szabad vallásgyakorlás, így jobban ragaszkodnak a kilencvenes években visszakapott vallási értékekhez.
Bodnár Dániel, a Tett és védelem alapítvány elnöke a zsidó-keresztény civilizáció alapelveiről szólva kiemelte, hogy ez a civilizáció "az emberi élet védelmén alapuló" kultúra, szemben más, például radikális iszlám felfogással, amelyben nem magától értetődő az emberi élet primátusa.
A zsidó-keresztény kultúra emellett "cselekvés alapú civilizáció", amely abból az eszményből indul ki, hogy a világnak van egy normatív állapota, amelyhez a megfelelő cselekedetekkel el lehet jutni.