Belföld

Gulyás: 1956 a legnagyobb dicsőséget szerezte Magyarországnak

„Aki az ünnepet tagadja, az a demokráciára és a nemzeti önrendelkezésre mond nemet”

1956 a legnagyobb dicsőséget szerezte Magyarországnak - mondta Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője a Rákóczi-szövetség műegyetemi megemlékezésén, hétfőn Budapesten.

A frakcióvezető arról beszélt, a világban csodálattal és elismeréssel néztek azokra, akik készek voltak az életüket adni a szabadságért.

Gulyás Gergely felidézte, hogy a Műegyetem hallgatói által megfogalmazott 16 pontos kiáltvány indította el a forradalmat. Magyarországnak a forradalom azt a hitet adta, hogy a szovjet megszállás után a demokrácia útjára lépett - tette hozzá a Fidesz frakcióvezetője.

"Innen, a Műegyetemről indult a forradalom alapja, gyökere a szolidaritás volt a poznani munkásokkal" - mondta a frakcióvezető a megemlékezésen. Gulyás Gergely szavai szerint Lengyelországban szintén a kommunista diktatúrával szemben, a szabadságért léptek fel a munkások, és az irántuk érzett szolidaritás volt az, ami a budapesti egyetemistákat is az utcára vitte, akik szabadságot, többpártrendszert és demokráciát követeltek.

Aki az ünnepet tagadja, az a demokráciára és a nemzeti önrendelkezésre mond nemet

Gulyás Gergely a nap folyamán Mezőkövesden is részt vett egy megemlékezésen, ahol elmondta: aki 1956. október 23-a ünnepi voltát tagadja, az a demokráciára és a nemzeti önrendelkezésre mond nemet. A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője, utalva az MSZP-s Szanyi Tibor korábbi megnyilvánulására, jelezte: a "pártnak, amely ilyen politikust megtűr a képviselői között, minden az 1956-os forradalommal és általánosságban a demokráciával vagy a jogállammal kapcsolatos megnyilatkozása álszent és hazug".

Gulyás Gergely beszédében Szanyi Tibor neki címzett nyílt levelére is reagált. Az MSZP-s európai parlamenti képviselő a kormánypárti politikusnak is felidézte, hogy október 21-én feltette a Facebook-oldalára "valaki más bejegyzését, amely egy képet is közöl, amint Jankó Piroska leköpi Asztalos János honvéd ezredes akkor már élettelenül felfüggesztett testét". Elismerte, hogy az ünnep szót idézőjelbe tette, mivel úgy véli, az "ilyesmi nem lehet ünnep tárgya".

Szanyi Tibor hozzátette, "ünnepeljük a szabadságért, valamint a szocializmusért kiálló embereket, azaz '56 tényleges hőseit". Felsorolta viszont, hogy nem ünneplik az "ordas gyilkosokat, bármelyik oldalon is álltak", "a lincselő csőcseléket", "náci restaurátorokat", a "vérengző szovjeteket", és "a tétlen felelősöket sem".

Még ma is vannak olyanok, akik nem a forradalmárokat, hanem az ávósokat siratják

A Fidesz frakcióvezetője mezőkövesdi beszédében kitért arra, hogy még "ezekben a napokban is" azzal kell szembesülni, hogy "a demokratikus közéletnek szabadon választott képviselőként vannak tagjai, akik nem a forradalmárokat, hanem az ávósokat siratják".

Vannak, akik "tagadják azt a konszenzust, amely - legalább látszólagosan - már 1990 májusában, a rendszerváltozásban az állampárt oldalán részt vevő posztkommunisták és a rendszerváltók között is fennállt" - jegyezte meg Gulyás Gergely, felidézve, hogy a parlament 1990 májusában egyhangúlag fogadta el az 1956-os forradalom "nagyszerűségét rögzítő emléktörvényt".

A kormánypárti politikus megjegyezte, hogy még napjainkban is lehet olyan választott képviselője az országnak, akinek a rendszerváltozás után 27 évvel is csak idézőjelek között ünnep 1956. október 23-a. Gulyás Gergely szerint "a kijózanító valósággal való szembesülés" - ha az egyéntől nem is - legalább egy politikai közösségtől elvárható.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom