Gruevszki a migrációs válság csúcspontján zárta le a balkáni útvonalat

A Magyar Országgyűlés hétfői ülésén is napirenden szerepelt a korábbi macedón miniszterelnök ügye. A Párbeszéd képviselője, az MSZP-s Burány Sándor napirend előtt azt a kérdést tette fel: hogyan került a volt macedón miniszterelnök Magyarországra? Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára szerint a képviselő egy olyan dolgot kritizál, amely más, nyugat-európai országokban is előfordul. "Ezek nem könnyű helyzetek, de vannak ilyenek", amikor felmerül, hogy egy korábbi politikus politikai okokból üldözötté válik. Ilyen esetekre megfelelő eljárásrend áll rendelkezésre - szögezte le.
Megismételte: sem a magyar állam, sem a hatóságok nem segítették Gruevszki kijutását Macedóniából. Azt kérte az ellenzékiektől: ne vegyenek részt az ezzel kapcsolatos dezinformációs kampányban, amelyet az ellenzéki sajtó folytat. 
A magyar hatóságok biztonsági okokból, jogszerűen tették lehetővé, hogy a volt macedón kormányfő, aki egy külképviseleten jelezte menekültügyi kérelmét, a bevándorlási hivatal budapesti székhelyén tehesse azt meg. Hangsúlyozta: a menedékjogi törvény kizárja a különleges bánásmód esetén a határon lefolytatott eljárás szabályainak alkalmazását, a harmadik országbeliek beutazásáról szóló jogszabály pedig szintén lehetővé teszi a beutazást.  
Orbán Balázs arról is beszélt, hogy a 2007-es menedékjogi törvény 71/A. paragrafusának 7. bekezdése tette lehetővé, hogy a volt kormányfő kérelmét ne tranzitzónában nyújtsa be - magyarázta az államtitkár. Hozzátette: ez a rendelkezés arról szól, hogy különleges bánásmódot igénylő személyek esetén a határon lefolytatott eljárás szabályai nem alkalmazhatóak. 

Lassan egy hete foglalkoztatja a közvéleményt, hogy Nikola Gruevszki volt macedón kormányfő Magyarországon kért menedékjogot. A politikus ezt maga jelentette be közösségi oldalán, és egyúttal arról is beszámolt, hogy több halálos fenyegetést is kapott az elmúlt napokban. A hírt azóta megerősítette mind a macedón, mind a magyar belügyminisztérium.

Nem ez az első ilyen eset, Nyugat-Európában számtalanszor előfordult korábban, hogy egy közhivatalt viselő személy menedékjogot kért egy másik országban, és nem tért addig haza, míg le nem folytatták az eljárást a fogadó államban. Erre többek között belga, német és francia esetet is lehet hozni, emlékeztet az origo.hu, hozzátéve, hogy ennek ellenére az ellenzék az ügyet igyekszik úgy tálalni, mintha a magyar kormány titkolózva egy „elítélt bűnözőt” rejtegetne.

Ugyanakkor senki sem beszél arról, milyen körülmények vezettek oda, hogy egy korábbi vezető macedón politikus kénytelen volt elhagyni hazáját, és egy másik országhoz védelemért fordulni, illetve milyen folyamatnak az eredményeképpen, és mi alapján ítélték el a kormányváltás után.

A történet kiindulópontja 2016 decembere, amikor előrehozott parlamenti választást tartottak Macedóniában. Itt Gruevszki pártja, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokrata Pártja (VMRO-DPMNA) nyert, ők szerezték a legtöbb mandátumot. Többséget azonban nem tudtak szerezni, így kormányra a választáson második legjobb eredményt elérő SDSM (szociáldemokrata párt) került, amely az albán nemzetiségi mozgalmakkal koalícióban vette át az ország irányítását, a szociáldemokrata Zoran Zaev vezetésével. Ezzel Gruevszki elvesztette a hatalmat, és komoly erők mozdultak meg ellene, pedig Zaev kormányának minimális többsége van csak.

Macedónia az egyik legnagyobb elszenvedője a migrációs nyomásnak, elég csak a hírhedt „balkáni útvonal” kifejezésre gondolni, gyakorlatilag „Európa kapujaként” lehet tekinteni rá. Gruevszki regnálása idején, a migrációs válság tetőpontján kerítéssel és élőerős védelemmel tartóztatta fel a bevándorlókat a macedón határon, lezárva ezzel a balkáni útvonalat. Gruevszki markáns bevándorlásellenes politikája elég is volt ahhoz, hogy a rendkívül kiterjedt, és tőkeerős Soros-hálózat kereszttüzébe kerüljön.

Macedónia 2008 óta kap fejlesztési forrásokat az Egyesült Államoktól egy államközi együttműködési szerződés alapján. Mivel ez az amerikai adófizetők pénzéből folyósított támogatás, éveken keresztül kizárólag az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) koordinálta a programot. Csakhogy Macedónia és a Soros-féle Open Society Foundation (OSF) 2012 februárjában egy olyan szerződést írt alá, ami Soros alapítványát tette meg a fő pénzelosztónak. Ezek után az USAID szkopjei központja azonnal 2,5 millió dollárt ítélt meg a helyi Soros-hálózatnak, amely összeg évről évre nőtt: 2014-re 4,8 millió dollárra emelkedett, hogy aztán 2016-ban egy öt évre szóló 9,5 millió dolláros keretet nyissanak meg Soroséknak. Tehát az amerikai fejlesztési források jelentős részben a Soros által hirdetett nyílt társadalom eszméjének térnyerését segítik az országban.

Szijjártó Péter: Gruevszki teljesen legálisan, a vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogszabályoknak megfelelve jutott el Magyarországra, minden határátlépése törvényes volt 
Újságírói kérdésre válaszolva Szijjártó elmondta, hogy Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök egy magyar külképviseleten jelezte szándékát, hogy menedékjog iránti kérelmet kíván benyújtani, a kormánynak azonban nem volt semmilyen szerepe az odajutásában.
Leszögezte, hogy a magyar hatóságok ezen a bizonyos képviseleten találkoztak először az üggyel az egyik, Macedóniával szomszédos országban, onnan pedig Gruevszki "teljesen legálisan, a vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogszabályoknak megfelelve jutott el Magyarországra, minden határátlépése törvényes volt".
Mint mondta, uniós kollégái közül senki nem vetette fel hétfőn az ügyet, a macedón külügyminiszterrel azonban december elején kétoldalú megbeszélést folytatnak a brüsszeli NATO-találkozó margóján.
"Magyarország számára Macedónia támogatása nem párt- vagy kormányszimpátia kérdése" - fogalmazott.
Emellett megismételte a kormány álláspontját, miszerint nem politikai, hanem jogi kérdésről van szó.

A Soros György hálózata által mozgatott macedón baloldal 2015-ben hangfelvételeket hozott nyilvánosságra, amellyel Gruevszkit és a VMRO-t igyekeztek állítólagos korrupciógyanús ügyekkel kapcsolatba hozni. A kormány határozottan cáfolta a vádakat, és közölte: a felvételek hamisítványok. Ezt követően kormányellenes tüntetések törtek ki, a tüntetők – köztük az SDSM vezető politikusai, és számos fiatal, akik „Soros Army” feliratú pólóban jelentek meg – számos kormányzati épületet súlyosan megrongáltak, nem titkoltan azért mentek utcára, hogy megdöntsék az ügyvezető konzervatív kormányt. A tüntetések éppen a migránsválság tetőfokán voltak a legintenzívebbek, ekkor naponta 10-12 ezer illegális bevándorló lépte át a görög-macedón határt.

A Soros által kiépített macedón NGO-hálózat szereplői tudatosan arra játszottak, hogy megosszák az egyébként is túlterhelt macedón rendfenntartó erők figyelmét.

Gruevszki megbuktatásában és partvonalon kívülre szorításában fontos szerepe volt a médiának is. Ebben az időben feltünedeztek a jól ismert hangzatos jelszavak, mint a „sajtószabadság kiszélesítése”, a „független újságírás támogatása” és a média megreformálása. Ez nem véletlen: Soros komoly hatalmat szerezett a balkáni ország hírszolgáltatásában, beleértve a televíziós társaságokat, a nyomtatott és az online lapokat is. Ezek a médiamunkások 2015-től kezdve egyre durvuló hangnemben fenyegetnek jobboldali politikusokat és sajtóorgánumokat.

A 2016-os választásokat követően a kormányzásból kibillentett Nikola Gruevszki levadászása ezután nem volt nehéz. A lehallgatási botrányt követően nemzetközi nyomásra a szembenálló felek végül aláírták az ún. pržinói megállapodást. Ennek értelmében létre kellett hozni egy Különleges Ügyészi Hivatalt (SJO), amelynek tagjai sokak szerint szintén Soroshoz köthetőek. A különleges ügyészség vizsgálatai nyomán Gruevszki ellen öt ügyben emeltek vádat. Árulkodó, hogy az SJO munkájának eredményeképpen szinte kizárólag a VMRO-DPMNE politikusait ítélték el eddig, és a baloldali politikusok (köztük a jelenlegi miniszterelnök Zaev) ügyeiben váratlanul megszüntették az eljárást, vagy felmentő ítéletek születtek.

Október elején aztán jogerősen is elítélték egy erősen koncepciósnak tűnő perben a volt macedón kormányfőt.

Gruevszki pedig ezek után Magyarországon kért menedékjogot, mert hazájában nem érezte magát biztonságban.