Gondoskodó környezet pótszülőknél

Magyarországon huszonkétezer gyermek nem a vér szerinti szüleivel, hanem gyermekvédelmi gondoskodásban él, négyszáz közülük az SOS Gyermekfalvak valamelyikében Orosházán, Kőszegen vagy Kecskeméten – mondta el lapunknak Szlankó Viola, az SOS Gyermekfalvak pszichológusa. Alapvető cél, hogy a családjukból különféle okokból kiemelt gyermekek biztonságos, támogató környezetben nevelkedjenek, megkapják a fejlődésükhöz szükségek szakmai segítséget. Cél az is, hogy integrált lakókörnyezetben éljenek, ezért néhány hónapja a battonyai SOS Gyermekfalu lakói – körülbelül hetven gyermek és nevelőszüleik – Orosházára költöztek.

Felkészítésüket már hónapokkal a költözés előtt elkezdték. Az SOS Gyermekfalvakban ugyanis többnyire traumatizált gyermekek élnek: ők minden változást nehezebben élnek meg, ráadásul a családból való kiemelés is hasonló megrázkódtatást jelentett a számukra – magyarázta Szlankó Viola. A nevelőszülőknek sem volt könnyű ötven-hatvan kilométerrel távolabb költözni, hiszen sokan közülük évtizedek óta Battonyán éltek. Hogy megkönnyítsék a felnőttek dolgát, sűrítették – és azóta is emelt számban tartják – az úgynevezett csoportos és az egyéni szupervíziókat, azaz az olyan alkalmakat, amikor szakmai segítséggel megbeszélhetik gondjaikat.

„Ha a nevelőszülő jól van, akkor a gyermek is jól van”, ugyanúgy működik ez, mint az „igazi” családokban – hangsúlyozta a pszichológus. Azt, hogy új otthonukban, Orosházán mennyire sikerül gyökeret ereszteniük, még nem derült ki, tart a változás hosszú folyamata. Tanulják, hol az iskola, a bolt, a játszótér, ismerkednek környezetükkel, a szomszédokkal, gyerekekkel. Új tapasztalatok ezek, Battonyán ilyenre nem volt szükség és alkalom sem, hiszen egymás közvetlen közelségében, másoktól viszonylag izoláltan éltek. Az egyes fejlesztések eléréséhez is sokszor utazni kellett, mert helyben nem minden volt elérhető, ez a helyzet egy sokgyerekes családnak nap mint nap rengeteg nehézséget okozhat(ott).

Az orosházi tapasztalatairól szólva a pszichológus hozzáfűzte: barátsággal fogadták őket, a társadalmi felelősségvállalás is látszik. Igaz, már jóval a költözés előtt felvették a kapcsolatot a polgármesterrel, pedagógusokkal, gyermekorvossal, védőnővel, az iskolában pedig előadást tartottak arról, hogy kik ezek a gyermekek, milyen háttérrel érkeznek, és hogy sokszor milyen előítéletek övezik őket. Szlankó Viola emlékeztetett, 2014 januárjától a tizenkét évesnél fiatalabb, gyermekvédelmi gondoskodásba vett gyermekeket nevelőszülőknél kell elhelyezni. Magyarországon kevés a jelenlegi ötezer-ötszáz nevelőszülő, még legalább ezer-kétezerre szükség lenne. Olyanokra, akik saját otthonukba fogadnának gyermeket, és olyanokra, akik SOS családi házba költöznének. Mostanra Vas, Békés és Csongrád megyében, Orosháza és Kőszeg ötven kilométeres körzetében alakult ki nagyobb nevelőszülő-hiány, de az ország minden területéről várják a feladatra alkalmas, elhivatott nőket, férfiakat, egyedülállókat és házasokat. Szlankó Viola a feltételek között említette a háromszáz órás tanfolyam meglétét vagy annak elkezdését és azt, hogy a jelentkező személyisége, állapota és körülményei alapján alkalmas legyen arra, hogy biztosítsa a családjából kiemelt és nála elhelyezett gyermek egészséges fejlődését. A jó nevelőszülő toleráns és elfogadó, és tisztában van azzal, hogy ezek a gyerekek más háttérrel érkeztek, és gyakran szörnyű dolgokat éltek át korábban – hangsúlyozta. Egy nevelőszülő legfeljebb öt gyereket gondozhat, díjazása a gyerekek számától, illetve attól is függ, van-e közöttük sajátos nevelési igényű. Hozzáfűzte: bár a törvény nem írja elő, az SOS Gyermekfalvakban örülnek annak, ha a nevelőszülő legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik. Az esetek kilencven százalékában ugyanis a nevelőszülő hozzáállása határozza meg a vele hosszú ideig élő gyerek pályaorientációját. Szlankó Viola azt is hangsúlyozta, a gyermekek elhelyezésekor igyekeznek figyelembe venni a nevelőszülő elképzeléseit, de azt mindig szem előtt tartják, hogy a „gyermeknek keresnek nevelőszülőt, és nem fordítva”.

---

Nemzetközi hálózatot alkot az SOS

Az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa tagja a világ százharmincnégy országában megtalálható SOS Gyermekfalvak Nemzetközi Szövetségének. Olyan közhasznú szervezet, ahol olyan gyermekeknek nyújtanak családot és gondoskodást, akik valamilyen okból nem élhetnek vér szerinti családjukkal. A gyerekek fejlesztőprogramok, táborok és kulturális programok által kapnak esélyt arra, hogy bepótolják az életükből addig kimaradt dolgokat.