Gőgös nem lát törést saját pártjában

– Hiller Istvánhoz hasonlóan ön is kapott fejmosást Tóbiás József pártelnöktől a határzár melletti nyilatkozata miatt?

– Nem, mert nem azt mondtam a Népszabadságnak, ami végül ott megjelent.

– „Ha nagyon sürgősen nem lesz európai megoldás, ha nem ott oldjuk meg a problémát, ahol keletkezik, akkor tényleg valahogy le kell zárni a külső határokat” – nem ezt mondta?

– Egyáltalán nem, félreértelmezték a mondatomat. Nem az Európai Unió határairól, hanem Európa külső határairól beszéltem, ahol a menekültek elsőként belépnek a kontinensre. Ez nem Magyarországot jelenti, hanem a görög–török határt és az olasz partokat. Ott kellene eldönteni azt, ki a menekült és ki a gazdasági bevándorló.

– Hiller István viszont nem tud jobb megoldást a magyar határzárnál, nem is vonta vissza a kijelentését. Ezzel szembement az MSZP hivatalos álláspontjával. A dorgáláson kívül lesz ennek következménye?

– A Fideszben ott van például Pokorni Zoltán centrizmusa és Bayer Zsolt radikalizmusa is, ők szinte semmiben nem értenek egyet. A magam és Hiller István véleménye között azért nincs ekkora különbség.

– De a kerítésügyben mégis pont az ellenkezőjét mondják.

– Igen, de az MSZP soha nem fogja pártolni a kerítést.

– Viszont azt Hiller István, az Országgyűlés MSZP-s alelnöke, volt pártelnök, úgy tűnik, pártolja.

– Ő sem azt mondja, hogy ez egy kiváló megoldás, csak egyelőre még nem mondott ennél jobbat senki.

– Tehát a szocialisták sem.

– Mi mondtunk jobbat.

– Mit?

– A közös uniós határőrizet tervét. De például Navracsics Tibor uniós biztos is osztja ezt az álláspontot. Ez lenne a megoldás, csakhogy ebbe az érintett hat-hét ország, gondolom, Magyarország sem akar belemenni.

– Akkor mégsem jó ez a javaslat.

– A megoldás ez lenne, de mi háborúzunk az unióval, ahelyett hogy abban működnénk együtt, hogy Európa határainál megszülessen a közös határőrizet. Az uniós mechanizmusok kétségkívül lassúak a bevándorláshoz képest. A magyar határzár viszont Euró­pa szempontjából nem oldott meg semmit, csak máshová terelte ugyanazokat a migránsokat.

– Az sem eredmény, hogy már nem vonulnak át rajtunk tízezrével a bevándorlók?

– Hatvanmilliárd forintból – ennyibe került összesen a migránsügy kezelése – hány buszt lehetett volna bérelni a bevándorlóknak? Senki nem is vette volna észre, ha humánus módszerekkel biztosítjuk az átutazásukat.

– A letelepítési kvótáról mi az MSZP véleménye?

– Nem az a baj vele, hogy káros lenne Magyarország számára – öt–tízezer ember elhelyezése még nem okozna számunkra sem gondot –, hanem az, hogy az akaratukkal szemben nem lehet a migránsokat más országokba irányítani. Orbán Viktornak ebben igaza van. A schengeni szabad határok felfüggesztése ellen pedig határozottan fel kell lépni. De azért meg kell jegyezni azt is, hogy egy közösségnek vagyunk a tagjai, amely több ezermilliárd forintos támogatást nyújt hazánknak. Ha állandóan csak támadjuk az uniós lépéseket, az kétségkívül azzal is járhat, hogy megunják ezt Brüsszelben.

– Az ország érdekeivel szembeni döntéseket miért kellene elfogadnunk?

– Mert ez a demokrácia szabálya, ez a többség véleménye. Jogilag lehet vitatkozni, kétségkívül nem kell mindent vakon végrehajtani. De most már csak a direkt szembenállásról van szó.

– Nincs törés az MSZP-ben?

– Nem látok törést. Ha valaki egy ügyet másképp ítél meg, mint a párttársai, az még nem törés. Nagyobb baj, felelőtlenség, hogy sokan név nélkül ostobaságokat nyilatkoznak a lapoknak. Mindenkinek nyílt lapokkal kellene játszania. Egyébként azt látom, hogy az ellenzéki oldalon csak mi vagyunk baloldali párt. Aki egykulcsos adót pártol, az nem baloldali.

– Gyurcsány Ferencre céloz?

– Nevet nem mondtam, csak az elvről beszéltem. A többi párt pedig  valójában vidéken nem létezik.
– Az Együttről és a PM-ről beszél?

– Nem akarok senkit nevesíteni és megbántani, de egy pártnak ott kell lenni vidéken is, hogy meghallják, megértsék, mit szeretnének az emberek.

– Önök ott vannak?

– Igen, mi ki tudunk állni bárhol az országban a Fidesz kvótaellenes standjai mellé, és el tudjuk mondani, hogy nem csak erről kellene kérdezni az embereket. Tényleg be kell zárni vasárnap a boltokat, tényleg el kell adni az állami földeket? Ezeket miért nem meri megkérdezni a Fidesz?

– Ha nincs az ellenzékben más baloldali párt, nem is lesz 2018-ban összefogás?

– De lesz, hiszen a liberálisok és a zöldek természetes szövetségesei a szocialistáknak. Nem úgy, mint 2014-ben, tehát nem személyekben, hanem elvekben kell megállapodnunk.

– Mi lesz az előválasztással?

– Az nem a pártokról, hanem az emberekről fog szólni. A közösségektől kell megtudni, hogy ki a legalkalmasabb személy, aki legyőzheti a Fidesz jelöltjét. Nem minden választókörzetben, de olyan negyven–ötven erősen jobboldali helyen biztosan meg kell kérdezni a kormányváltó szavazókat, szimpatizánsokat arról, kit szeretnének jelöltként látni. Ilyen volt Veszprém is, ahol az év elején az ellenzéki civil jelölt az időközi választáson így tudta legyőzni a Fideszt. Az MSZP nagy valószínűséggel erre egyedül nem lett volna képes.

– És a miniszterelnök-jelöltet hogy választanák ki?

– Nem pártlogika alapján kell dönteni. Felül kell ezen emelkedni, szélesebb támogatottságú jelöltre lesz szükségünk. Ha egy ilyen, mindenki által elfogadott indulót találunk, előválasztásra sem lesz szükség.