Belföld

Forintosította az autóhiteleket a parlament

Módosulnak a közbeszerzési szabályok

Az Országgyűlés kedden döntött a devizában felvett autóhitelek forintosításáról, amit az augusztus 19-i árfolyamon hajtanak végre. 

Az Országgyűlés döntött a devizában felvett autóhitelek forintosításáról, amit az augusztus 19-i árfolyamon hajtanak végre. A képviselők 115 igen szavazattal, 2 nem ellenében és 61 tartózkodás mellett fogadták el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek a fogyasztói devizahitelek forintosításáról szóló javaslatát, azt követően, hogy hétfőn ellenzéki képviselők is támogatták a házszabálytól eltérő gyorsaságú határozathozatalt.
A parlament döntése egy tipikus svájci frankos hiteles esetén svájci frankonként 31 forint tehercsökkenést jelent. A kedvezmény 50 százalékát a pénzügyi intézmények levonhatják az általuk fizetett társasági adóból, különadóból, illetve pénzügyi tranzakciós illetékből.
A forintosítás mellett a pénzügyi intézményeknek el kell engedniük követeléseik azon részét, amennyivel a piaci árfolyam meghaladja a devizaalapú jelzáloghitelek forintosításánál alkalmazott árfolyamot, így az érintett hitelesek a jelzáloghitelesekkel azonos helyzetbe kerülnek. A kabinet szerint a forintosítás azért vált elkerülhetetlenné, mert a gépjárműhitelek állománya 2014 végére 26 százalékra emelkedett. A kabinet adatai alapján a forintosítás mintegy 200 ezer családnak kedvez és 305 milliárd forintos hitelállományt érint.
Az elfogadott törvény hatálya kiterjed minden olyan fogyasztói devizahitelre (köztük a pénzügyi lízingre), amelyet nem érintett a deviza jelzáloghitelek forintosítása. Vonatkozik továbbá a már nem élő követelésekre is.
A pénzügyi intézményeknek legkésőbb december 15-ig kell postára adniuk a szerződések módosítására vonatkozó ajánlatukat. A pénzintézeteknek kötelező ajánlatot tenniük a forintosításra, az ügyfeleknek azonban önkéntes lesz az átváltás, az ajánlat kézbesítésétől számított 30 napon belül ugyanis kérhetik a forintosítás mellőzését.
Az adósoknak küldött levélnek tartalmaznia kell többek között a lejárt és a még nem esedékes követelés összegét forintban és devizában, az elengedett követelés összegét, a kamat mértékét, a forintra váltás értéknapját és árfolyamát, szerződésmódosítás hiányában a 2015. augusztus 19-én a jegybank által hivatalosan jegyzett devizaárfolyam alapján fizetendő esedékes törlesztőrészleteket, valamint a szerződésmódosítás hatálybalépésének napjától hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészleteket tartalmazó törlesztési táblázatot.
A pénzintézeteknek 2016. január 31-ig kell levélben tájékoztatniuk az adósokat a követelés forintra váltásáról.
Az Országgyűlés kimondta azt is, hogy a kölcsönszerződések módosításával az ügyleti kamat, díj, költség mértéke nem lehet az érintett fogyasztóra hátrányosabb.
A képviselők néhány módosító javaslat elfogadásával az eredeti indítványban foglaltaknál részletesebb tájékoztatási követelményeket is megfogalmaztak a pénzügyi intézményeknek a lehetséges kamatkockázatokról.
A törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Módosulnak a közbeszerzési szabályok
A közbeszerzési törvény módosításáról is döntött az Országgyűlés: az új jogszabály rövidebb eljárási határidőket és új értékelési szempontokat fogalmaz meg.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban arról számolt be, hogy - döntően uniós előírások alapján - teljesen új alapokra helyezik a közbeszerzés szabályait, növelve az átláthatóságot és a versenyt. Célként fogalmazta meg a hazai kis- és közepes vállalkozások jelentősebb bevonását, emiatt már 75 százalékos referenciaértékkel már lehet pályázni.
Változnak az értékelési szempontok: a továbbiakban nem a legolcsóbb ajánlatok kapják a legmagasabb pontszámot, hanem előtérbe helyezik a munkahelyteremtést, az innovatív megoldások alkalmazását, a gazdaságfejlesztés szempontjait, minőségi alapokra helyezik a kiválasztást.
A túlárazás megakadályozása érdekében a jogszabály lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő előre meghatározzon egy olyan összeget, amelyet fölött érvénytelenné nyilvánítja az ajánlatot. Csökkennek az ajánlattételi határidők, kivételesen, sürgősség esetén pedig lehetőség lesz gyorsított nyílt eljárást is alkalmazni, 15 napos ajánlattételi határidővel.
Egyszerűsített új nemzeti eljárás jön létre a szolgáltatások esetében 18 és 60 millió forint között, az építéseknél pedig 100 és 500 millió forint között.
A törvény rögzíti a kizáró okok körét, így például az offshore szervezetek kizárására vonatkozó követelményt. Ez azt jelenti, hogy fel kell mondani a szerződést azzal a társasággal, amelyben 25 százalékot meghaladó arányt szerez a kifogásolt cég. Új kizárási ok az, amikor az ajánlatkérő alá tudja támasztani, hogy egy cég megkísérelte jogtalanul befolyásolni a döntéshozatali folyamatot, vagy olyan bizalmas információkat igyekezett megszerezni, amelyek jogtalan előnyöket biztosítanának számára.
A jogszabály november elsején lép hatályba.