Belföld

„Fontos lenne fenntartani a kvóta elleni egységfrontot”

Hétértékelő. Fodor Csaba: Nem látni a migrációs hullám végét, a kötelező szétosztási mechanizmus csak fokozná a bevándorlást

A kötelező betelepítési kvótáról szóló népszavazás tétje, hogy szabadon dönthetünk-e arról, kivel szeretnénk együtt élni saját hazánkban – mondta lapunknak Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője.

„Továbbra sem fékeződött az Európát célzó tömeges illegális bevándorlás, és nincs jele annak, hogy bármi visszatartaná a migránsokat a betelepüléstől. A görög-török határ továbbra is védtelen, Görögország, Európa leginstabilabb állama képtelen megvédeni az Európai Unió külső határszakaszát. Ma többet tesz a nem EU-tag Macedónia a kontinens védelméért, mint Athén, vagy épp Brüsszel és Berlin” – összegezte a migránsválság jelenlegi helyzetét Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője. Kifejtette, jól látszik az is, hogy hatékony külső határvédelem nélkül eredménytelennek bizonyul az Európai Unió és Törökország közti – jórészt Angela Merkel német kancellár által letárgyalt – együttműködés. Szerinte ebből a szempontból is különösen nagy jelentősége lenne az Európai Tanács mai ülésének, a csúcs viszont aligha lesz bármiben előremutatóbb, mint az eddigiek. Fontos ugyanakkor, hogy a kelet-közép-európai államok fenn tudják tartani a kötelező betelepítési kvótát ellenző egységfrontot – tette hozzá Fodor. Mint folytatta, eközben a német belpolitika is forrong, hamarosan három tartományban tartanak választást. Németországban súlyos feszültségeket okozott a szabályozatlan bevándorlás. A pénteki Orbán–Seehofer-találkozó is rávilágított, hogy a német politikai elit egyáltalán nem egységes bevándorlásügyben.

A kötelező betelepítési kvótáról való magyar népszavazás a jövőről szól az elemző szerint. Mivel senki nem látja előre a migrációs hullám végét, így a Brüsszel által német hátszéllel erőltetett kötelező szétosztási mechanizmus csak fokozná a bevándorlást Európába. „A kvóta így évről évre, hónapról hónapra telítődne, miközben az európai államok nem dönthetnék el, kit szeretnének az országban látni. A népszavazás tétje így nem kevesebb, mint hogy szabadon dönthetünk-e arról, kivel szeretnénk együtt élni a saját hazánkban” – vélekedett Fodor Csaba. Bár nem valószínű, hogy a következő években más európai országokban is tartanának népszavazást a kvótáról, a nemzeti választásokon végleg meginoghat az elitek pozíciója, ha nem változtatnak politikájukon.

Mindez szerinte a hazai baloldalra is vonatkozik, ha nem ismerik fel, hogy saját szimpatizánsaik túlnyomó része sem ért egyet a kötelező betelepítéssel. Az ellenzék ezen felül is számos kihívással küzd, a pedagógustüntetés és a folyamatos korrupciós vádaskodás sem erősítette támogatottságukat. Az elemző úgy véli, ha ma tartanánk parlamenti választást, a közvélemény-kutatások alapján a 2014-es tavaszi voksoláshoz hasonló eredmény születne. A korrupciós retorikát előtérbe helyező Jobbikról azt mondta, hogy a radikálisokról több olyan információ is nyilvánosságot kapott – saját vezetői rokonainak párt- és frakciómegbízásai, a Kovács Béla-ügy tisztázatlansága –, amelyek hitelteleníthetik korrup­ciós tematikájukat.