Folytatódik a rendőri vezetők pere

A perben a negyedrendű vádlott védőjének felszólalásával kezdődtek meg a védőbeszédek, az ügyvéd azt hangsúlyozta: ügyfele nem követte el a terhére rótt parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntettét. Ezért bűncselekmény hiányában történő felmentését kérte. 

Az ügyvéd azt mondta: a vezetés és irányítás azért nem működött megfelelően, mert a rendőrségen nem volt ilyen irányú képzettség és tapasztalat. Állította: 2006-ban nem volt egyetlen olyan rendőri vezető sem, aki eredményesen tudott volna fellépni a tömegesen garázdálkodókkal szemben.

Többször bírálta a szerinte a vád alapját képező, az eseményeket kivizsgáló úgynevezett Ignácz-jelentést, és azt mondta: az abban foglaltakkal ellentétben a rendőrök sem szakmailag, sem technikailag nem voltak felkészülve a történtekre. Emellett gyakorlatuk sem volt, ahogy szerinte az eseményeket kivizsgálóknak sem a hasonló tömegrendezvény kezelésére. Tanúvallomásokra hivatkozva elmondta azt is: az MTV-székház védelmére jóval több rendőrre lett volna szükség.  

M. Gáborral kapcsolatban azt mondta: az egyébként a szabadságáról az események miatt visszarendelt védence a műveleti terv elkészítése után nem ment haza, hanem a túlterhelt beosztottjai helyett helyszínbejárásra ment. A vád szerint az éjszaka során, a székház körüli események miatt Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány, a per másodrendű vádlottja őt jelölte ki helyszínparancsnoknak. A védő hangsúlyozta: védence a székházban kiszolgáltatott helyzetben volt, mert önálló intézkedésekre nem volt jogosult, felettesei ad hoc módon döntöttek nélküle.     

Hangsúlyozta: a vádhatóság állításával szemben M. Gábor nem adta fel a székházat, emellett a telefonhívások és a rádióforgalmazások is igazolták, hogy mindvégig elérhető volt a munkatársai számára, továbbá nem tagadott meg egyetlen parancsot sem. 

Az ügyész korábban túlnyomórészt felfüggesztett börtönbüntetést kért a 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatban megvádolt rendőri vezetők perének vádlottjaira. 

A vádhatóság szerint M. Gábor nem volt képes a feladatát ellátni, nem irányította, nem koordinálta a székházba vezényelt rendőri egységeket. Emiatt az ügyészség M. Gábort parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenséggel vádolja. Ezért az ügyész rá is felfüggesztett börtönbüntetést kért, valamint azt, hogy katonai mellékbüntetésként rendfokozatában vessék vissza. Ezt az indítványt a védő perbeszédében elképesztő túlzásnak nevezte.

Az ügyészség szerint Gergényi Péter tudta, hogy a székháznál irányítás nélkül maradtak a rendőrök, kaotikus helyzet alakult ki, mégis eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a negyedrendű vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltásáról és a rendőri erőket összefogni képes parancsnok kijelöléséről. A vád szerint Gergényi Péter mulasztása következtében a helyszínre vezényelt kötelékek felmorzsolódtak, rendőrök sérültek meg. 

A 2006. őszi események miatt megvádolt rendőri vezetők, köztük Bene László nyugalmazott rendőr altábornagy, volt országos főkapitány, Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, volt budapesti főkapitány és tucatnyi társuk büntetőpere csütörtökön további védőbeszédekkel folytatódik a Fővárosi Törvényszéken. 

Az ügyészség a 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, valamint a szeptember 19. és 21. között, valamint október 23-án Budapest utcáin történtekkel kapcsolatban tizenöt pontban emelt vádat. Ezek szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg.

A védőbeszédek a nyári ítélkezési szünet után is folytatódnak. Az elsőfokú ítéletet a vádlottak utolsó szó jogán előadott védekezése után, várhatóan októberben hirdethetik ki. 

A vádlottak az eljárás során következetesen tagadták bűnösségüket.