Belföld

Folyamatosan javulnak az iskolázottsági mutatók

Tovább nőtt az érettségizettek aránya a fiatalabb korosztályban

A rendszerváltozás óta a magyar népességben emelkedett a magasabb, és csökkent a legalacsonyabb végzettségűek aránya, ráadásul a nők iskolázottsági szintje nagyobb mértékben nőtt, a diplomások közt arányuk meghaladja a férfiakét – többek közt ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) minap közzétett, legfrissebb adataiból.

Újabb részleteket közölt a KSH a tavaly ősszel elvégzett mikrocenzus, azaz „kis népszámlálás” adataiból. Kiderült, a rendszerváltozás óta folyamatosan nőtt az érettségivel és felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, és csökkent a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma, továbbá kismértékben csökkent a középfokú iskolában érettségi nélkül szerzett szakmai oklevéllel rendelkezők aránya. A szakmunkás, szakiskolai oklevéllel rendelkezők aránya négyszeresére, az érettségizetteké háromszorosára, a diplomásoké pedig közel hatszorosára emelkedett az elmúlt negyedszázadban. A mikrocenzus időpontjában a diplomások népességhez viszonyított aránya tizennyolc, az érettségizetteké huszonnyolc százalék volt.

A lakosság tizennyolc százalékának legmagasabb iskolai végzettsége szakmunkás, szakiskolai volt, húsz százalékának pedig általános iskolai. Az alapfokú végzettséggel nem rendelkezők aránya a legalacsonyabb, tizenhét százalék, többségük a felmérés idején még nem volt tanköteles korú, illetve általános iskolába járt. Az elmúlt évtizedekben a nők iskolai végzettsége nagyobb mértékben emelkedett, mint a férfiaké, de az alacsony iskolázottságúak körében még mindig ők vannak többségben. Tavaly a férfiak harminc, a nők harminchat százaléka legfeljebb alapfokú végzettségű volt, ennek oka, hogy a nők korösszetétele idősebb, és az idősek között gyakoribb az alacsony iskolázottság. A férfiak harmincegy, míg a nők harmincöt százalékának volt az érettségi a legmagasabb végzettsége, s míg 2001-ben a nők és a férfiak egyenlő arányban rendelkeztek diplomával, 2016-ra már a diplomások ötvenhat százaléka nő volt.

A felmérés megállapította azt is, hogy a tizenöt éves, vagy annál idősebb korosztályban az alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya huszonhét, az érettségi nélkül szakmai oklevelet szerzőké huszonegy százalék volt. Az érettségizettek száma és aránya ugyanakkor tovább nőtt, a 2011-es népszámlálás idején a tizennyolc éves vagy annál idősebb népesség harmincegy, tavaly pedig már harminchárom százalékának érettségi volt a legmagasabb iskolai végzettsége. A diplomások aránya 2011 óta négy százalékkal emelkedett, mára minden ötödik embernek van diplomája. A szakmunkás, szakiskolai végzettsé­gűek körében 1990 óta nem történt jelentős átrendeződés a tanulmányi területek között, 2016-ban az ilyen oklevelek kétharmadát a műszaki, ipari, építőipari képzések tették ki. A diplomások között az oktatási területen végzettek aránya 2001 óta csökken, a társadalomtudományok, gazdaság és jog területén végzettek aránya viszont 1990 óta csaknem kétszeresére nőtt, ezzel a legnagyobb arányúvá vált.