Belföld

Fidesz: Semmilyen egyetemet nem zárnak be

Ülésezik a parlament +VIDEÓ

Az Országgyűlésben a Soros-egyetem ügye mellett az egyiptomi és svédországi terrortámadásokra emlékeztek, amelyek áldozataira napirend előtt emlékeztek a képviselők. 

Megemlékezés
Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke azt mondta, megdöbbenve értesültek az újabb súlyos svédországi és egyiptomi terrorcselekményekről. Szerinte ezek a támadások már nemcsak Európa, hanem az egész keresztény világ ellen irányultak. A képviselők néma felállással emlékeztek az elhunytakra.

Fidesz: semmilyen egyetemet nem zárnak be

Kósa Lajos (Fidesz) szerint a hétvégén a Soros György-párti szervezetek jelentős megmozdulást szerveztek a fővárosban egy abszurd ügyben. Hangsúlyozta: semmilyen egyetemet nem zárnak be, semmi sem fenyegeti a tan-, az oktatási és a kutatási szabadságot. Véleménye szerint más volt a megmozdulás oka, az, hogy ha a migrációs ügyben a magyar kormány törekvései érvényesülnek, akkor "lőttek" a migrációs biznisznek. A migrációs bizniszre példaként a bangladesi fiatalok ügyében hozott ítéletet hozta fel: a Soros György által támogatott szervezet fordult a bírósághoz, egy Soros György által finanszírozott szervezet volt a szakértő a tárgyaláson és a bíró egy Soros György által finanszírozott szervezet tiszteletbeli elnöke volt, akinek a Soros-féle egyetemen van állása.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára elmondta, pár napja az Európai Parlament (EP) egy állásfoglalást fogadott el, amely továbbra is erőlteti a betelepítési programokat. Kiterjesztik a menekültek fogalmát a gazdasági bevándorlókra, megkönnyítenék a családegyesítéseket, újra itt a kvóta - részletezte a dokumentumot.

Hangsúlyozta, Magyarország az uniós csatlakozással nem azt írta alá, hogy mindenben aláveti magát mások akaratának.

Kitért arra, hogy az EP állásfoglalását megszavazták a magyar baloldali pártok EP-képviselői is. Amit a baloldali képviselők művelnek, az tisztességtelen a magyar emberekkel, itthon azt mondják, nincs is kvóta, Brüsszelben meg megszavazzák a betelepítést könnyítő állásfoglalást - mondta.

 

Objektum doboz
Forrás: mandiner.hu

MSZP: a Fidesz-kormány rárontott saját népére

Kunhalmi Ágnes (MSZP) is a CEU ügyérről beszélt, úgy értékelte: a Fidesz-kormány rárontott saját népére. Ez az ügy nem Sorosról, nem Brüsszelről vagy Putyinról szól, hanem Magyarországról - hangoztatta. Közölte, színtiszta politikai döntéssel be akarnak zárni egyetemet. Aki az egyetemet támadja, az a tudást támadja, a magyar gyermekeket és a tanárokat támadja, elárulja saját hazáját - tette hozzá. Szerinte ezért minimum életfogytiglan hatalomtól való eltiltás jár.

KDNP: a strasbourgi bíróság Magyarország ellen dolgozik
Hollik István (KDNP) a strasbourgi bíróság bangladesi migránsok ügyében hozott ítéletével kapcsolatban azt mondta, a bíróság és a bevándorláspárti szervezetek összefonódnak. Hozzátette: az egyik oldalon ott vannak a Soros-szervezetek, amelyek működésükkel segítik a tömeges bevándorlást, a másik oldalon, a strasbourgi bíróságon ott ülnek Soros emberei, például Sajó András, a Soros-egyetem egyik alapítója, aki bíróként gondoskodik arról, hogy a bevándorláspárti álláspont mellé álljon a bíróság.
Kifogásolta azt, hogy a bíróság túlnyomó részt olyan jelentésekre alapozta döntését, amelyek annak a Magyar Helsinki Bizottságnak a közreműködésével készültek, amely képviselte a perben a két bangladesi migránst. A képviselő szerint ez összeférhetetlen.
Úgy összegzett: "a strasbourgi bíróság ahelyett, hogy a valódi emberi jogok védelmével foglalkozna, Magyarország ellen dolgozik".
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint Magyarországon elképzelhetetlen, hogy figyelembe vegyék peres félként véleményét, ha az eljárás korábbi szakaszában bedolgozott a szakértőnek.
Elmondta, a Gyurcsány-kormány által delegált bíró, Sajó András egy eset kivételével soha nem jelentett be összeférhetetlenséget. Érdekesnek nevezte a bírák kiválasztási mechanizmusát, illetve rendhagyónak nevezte a bíróság működését azért, mert jogalkotásra kényszerít államokat, például a börtönzsúfoltság miatt.

A képviselő felszólalása közben frakciótársai papírlapokat tartottak fel, amelyeken az volt olvasható: Ne írd alá, János!, illetve Vétó. Az elnöklő Sneider Tamás megállapította, hogy a képviselők megszegték a szemléltetés szabályait, mert arról előzetesen nem tájékoztatták a házbizottságot.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a tüntetőknek az MSZP támogatása vállalhatatlan volt, ezt bizonyítja, hogy a szocialisták csak pártjelvények nélkül mehettek a demonstrációra. A politikus összehasonlította a 2006-os és a mostani tüntetéseket: ha valaki azt az időszakot szeretné újra, amikor békés tüntetőkre lovasrohamot vezényelnek, akkor válassza a szocialistákat, ha azt akarják, hogy egy demonstráció be nem jelentett részét is meg lehessen tartani, akkor válassza a Fidesz-KDNP-t.

Elmondta, a felsőoktatási törvény módosítása arról szól, legyen a törvény előtt mindenki egyenlő.

KDNP: a Soros-Strasbourg-Brüsszel triumvirátus egyre nagyobb nyomás alá helyezte Magyarországot

Vejkey Imre (KDNP) együttérzését fejezte ki az egyiptomi kopt keresztényeket ért támadás miatt. Majd arról beszélt, az elmúlt hónapok nem szóltak másról: a Soros-Strasbourg-Brüsszel kozmopolita triumvirátus egyre nagyobb nyomás alá helyezte Magyarországot, hogy az országra kényszerítse a migránsok befogadását. Hozzátette: a triumvirátus múlt héten az EP bevándorlási állásfoglalása után már "tejfakasztó bulit" is tartott.

Szerinte ez nyílt támadás az őshonos népekkel és nemzetekkel, illetve az Európa gyökereit képező keresztény civilizációval szemben. Jelezte, a magyar kormány meg akarja állítani az illegális migrációt, míg a Soros-formációk éppen ellenkezőjét akarják.

Rétvári Bence válaszában beszélt arról, hogy a kormány milyen támogatásokat nyújtott a koptoknak, illetve a térség fiataljainak.

Kitért arra is, hogy amerikai törvényhozók is felszólaltak már Soros György alapítványának tevékenysége ellen.

LMP: a kormánynak üzentek a tüntetők

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint a vasárnapi tüntetés nem csupán a CEU ellehetetlenítése, illetve a civiltörvény elleni tiltakozás volt, hanem az emberek üzentek a kormánynak: elég volt. Azt mondta, a kormány évek óta módszeresen számolja fel az autonómiákat, a demokráciát; megszüntet, betilt, elhallgattat mindent, amit saját hatalmára nézve veszélyesnek tart.

Szóvá tette, azt is megakadályozzák, hogy az emberek véleményt nyilvánítsanak Paks II.-ről, az "évszázad legrosszabb üzletéről". Jelezte, alkotmánymódosítást kezdeményeznek, hogy az ilyen fajsúlyú beruházásokról kötelező legyen népszavazás kiírása.

Dömötör Csaba megerősítette, a kormánynak nem célja a CEU bezárása. A civiltörvénnyel pedig az átláthatóság megteremtése a cél - mutatott rá.

Szerinte Paks az olcsó áram garanciája, ha van társadalmi támogatottsága és a törvények is engedik, akkor lesz népszavazás.

A CEU ügye kapcsán az erdélyi magyar felsőoktatási intézményekről is szó volt hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben. A kérdések között a helyi tömegközlekedés támogatásáról, a Brexit utáni helyzetről, a nyugdíjak meghatározásáról volt szó többek között.

 

Napirend előtt

Jobbik: hátrányosan érintheti a külhoni magyar egyetemeket a CEU ügye

Szávay István (Jobbik) szerint a felsőoktatási s a civiltörvény kapcsán hisztériakeltés folyik, és ez súlyos felelőtlenség, mivel az hátrányosan érintheti a külhoni magyar egyetemeket, civil szervezeteket.

"Az önök román barátai" - folytatta - éppen a magyar törvényre hivatkozva tudnak majd hisztériát kelteni a magyar felsőoktatási intézmények miatt.

Elmondta, számos olyan határon túli magyar civil szervezet működik, amely a politikát akarja befolyásolni. Ezeket a civil szervezeteket Magyarország pénzeli, azaz külföldről támogatják őket. Szorgalmazta, hogy legyen nyilvános adat, ha egy civil szervezetet politikai célokra használnak, de ez ne csak a külföldről finanszírozottakra vonatkozzon.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint különbség van az erdélyi magyar egyetemek és a CEU működése között. Hozzátette: ezek az egyetemek úgy működnek, hogy vagy egy magyar egyetem viszi képzését határon túlra, vagy alapítványt hoznak létre az egyetem működtetésére.

Elmondta, ez nem hasonlít a Soros-egyetemre, amely úgy ad ki Magyarországon amerikai diplomát, hogy azt az Egyesült Államokban nem teszi meg.

Az államtitkár szerint a Jobbik választási programjában is az szerepel, a nemzetközi jogvédő szervezeteket ügynöki szervezetté kell nyilvánítani.

Kérdések

MSZP: kapnak többlettámogatást a tömegközlekedés biztosításához a vidéki nagyvárosok?

Szabó Sándor arra volt kíváncsi, hogy a saját tulajdonú közlekedési vállalatokat fenntartó nagyvárosok is kapnak-e többlettámogatást a helyi tömegközlekedés finanszírozásához? A normatív támogatás megszüntetése a települési önkormányzatokat szinte megoldhatatlan feladat elé állítja - jegyezte meg az ellenzéki képviselő. Kitért arra is: szakmai és egyéb hírek arról szólnak, hogy a kormány a helyi tömegközlekedés központosítását, állami kézbe vételét tervezi. Valóban vannak ilyen tervek? - firtatta Szabó Sándor.

Fónagy János, a nemzetgazdasági tárca államtitkára azt mondta: a helyi közlekedés finanszírozása a tulajdonlástól, az önkormányzati törvényben meghatározott feladatellátástól, és a költségvetési támogatástól függ. Hozzátette: a települési önkormányzatok helyi közlekedésének támogatási keretösszege a korábbi évekhez képest nőtt, s tavaly 71 pályázó részesült a költségvetési támogatásból. A támogatási rendszer idén nem változott.

A központosításról szólva azt mondta: felmerült, ahol a helyi önkormányzat képtelen a fenntartásra, lehetőség nyílik az átadásra, de ez későbbi döntés függvénye.

Jobbik: mikor emelik meg a településeknek járó támogatásokat?

Hegedűs Lorántné arról beszélt, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének költségeit az önkormányzatokra hárítja a kormány, ami vállalhatatlanul nagy teher, és szükség lenne központi segítségre is. Számos önkormányzat fordult segítségéért a szaktárcához, de még választ sem kaptak - jegyezte meg, hozzátéve: a Jobbik szerint lenne fedezete az önkormányzatok megsegítésének.

Azt kérdezte: mikor emelik meg a településeknek járó támogatásokat?

Pogácsás Tibor, a belügyi tárca államtitkára úgy reagált, hogy az emelés szükségszerű és pozitív lépés volt. A növeléssel együtt 5 százalékkal csökkent a munkaadói járulék is - tette hozzá.

Kitért arra is: jelenleg a kincstár közreműködésével az önkormányzatok pontos igényét gyűjtik be és az idei költségvetés módosításakor biztosítani fogják visszamenőleg a többletkiadások fedezetét.

Fidesz: Brexit után is lesznek brit beruházások?

Vécsey László azt firtatta, hogy a Brexit után is lesznek majd brit beruházások Magyarországon. Ebben a helyzetben új kapcsolatrendszer kialakítása válik szükségessé - mutatott rá a fideszes képviselő. Kitért a Gödöllő térségében megvalósult GlaxoSmithKline gyógyszeripari beruházásra, majd fontosnak nevezte a brit-magyar gazdasági kapcsolatok további erősítését.

Szabó László a külügyi tárca államtitkára szerint az élet nem áll meg, és lesznek új beruházások. Az összes többi uniós tagállam is ezt szeretné - rögzítette az államtitkár, aki kiemelte, hogy Nagy-Britannia az egyik legkomolyabb befektető Magyarországon, s folyamatosan nő az érdeklődés.

Az említett beruházás nemcsak értékében komoly, hanem a magyar hozzáadott érték is jelentősen bővülhet általa - mutatott rá Szabó László.

MSZP a nyugdíjkérelmek elbírálásáról

Korózs Lajos arról beszélt, hogy a nyugdíj meghatározásánál a NAV az adatközlést sokszor hónapokig elhúzza. Kitért arra, hogy a jogszabály alapján, akiknek a nyugdíjjogosultsága fennáll, de nyugdíjösszeget nem állapítottak meg, azoknak nyugdíjelőleget kell fizetni. Ugyanakkor előfordult, hogy határozatot nem kaptak az érintettek, s egészségügyi biztosítási járulékok kell fizetniük. Azt kérdezte, ez általános eljárás, vagy egyedi esetekről van szó?

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közölte: a vonatkozó jogszabályok alapján járulékfizetési kötelezettség akkor áll fenn, ha valaki nem biztosított, és egyéb jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra.

Nincs olyan információjuk, hogy a nyugdíjelőlegről szóló igazolást ne fogadnák el - jelezte az államtitkár, s hozzátette: a szervek mindent megtesznek a gyorsabb ügyintézés érdekében.

A Párkányba tervezett hulladékégetőről, a GMO-mentességről, a mezőgazdasági kárenyhítésről és a magyarországi bérekről is szó volt hétfőn a parlamentben, a kérdések között. 

Jobbik: mit tesz a kormány a párkányi hulladékégető ellen?

Kepli Lajos (Jobbik) arra volt kíváncsi, mit tesz a kormány a Párkányba tervezett hulladékégető ellen. Kitért arra, hogy a beruházás nagy port vert fel magyar oldalon is, az alkalmazni kívánt technológia rendkívül sok káros anyagot bocsát ki. 20 ezer tonna hulladékot kezelnének, s Esztergom lakott területei 2 kilométerre vannak légvonalban a tervezett beruházástól - jegyezte meg. Felvették-e a kapcsolatot a szlovák féllel, hogyan védenék meg az embereket? - kérdezte a jobbikos képviselő.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára elmondta: amint a szlovák fél beruházási szándékáról tudomást szereztek, azonnal tájékoztatást kértek. Jelezte: a szlovák félnek rendelkezésre kell bocsátania a tervezett beruházás környezeti hatástanulmányait. A magyar tárcának nyilvános fórumot is kell szerveznie, ahol a szlovák beruházónak és a kormánynak választ kell adnia a magyar nyilvánosságnak, illetve szakértői konzultációra is sort kell keríteni.

LMP: csúcsra járatják a GMO-lobbit a kormányban

Ikotity István (LMP) úgy fogalmazott, "csúcsra van járatva" a kormányban a GMO-lobbi, legalábbis erre utal egy agrártárca-rendelet előkészítés alatt álló módosítása, amelyben - mondta - a GMO-mentesség jelölésére vonatkozó könnyítéseket kezdeményeztek. Szerinte a takarmánygyártó és -forgalmazó cégek érdeke áll a háttérben.

Nagy István FM-államtitkár úgy reagált: szó sincs a rendelet puhításáról. Minden olyan termék, amelyet Magyarországon GMO-mentes védjeggyel látnak el, az legfeljebb 0,1 százalékos határértékkel tartalmaz génmódosított anyagokat - közölte.

Fidesz: kedvezőbbek a mezőgazdasági kárenyhítés feltételei?

Pócs István (Fidesz) arról érdeklődött, hogy mennyiben válnak kedvezőbbé a mezőgazdasági kárenyhítés feltételei a legutóbbi törvényi változtatások után. Emlékeztetett: az utóbbi években bővült a lefedett kockázatok köre, nőtt a kárenyhítési alap forrása, és bizonyos körben kötelező is csatlakozni hozzá.

Nagy István államtitkár azt felelte: az a cél, hogy ne maradjon ki egyetlen gazda sem a védelemből. A termelők már egyetlen növény jelentősebb károsodásakor is jogosulttá válhatnak a kárenyhítésre; kiszélesítették az aszály meghatározását; a kártérítési alapban pedig 24 milliárd forint áll rendelkezésre - sorolta az intézkedéseket.

MSZP: a kínai munkások is többet keresnek a magyaroknál

Gúr Nándor (MSZP) arról beszélt: az Adrilux nevű cég hazahozza Kínából 200 fős üzemét, mert azt tapasztalták, hogy - dollárban számolva - több mint tízszeresére nőttek a bérek. Már a kínai bérek is magasabbak, mint a magyarok, nem véletlenül hozzák haza az összeszerelő-üzemet - kommentálta a vállalat döntését a szocialista politikus.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint viszont Gúr Nándor tájékozatlan, a valóság ugyanis az - mondta -, hogy egy magyar vállalkozás a gazdasági érdekeit követve úgy döntött: az európai piacra szánt termékeit ezentúl nem Kínában, hanem itt, a kontinens közepén szereli össze.

Jobbik: tegyen lépéseket a kormány a Kék Bálna nevű csoport ellen!

Farkas Gergely (Jobbik) azt kérdezte a kormány képviselőjétől, hajlandó-e a kabinet intézkedéseket hozni a fiatalokat öngyilkosságra biztató Kék Bálna csoport ellen. A politikának határozott lépéseket kell tennie a csoport ellen, el kell lehetetleníteni magyarországi online tevékenységét, továbbá iskolai felvilágosításra és a tudatos médiahasználat oktatására van szükség - szorgalmazta.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hangsúlyozta: megelőző lépésekre van szükség, ezért a rendőrség felhívta a figyelmet a veszélyekre, a Klebelsberg Központ tájékoztatta a tanárokat és a szülőket, továbbá a digitális gyermekvédelmi stratégiának is vannak olyan elemei, amelyekkel felhívják a gyermekeket az internet veszélyeire.

LMP: mennyibe került eddig a paksi bővítés?

Ikotity István (LMP) azt tudakolta, mennyibe került eddig a paksi atomerőmű-bővítés előkészítése.

Csepreghy Nándor miniszterelnökségi államtitkár szerint az LMP azt akarja, hogy a magyar háztartások többet fizessenek az áramért.

Utak Szabolcsban, utak Pest megyében

Fidesz: hogyan áll a 4-es főút fejlesztése?

Boldog István (Fidesz) a 4-es számú gyorsforgalmi út fejlesztéséről kérdezett. A 4-es Magyarország legforgalmasabb egy számjegyű főútja, és a leghosszabb út is egyben - mutatott rá.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára kijelentette: az M4-es kiépítése ütemezetten halad. Az M0-s és Cegléd közötti szakaszon a kivitelezési munkák megkezdődtek; Cegléd és Abony között 2019 első negyedévére tervezik a kezdést; az Abony-Törökszentmiklós-szakaszon a műszaki készültség átlagosan 30 százalékos, a kivitelezés az idén folytatódhat; Berettyóújfalu és az országhatár között pedig tavaly év végén megkezdődött a munka.

MSZP: rossz állapotban van sok szabolcsi út

Tukacs István (MSZP) az M3-as autópálya szabolcsi szakaszára rávezető utak rossz állapotára hívta fel a figyelmet.

Fónagy János NFM-államtitkár válaszában azt közölte: tavaly hét útszakaszt újítottak meg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében - 45,5 kilométeren -, a kormány előtt fekvő tervekben pedig további 33 megyei útszakasz felújítása szerepel mintegy 93 kilométer hosszban 6,3 milliárd forint költséggel.