Félremagyarázzák a magyar szabályozást a jogvédő szervezetek

– Jogvédő szervezetek alkotmányos aggályokat fogalmaztak meg, hogy szlovák, cseh és lengyel rendőrök, valamint katonák is részt vesznek déli határunk védelmében. Mi erről a véleménye?

– Az a körülmény, hogy a Visegrádi 4-ek országai megállapodtak abban, közösen vesznek részt a magyar, illetve az unió schengeni határainak védelmében, inkább szimbolikus jelentőségű. Mondhatnám, egyfajta üzenet az európai uniós döntéshozók számára: a szlovákok, a csehek, a lengyelek és a magyarok politikailag elkötelezettek abban a meggyőződésükben, hogy a menekültáradatot elsősorban a schengeni határok megvédésével lehet kezelni. A Balaton 2015 hadgyakorlatra hozzánk érkező – ha az érintett országok parlamentje is jóváhagyja – katonák, továbbá rendőrök és határőrök semmilyen intézkedési joggal nincsenek felruházva, szerepvállalásuk inkább egyfajta megfigyelői státushoz hasonlítható. Nemzetközi jogi szempontból hasonló a helyzet, mint amikor NATO-hadgyakorlat volt az Oroszországgal szomszédos balti államokban, azzal a fontos különbséggel, hogy akkor az Európai Unió közvetlen szomszédságában, Ukrajnában fegyveres konfliktus zajlott.

– Ha így van, mégis miért a kritikák?

– Nyilvánvaló, hogy megfigyelői státusban részt vevő katonai és rendészeti erők a hatályos jogszabályok szerint nem tudnak fellépni, a Visegrádi 4-ek együttműködésének ez a formája logisztikai, technikai segítséget jelent elsősorban. A határvédelemhez Magyarország kap gépjárműveket, helikoptert vagy például éjjellátó készülékeket. Ha a tényeket és a jogszabályokat valaki félre akarja érteni vagy magyarázni, az ellen nincs orvosság. A visegrádi országok rendőri, határőrizeti együttműködését kétoldalú államközi megállapodások is rögzítik. Ilyenre számtalan példa van Európában. Hasonló kétoldalú együttműködés alapján járőröznek például német rendőrök nyaranta a Balatonnál, vagy magyar rendőrök a horvát tengerparton, holott ennek csak a közbiztonság fenntartása, s nem az európai közösség határainak megvédése az indoka.

 – Az Amnesty International (AI) Magyarországról közzétett jelentése úgy fogalmaz, „csak nemzetközi emberi jogi és menekültjogi kötelezettségeink rovására” tudjuk kezelni a menekültkérdést.

– Az AI által megfogalmazott kritikák és a valóság között hatalmas lyuk tátong, ennek oka a magyar jogszabályok félremagyarázása és a nemzetközi jog nem megfelelő ismerete. Szó sincs arról, hogy a jogalkotó kriminalizálná a menekültstátusért folyamodókat. Az új büntetőjogi tényállások a fizikai határzárhoz kapcsolódnak, céljuk, hogy a legális belépési pontokhoz tereljék az embereket. Ez teljes összhangban van az uniós joggal és a Genfi Egyezménnyel is. Utóbbi azok esetében tiltja az illegális határátlépés kriminalizálását, akik közvetlenül olyan országból érkeznek, ahol az életüket veszély fenyegeti. Esetükben is csak akkor, ha rögtön jelentkeznek az illetékes hatóságoknál, és megindokolják, miért a jogellenes utat választották. A legális utat választóknál, a hivatalos belépőpontoknál akkor sem indul eljárás – sem büntető, sem szabálysértési –, ha valaki papírok nélkül, irregulárisan érkezik. Menedékjog iránti kérelmet pedig bárki szabadon nyújthat be, még az is, aki bűncselekményt elkövetve, a határzárat megrongálva érkezik hazánkba.