Belföld
Felpörgetnék a peres ügyek tárgyalását
Csökkenteni kell az elsőfokú ítéleteket hatályon kívül helyező határozatok számát
A Kúria is arra törekszik, hogy csökkenjen az elsőfokú ítéleteket hatályon kívül helyező másodfokú határozatok száma – mondta el lapunknak Kónya István, a Kúria elnökhelyettese annak kapcsán, hogy a Kúria a legfőbb ügyész törvényesség érdekében eddig benyújtott öt rendkívüli jogorvoslatából négynek helyt adott. Az elnökhelyettes emlékeztetett, egy joggyakorlat-elemző csoport nemrég vizsgálta a hatályon kívül helyezési gyakorlatot, és több ajánlást is megfogalmazott, amelyeket elsősorban a kodifikációban, azaz a törvényalkotás keretében érdemes mérlegelni.
A Kúria javaslatának lényege egyébként, hogy csak valóban indokolt esetben lehessen hatályon kívül helyezni egy elsőfokú ítéletet, és elkerülni az eljárások indokolatlan elhúzódását. Konkrét ötletük pedig az lenne, hogy az ilyen határozatokat ne csak a legfőbb ügyész által kezdeményezett, úgynevezett rendkívüli jogorvoslat keretében lehessen megtámadni, hanem erre a peres feleknek alanyi jogon is lehetőségük nyíljon. Ezek elbírálását minden esetben a Kúria végezné – részletezte Kónya István. Mindezeket a célokat a most készülő új büntetőeljárási törvényben is meg lehetne valósítani.
A legfőbb bírói fórum álláspontja, illetve szándéka tehát a jelek szerint nem áll távol a Legfőbb Ügyészségétől (LÜ). Ismert, hogy legutóbb a Biszku-ügyben hozott döntést a Kúria a vádhatóság által az említett címszó alatt indított eljárás nyomán. Polt Péter legfőbb ügyész a Fővárosi Ítélőtábla 2015. júniusi határozatát támadta meg, amelyben hatályon kívül helyezték a háborús bűnökkel vádolt egykori kommunista vezető perében meghozott elsőfokú ítéletet. A vádhatóság szerint ez törvénysértő módon történt – ezzel értett egyet a Kúria, mondván, az elsőfokú ítélet kapcsán nem merült fel olyan eljárási szabálysértés, ami indokolta volna a hatályon kívül helyezést, a táblabíróság kiküszöbölhette volna az általa felhozott hiányosságokat, sőt, maga is kiegészíthette volna a tényállást. Teljesen szükségtelen volt a megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatás is, vonta le a következtetést a Kónya István vezette tanács.
Fazekas Géza, az LÜ szóvivője az Echo televízió Híróra című műsorában mindezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, tavaly óta van lehetőség, hogy immár nemcsak teljesen lezárt, hanem az első fokra visszautalt ügyekben is így lépjen a legfőbb ügyész. Az vádhatóság szerint ugyanakkor azzal, hogy a legfőbb bírói fórum immár „elvi jelentőséggel állapította meg”, fontos és szükséges, hogy az ügyek inkább előrehaladjanak, mintsem hogy újrakezdődjenek, továbbá erre sarkallja a másodfokon eljáró bíróságokat is, nagyban elősegítheti, hogy a jövőben a bírói szakban felgyorsuljanak a perek. Mindez annak dacára is hatással lehet szerinte a bírósági munkára, hogy a konkrét ügyre a Kúria döntésének nem lehet befolyása. Emlékezetes, a „visszadobás” óta újabb elsőfokú ítélet született Biszku perében.
A legfőbb bírói fórum ugyanakkor egyértelműen rögzítette: a hatályon kívül helyezés csakis végső eszköz, azaz úgynevezett ultima ratio lehet. Fazekas Géza szerint amennyiben az LÜ indokoltnak látja, úgy a továbbiakban is élni fog a rendkívüli jogorvoslat lehetőségével.