Félezer tartalékos segít a határvédelemben

A parlament nem vizsgálja a röszkei határon történteket
A bizottság nem vette tárgysorozatba azt az ellenzéki határozati javaslatot, amely a magyar rendőröknek a röszkei határnál migránsokkal szembeni fellépését vizsgálta volna. Firtl Mátyás, a bizottság KDNP-és alelnöke közölte: a Vadai Ágnes, a DK politikusa és képviselőtársai által benyújtott indítványt egy igen és hat nem szavazattal elutasította a bizottság. Ellenzéki képviselők több kérdés tisztázására tettek javaslatot, köztük arra, hogy "milyen körülmények között indultak meg a menekültek a két országot elválasztó határzáron lévő kapun", továbbá mi indokolta "az aránytalan rendőrségi fellépést" a migránsokkal szemben szeptember 16-án.
Több felvételen is látni lehetett, hogy elfogadhatatlan eszközökkel léptek fel a magyar rendvédelmi szervek ellen, a magyar határt nem jogkövető módon próbálták meg átlépni. Nincs arra indok, hogy a magyar parlamentnek foglalkoznia kellene a röszkei határnál történtekkel - szögezte le Firtl Mátyás, aki kiemelte: a magyar hatóságok emberfeletti munkával akadályozták a Magyarországot elérő "áradatot".  

Jelenleg mintegy 5500-an vannak tartalékos állományban. 2011-2012 óta folyamatos a behívásuk, és kiképzésük is folyamatos.  A bizottsági ülésen több ellenzéki képviselő - Demeter Márta (MSZP), Vadai Ágnes (DK) és Kónya Péter (független) - is firtatta, hogy a tartalékosok között hányan vannak azok a korábban korkedvezménnyel nyugdíjba vonult katonák, akik szolgálati járandóságosok lettek, ezért anyagi szempontok miatt, kényszerből lettek tartalékosok.

Simicskó István azt mondta: nem érdemes belemenni a vitába, hogy ki, milyen szándékkal lépett a rendszerbe. Voltak "helyzetek, döntések", amelyek nyomán elindult a tartalékos rendszer kiépítése. A tartalékos állomány átlagéletkora 47-48 év - mondta a miniszter. 

Közölte, hogy a szolgálati járandóságosok aránya a tartalékos állományban valóban jelentős, mintegy 70-75 százalék. Ők hamarosan kiöregszenek a rendszerből, ezért is dolgoznak azon, hogy a volt szerződéses katonákat, s különösen a fiatalokat is megszólítsák. A miniszter azt mondta: rövidesen a kormány elé is beterjesztik azt a koncepciójukat, amely a tartalékos rendszer hosszú távú fenntarthatóságáról, stabilizációjáról szól. Ennek része, hogy a honvédelemhez kapcsolódó sportágakkal összefüggésben is szeretnének nyitni a fiatalok felé.

Az ellenzéki képviselők valamennyien üdvözölték azt a tervet, hogy a tartalékos rendszerbe minél több fiatalt vonjanak be. Ezzel kapcsolatban Demeter Márta megjegyezte: a munkáltatók számára is ösztönzőket kellene kínálni, hogy támogassák a tartalékos rendszert.

Ezzel együtt Demeter Márta és Vadai Ágnes is felhívta a figyelmet a szélsőséges, például idegenellenes nézeteket vallók kiszűrésének fontosságára. Demeter Márta azt mondta: a pszichológiai vizsgálatot nem tartja elegendőnek. Kiemelte, hogy a tartalékosok kiképzésük során éleslövészeten is részt vesznek.

Vadai Ágnes azt is megkérdezte, hogy milyen átvilágításon esnek át a katonák. A DK-s politikus ezt annak kapcsán jegyezte meg, hogy véleménye szerint vannak olyan, nemzetbiztonsági átvilágításon átesett jobbikos politikusok, akikről úgy véli, nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek.

A Századvég-üggyel is foglalkozott a nemzetbiztonsági bizottság
Lezártnak tekinti a Századvég-ügyet a nemzetbiztonsági bizottság részéről a parlamenti testület fideszes alelnöke, míg annak szocialista elnöke és ellenzéki tagjai egyaránt azt szorgalmazzák, hogy ha más fórumokon is, de foglalkozni kell még a kérdéssel.
A fideszes Németh Szilárd kijelentette: semmilyen adat vagy információ nem került elő arról, hogy a Századvég Alapítvány működése nemzetbiztonsági kockázatot jelentene vagy hogy működése jogszabályba ütközne, így a felvetést politikai támadásként értékeli.
Kijelentette: a Belügyminisztérium és az Alkotmányvédelmi Hivatal a Századvég működésével kapcsolatban semmilyen államtitoksértést nem állapított meg, ezért - mint fogalmazott - a nemzetbiztonsági bizottság részéről lezártnak tekinti az ügyet, amely szerinte nem más, mint "egy balliberális, rosszul sikerült politikai támadás", vihar egy pohár vízben. Nyomatékosította: nincs olyan adat, tényállás, amit az ellenzék feltételezett és a sajtóban megszellőztetett.
Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke viszont úgy fogalmazott: van Századvég-ügy, amelynek feltárásában a testület ülésén csak félig jártak sikerrel, ezért, ha más fórumokon is, de folytatni kell annak tisztázását, hozzájutott-e a 2010 és 2013 között minősített adatokhoz az alapítvány.
Kifejtette: a Belügyminisztériumtól (BM) és a felügyelete alá tartozó szervektől kaptak tájékoztatást, amelyek azonban csak a 2013 nyarától történt eseményekről adhattak számot, mivel az tartozik a hatáskörükbe, így a korábbiakról nem szereztek ismereteket.
Amit tehát a BM-mel tisztázni lehetett, megtették - folytatta -, az igazán fontos kérdésekre azonban, amelyek több tárcát is érintenek, nem kaptak választ. Tisztázandónak ítélte, hogy a Századvég mikortól, kitől, miért és milyen összegű megbízást kapott, elvégezte-e ezért a feladatát, és annak során hozzájutott-e titkos információkhoz 2013 nyara előtt. Épp ezért pártjával más formában ezek feltárására törekszik a jövőben - hangsúlyozta.  
Elmondta azt is: támogatja a független képviselő Fodor Gábor kezdeményezését, hogy az ügyben az Alkotmánybírósághoz forduljanak.
Fodor Gábor aláírásgyűjtést indított a parlamentben annak érdekében, hogy az Alkotmánybíróság utólagos normakontrollal semmisítse meg a Btk. 266. paragrafusának második bekezdését, amelynek alapján kizárólag a titokgazda, vagyis a minősítésre jogosult szerv tehet feljelentést, ha a minősített adatokkal visszaélnek vagy azok illetéktelen kezekbe kerülnek.
A Magyar Liberális Párt elnöke azt mondta: az, hogy miközben a titokgazda minősít és csak ő tehet feljelentést "a saját farkába harapó kígyó esete".
Az ellenzéki képviselő hangsúlyozta, így pont a kormánynak kellene döntenie arról, hogy a Századvéd hozzájutott-e el minősített adatokhoz 2010. és 2013. októbere között, miközben a cég stratégiákat gyártott a kabinet számára. A kormánynak viszont szerinte nem érdeke, hogy ez kiderüljön.
Ha ötven képviselő aláírásával támogatja kezdeményezését, akkor az Alkotmánybíróságnak el kell indítania az utólagos normakontrollt.
A jobbikos Mirkóczki Ádám is azt nyilatkozta személyes álláspontját ismertetve, hogy a kezdeményezés mellé áll. Hozzátette: ha az Ab megtagadná a szerződések kiadását, azt minden bizonnyal a minősített adatokra tekintettel tehetné, így meg is válaszolná a kérdést.
Elmondta azt is: mivel szerinte az ügyben jóval nagyobb a káosz, mint az előre látható volt, minden minisztériumot arra kér, ismertesse, adott-e át minősített adatott, különösen 2010 és 2013 között. Mint mondta, láthatóan a BM-en nem kérhető számán annak megválaszolása, a Századvég hozzáfért-e ilyen adatokhoz.
Úgy látta: az ügy, amely a nemzetbiztonsági bizottság előtt is folytatódni fog, rávilágított egy jogi szabályozási problémára is a minősített adatokra vonatkozóan.
Az LMP-s Szél Bernadett is úgy látta, hogy a nemzetbiztonsági bizottság, amit tudott, feltárt, ebbe azonban a 2013 előtti események nem tartoznak bele.
Szerinte a Századvég jóindulattal "pénzmosodaként" működhetett, hiszen milliárdokat kapott a kormányzattól, de azt is lehetségesnek tartotta, hogy "információmosoda" is volt.
Hangsúlyozta: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek, valamint Pintér Sándor belügyminiszternek belső vizsgálatot kellene elrendelnie az ügyben.
Beszámolt arról is: célszerűnek tartja Fodor Gábor kezdeményezését, így támogatja azt.
Fodor Gábor egy korábbi írásbeli kérdésére válaszolva Pintér Sándor belügyminiszter azt közölte, hogy a Századvég munkatársai 2013. október 21-én kaptak engedélyt a titkosított adatokba történő betekintésre.