Belföld
Felére esett az egyetemek tartozása a kancellári rendszer bevezetése óta
A felsőoktatás helyzetéről rendeztek konferenciát Budapesten
A BCE Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja által rendezett, Magyar felsőoktatás 2015. - Fokozatváltás, központosítás, szűkítés című konferencián a magyar EU biztos hozzátette: úgy látja, épp "a sovány idegennyelv-tudás" az érvényesülés egyik legfontosabb gátja a tehetséges, szorgalmas fiatalok számára.
Navracsics Tibor előadásában arról is beszélt, hogy a felsőoktatásnak stratégiai jelentősége van az EU versenyképességének megőrzése, helyreállítása szempontjából. Jelezte: az oktatásügyre gazdasági tényezőként kell gondolni, és el akarja fogadtatni a pénzügyminiszterekkel is, hogy "az oktatásra fordított pénz nem társadalompolitikai kiadás, hanem gazdaságpolitikai befektetés".
A kancellári rendszert értékelték
A kancellári bevezetés eredményeit ecsetelte Solti Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteri biztosa. Amíg 2014 decemberében 13,3 milliárd forint volt a teljes állami intézményrendszer tartozásállománya, ez tavaly decemberre 5,3 milliárdra csökkent. A tartozás jelentős része a klinikával rendelkező felsőoktatási intézményeknél jelentkezik, a négy érintett intézmény összes tartozása 3,2 milliárd forint. Ezzel párhuzamosan emelkedik az intézmények készpénzkészlete: ez 88,8 milliárd forint jelenleg, egy évvel ezelőtt 63,4 milliárd forint volt.
Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetemen rektora elmondta, hogy az egyetemen kiválóan működik a kancellári rendszer, ehhez nem kellett más, mint egy olyan kancellár, aki jó szakember, érti a dolgát, ismeri a felsőoktatást, az intézményét, és van benne együttműködési készség. A Corvinuson ezek a feltételek teljesültek, és azt mutatják, a rendszer működhet jól is, de a hírek szerint ez nem mindenhol van így.
Rostoványi Zsolt jelezte: korábban államtitkárok, stratégiák követték egymást, hiányzott az állandóság, amire a felsőoktatásnak szüksége lett volna. Idén azonban már ugyanaz az államtitkár, aki tavaly volt, és ugyanaz a stratégia is, "és ez már biztosít egyfajta állandóságot".
Lezárult a képzési és kimeneti követelmények áttekintésének első szakasza
Lezárult a felsőoktatási szakok képzési és kimeneti követelményei (kkk) áttekintésének első szakasza, a vonatkozó miniszteri rendeletet várhatóan tavasszal adják ki - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteri biztosa. Maruzsa Zoltán kifejtette: a felsőoktatási stratégia jegyében valósult meg a kkk-k áttekintése, amely tudományos, akadémiai, intézményi, valamint munkaerő-piaci szempontok és a társadalmi érdekek alapján valósult meg.
Az első szakasz most zárult le, a munkába a rektori konferencia mellett külső szakmai szervezeteket, munkaadókat is bevontak - mondta a miniszteri biztos.
Kiemelte: a következő lépés a miniszteri rendelet megalkotása lesz, amelyet várhatóan tavasszal adnak ki.
Ezután a felsőoktatási intézményeknek kell átdolgozniuk a vonatkozó dokumentációkat, aminek idén nyártól jövő év tavaszig, nyárig kell megtörténnie, és jövő szeptembertől már a megújult szerkezetben indulhatnak a képzések - tette hozzá.
Sándorné Kriszt Éva, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke elmondta: a kkk átalakítása 2015 júniusában indult, akkor kaptak felkérést, hogy segítsék a szakok tartalmának átalakítását.
Nyáron megalakult a programbizottság, az Emmi, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája delegáltjainak részvételével.
Összesen tizenkét szakbizottságban zajlott a munka, négyszáznyolcvanegy szakról készült anyag, ebben alap-és mesterképzés, valamint felsőoktatási szakképzés egyaránt szerepel - jelezte.
A Budapesti Gazdasági Egyetem rektora hozzátette: voltak olyan szakok, ahol a teljes anyagot átalakították, ennek utómunkálatai még egy-két hetet igénybe vesznek.
Ezt követheti a jogszabály-alkotási munka, ami a 2017-es meghirdetésekhez szükségesek - mutatott rá az intézményvezető.