Belföld
Felére apadt az egyetemek adóssága a kancellárok miatt
„A magyar oktatás leginkább problémás eleme a nyelvtanítás, mélyen az uniós átlag alatt vagyunk”
Kiválóan működik a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) a kancellári rendszer, ehhez nem kellett más, mint egy olyan kancellár, aki jó szakember, érti a dolgát, ismeri a felsőoktatást, az intézményét, és van benne együttműködési készség – mondta tegnap Rostoványi Zsolt, az egyetem rektora. A BCE Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja által rendezett konferencián a rektor az MTI tudósítása szerint kijelentette, ez azt mutatja, a kancellári rendszer működhet jól is, de a hírek szerint ez nem mindenhol van így.
Solti Péter, a humántárca miniszteri biztosa emlékeztetett arra: a kancellári rendszerrel az volt a cél, hogy élő, szoros kapcsolat legyen az intézmény és a fenntartó között, hogy folyamatosan nyomon lehessen követni a közpénzfelhasználás hatékonyságát és gazdaságosságát. A kancellári rendszer bevezetése – 2014 decembere – óta az intézmények tartozásállománya kevesebb mint a felére – 13,3 milliárd forintról 5,3 milliárdra – csökkent, miközben készpénzkészletük 63,4 milliárdról 88,8 milliárdra nőtt. A tapasztalatok alapján a kancellári kiválasztási folyamatba bekerül a Magyar Rektori Konferencia szakértője is, és szeretnének bevezetni egy motivációs és értékelési rendszert, hogy erősítsék a rektor és a kancellár együttműködési hajlandóságát. Navracsics Tibor, az Európai Unió oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa arról beszélt, a magyar oktatás legneuralgikusabb pontja a nyelvoktatás, ebben mélyen az uniós átlag alatt vagyunk. Szerinte „a sovány idegennyelv-tudás” az érvényesülés egyik legfontosabb gátja a tehetséges, szorgalmas fiatalok számára. Navracsics leszögezte: az oktatásügyre gazdasági tényezőként kell gondolni, és a pénzügyminiszterekkel is el kell fogadtatni, hogy „az oktatásra fordított pénz nem társadalompolitikai kiadás, hanem gazdaságpolitikai befektetés”.
Jövő szeptembertől megújulnak a képzések
Lezárult a felsőoktatási szakok képzési és kimeneti követelményei (kkk) áttekintésének első szakasza, a vonatkozó miniszteri rendeletet tavasszal adják ki – közölte a humántárca miniszteri biztosa a témában rendezett szakmai tanácskozáson. Maruzsa Zoltán felidézte, a felsőoktatási stratégia jegyében valósult meg a kkk-k áttekintése, tudományos, intézményi és munkaerő-piaci szempontok alapján. A munkába külső szakmai szervezeteket és munkaadókat is bevontak. A következő lépés a miniszteri rendelet megalkotása lesz, amelyet tavasszal adnak ki. A felsőoktatási intézményeknek egy évük lesz arra, hogy átdolgozzák saját dokumentációikat, és jövő szeptembertől már a megújult szerkezetben indulhatnak a képzések. Sándorné Kriszt Éva, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke azt mondta, 481 szakról készült anyag, ebben alap-és mesterképzés, valamint felsőoktatási szakképzés is szerepel.
(MTI)