Fejlődő országok tehetséges fiataljait támogatja hazánk

–  Hogyan működik a Stipendium Hungaricum mentorhálózat?

–  A Mentorhálózat az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája által létrehozott kortárssegítő program, amelyben magyar hallgatók segítik a Stipendium Hungaricum (SH) kiválósági ösztöndíjprogram keretében a magyar felsőoktatási intézményekbe érkező külföldi hallgatók beilleszkedését. A 2018-ban indult mentorhálózatba ezernégyszáz hallgató jelentkezett mentoráltnak, akiket közel háromszáz mentor segített az év során. A gálaest az évet lezáró ünnepség volt, a legkiválóbb mentorok elismerésével, díjazásával. A hálózat fő célja, hogy a hazánkba érkező hallgatók mellett legyen egy kortárs, aki segít a beilleszkedésben, valamint segíti őket megismerni a magyar turisztikai, földrajzi és történelmi nevezetességeket, a magyar kultúrát.

–  Miben kell pontosan a segítség?

–  A hallgatóknak a tanulásban nyilván önállóan kell helytállniuk, de a mentor-diáktársak kalauzolják őket az adminisztratív ügyektől kezdve az orvostaláláson át egészen a szállástalálásig bezárólag.

–  Kikből lesznek mentorok?

–  Olyan szakok hallgatóiból, amely szakokra az ösztöndíjasok érkeznek. A jelentkezőknek motivációs levelet kellett írni, a HÖOK pedig szigorú szempontrendszert állított föl – főleg szakmai és tanulmányi követelményeket – a legjobbak kiválasztására a többszörös túljelentkezők közül. Nyilván empátiával, segítőkészséggel megáldott, elkötelezett fiatalok kellettek, akiket a HÖOK vezetése rögtön egy mentortáborban fogott össze. A mentorok a feladatuk ellátása ellentételezéseként írásos beszámolási kötelezettségüket követően javadalmazásban részesülnek.

–  Milyen évet zárt a pilot-projekt?

–  Jelenleg körülbelül hétezerötszáz SH ösztöndíjas tartózkodik Magyarországon, ebből ezernégyszáz elsőéves diákot segített egy év alatt a háromszáz mentor hallgató. A diákok arról a tíz magyar egyetemről kerültek ki, amelyek a legtöbb SH-ösztöndíjast fogadják. A mentorhálózat sikeres évet zárt, rengeteg országjáró programot és rendezvényt szerveztek. Jó eredmények születtek és sok a pozitív visszajelzés is, én arra készülök, hogy a program folytatódni fog. A múlt pénteki gálaest, amelyen kiosztottuk az Év vezetőmentora és az Év mentora díjat is, a lezárása volt ennek az első évnek.

–  Honnan jönnek az ide érkező ösztöndíjasok, és mennyi időt töltenek itt?

–  Jelenleg huszonnyolc felsőoktatási intézménybe jönnek diákok hatvanhét, többnyire szegényebb, fejlődő országból. Az alapja minden esetben kormányközi megállapodás Magyarország és a küldő ország, zömmel afrikai, ázsiai, dél amerikai, és régiós országok kormányai között. Rész- vagy teljes képzésben vehetnek részt, alap-, mester- vagy doktori szinten. Ez egy kiválósági ösztöndíj, sok rostán mennek át a hallgatók. Ha sikeres felvételi vizsgát tettek és minden követelménynek megfeleltek, beiratkozhatnak.

–  Milyen szakokra érkeznek többnyire?

–  Nyilván az adott állam, amelyikkel kötjük a szerződést, annak prioritásai alapján kerül meghatározásra, hogy milyen szakra fogadunk hallgatót. Többnyire egyébként olyan területen, amilyen szakemberekre a legnagyobb szükségük van, hogy gyarapodni tudjon országuk. Legnépszerűbbek az egészségügyi, vízgazdálkodási, mezőgazdasági, élelmiszerbiztonsági képzések, de van számos más is a zeneművészettől kezdve az állategészségügyig. Ötszáznegyvenkilenc képzési programra lehet jelentkezni ebben a huszonnyolc intézményben.

–  Miért pont ezekre a szakokra esett a választás, amikor a kormány döntött?

–  Olyan embereket akartunk itt magas színvonalon képezni, akik hazatérve aktívan hozzájárulnak majd a küldő állam életminőségének javításához. Magyarország ezzel lehetőségeihez mérten veszi ki részét a küldő államok hatékonyabb felzárkóztatásából. Minél jobban fejlődik ugyanis egy ország, és minél jobbak az életkörülményei, annál kisebb az esélye annak, hogy tömegesen fognak elvándorolni. A program 2013-ban indult, ekkor még előtte voltunk a 2015-ös migrációs válságnak, de az arab tavasz már éreztette a hatását, a kormány gyorsan reagált tehát.

–  Mi pontosan az ösztöndíj célja?

–  Sokrétű célrendszerrel rendelkezik. Elsősorban az, hogy az itt végzett diákok versenyképes tudással térhessenek haza – ezzel hosszútávon országaik fejlődéséhez, a gazdaságuk erősödéséhez, az ottani életszínvonal emelkedéséhez hozzá tudjanak járulni – másodsorban pedig mindez egy Magyarország iránti döntéshozói szimpátiát erősítő befektetés is, hiszen azok, akik kikerülnek innen, ismerni fogják a magyar kultúrát, jellegzetességeket, szakmailag és emberileg is elkötelezettek lesznek hazánk iránt. Tehát elsősorban minket választanak majd, Magyarországot preferálják, amikor döntéshozatali pozícióikból gazdasági, kereskedelmi vagy tudományos kapcsolatokat építenek, esetleg befektetések mellett döntenek. A program előnyei pedig nálunk is megjelennek nemzetgazdasági, oktatási, diplomáciai területen.

–  Például?

–  A SH-programnak köszönhetően megháromszorozódtak az angol nyelvű képzések Magyarországon, és ezek természetesen a magyar hallgatók számára is igénybe vehetők. A program nem csak kiváló hallgatókat, hanem kutatókat is Magyarországra vonz, erősítve a nemzetközi tudományos kapcsolatokat. Végül pedig, noha az ösztöndíjas helyek száma limitált, mégis akinek fölkeltette az érdeklődését ez a lehetőség, és megengedheti magának, az költségtérítéssel is eljön ide tanulni. Kimutathatóan nőtt az önköltséges külföldi hallgatói létszám is. Mindez pedig hozzájárul az intézmények forrásbővüléséhez, a magyar felsőoktatás nemzetköziesítéséhez, a képzések minőségének fejlesztéséhez, a versenyképes magyar felsőoktatás, valamint a magyar kultúra népszerűsítéséhez világszerte.

–  Van, aki inkább itt marad dolgozni?

–  Nem, nem jellemző, és a programnak ez nem is célja. Az a lényeg, hogy a saját hazájukat építsék és ott biztosítsanak életszínvonal-emelő fejlődést. Viszont törekszünk arra, hogy egy köldökzsinór, egy élő kapcsolat megmaradjon. Két éve vannak végzett ösztöndíjasaink, már építjük, fejlesztjük az alumni-hálózatot, amely ennek a kapcsolatnak a közege lehet.