Értelmetlen földügyi referendum

„Most nyáron zárul a földeladások utolsó köre, a folyamat végét ősszel törvény elfogadásával szentesítjük. Azt is szabályozzuk, hogy mire fordíthatja a kormány az eladásokból befolyt több százmilliárdos tételt” – ismertette lapunkkal pártja terveit egy fideszes politikus. Hozzátette, a földügyi referendumot tehát akkor sem kellett volna megtartani, ha az ellenzék képes összegyűjteni a kiíráshoz szükséges kétszázezer érvényes aláírást. De az ellenzéket láthatóan nem nagyon érdekli mindez. Azután, hogy az NVI bejelentette, bizonyosan nem lesz meg a népszavazás kiírásához szükséges kétszázezer érvényes szignó, a kezdeményező Gőgös Zoltán (MSZP) azt mondta, hogy a Kúriánál fellebbeznek, Sallai R. Benedek (LMP) újraszámoltatná az aláírásokat, és a jobbikos Magyar Zoltán is sajnálkozását fejezte ki a referendum elmaradása miatt. A három párt tavaly ősszel még közös tüntetésen is részt vett az állami földeladások ellen tiltakozva. Az LMP nyíltan kiállt a népszavazás mellett, szervezetileg is segített aláírásokat gyűjteni az MSZP-nek, a Jobbik pedig hallgatólagosan támogatta az akciót.

Tegnap a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ülésén Pálffy Ilona, az NVI elnöke azt mondta, elsőre érvénytelennek minősített aláírások másodlagos ellenőrzésénél további, csaknem kétszázötven érvényes aláírást találtak. Az ülésen Patyi András, az NVB elnöke helytelenítette, hogy a számlálás hivatalos zárása előtt az NVI tájékoztatta az adatokról a sajtót, és a bizottság is így értesült azokról. Pálffy szerint az NVI-nek a végeredményről kell az NVB-t tájékoztatnia, de ha az ellenőrzés közben kér tájékoztatást a média, kötelességük a tájékoztatás. Patyi szerint „kellemetlen”, hogy az terjed a sajtóban, hogy nem lehet népszavazást tartani a kérdésben, hiszen százezer aláírás fölött akár az Országgyűlés is elrendelheti a népszavazás kiírását. Erre azonban – fideszes informátorunk tájékoztatását is figyelembe véve – nagyon kevés az esély.