Eredményes volt Balog Zoltán minisztersége

Ezen eredményeket számba véve kitűnik, hogy számos területen lényegesen jobb a helyzet, mint 2010-ben. A béremelések, a javuló demográfiai adatokat tükröző családpolitika, a társadalmi felzárkózási és szociális területen elért eredmények, az oktatásban és egészségügyben megvalósított előrelépések tanúskodnak Balog Zoltán eredményes munkájáról.

Minisztersége alatt több mint 400 ezer ember bére nőtt a humán közszolgáltatásokban. A pedagógusoké 2013 óta mintegy 50 százalékkal, a felsőoktatásban az oktatói, kutatói és tanári munkakörben foglalkoztatottaké 2016-ban 15 százalékkal emelkedett, majd tavaly és az idén a már megemelthez képest további 5-5 százalékkal nő.

Az orvosok bére átlagosan 82, a szakgyógyszerészeké pedig 79 százalékkal nőtt, az egészségügyi szakdolgozók bére mintegy 77 százalékkal bővült, míg a mentőknél átlagosan 67 százalékos a béremelés 2016 és 2018 között.

A 93 ezer szociális dolgozó bére 2013 és 2018 között 62 százalékkal emelkedett. A bölcsődei dolgozó körében a felsőfokú végzettségűek bére átlagosan 63 százalékkal százalékkal nőtt, a középfokú végzettségűek bére pedig 12 százalékkal – és idén további 12 százalékos emelésre számíthatnak.

A kulturális területen dolgozó 20 ezer ember bére tavaly 15 százalékkal bővült.

Az Emmi családpolitikájának eredménye az erősödő családok és a növekvő gyermekszám.

Jobban élnek a gyermekes családok, hiszen a nettó átlagkeresetük 45 százalékkal emelkedett 2010 és 2016 között. A GYES időtartama 1 évvel meghosszabbodott, a GYED maximális bruttó összege 73 százalékkal emelkedett; a nettó összeg pedig csaknem a kétszeresére nőtt.

Javult a munka és a családi élet összeegyeztethetősége azáltal, hogy 2016-ban 42 000 szülő dolgozott GYED és GYES mellett.

A bevezetés óta (2015 júliusától 2017 decemberéig) 66 ezer család vette igénybe a CSOK-ot, a családi otthonteremtési kedvezményt 184 milliárd forint összegben.

A házasság sem ment ki a divatból: 2010 és 2017 között 21 százalékkal több frigy köttetett (2016 végéig 46 százalékos volt az emelkedés).

A nyugdíjak reálértéke 2010-2017 között 9,5 százalékos növekedést mutat, ráadásul tavaly novemberben első alkalommal részesültek nyugdíjprémiumban a nyugdíjasok.

Az Erzsébet-program Magyarország legnagyobb táboroztatási programja, amelynek keretében 2012 óta összesen mintegy 500 000 gyermek, ezen belül tavaly 105 ezer gyermek vakációzhatott az Erzsébet Táborok szervezésében.

Társadalmi felzárkózási és szociális területen is szép eredményeket könyvelhetett el a tárca, amit elsősorban az jelez, hogy megállt a magyar jövedelmi közép évek óta tartó csökkenése.

A szegénységi kockázatnak kitettek aránya a 2012-es szintről 2017-re negyedével mérséklődött, így legalább félmillióan kerültek ki ebből a kategóriából.

Az ifjúsági munkanélküliség 2010 -2017 között 60 százalékkal mérséklődött , nőtt a fogyatékkal élők, egészségkárosodott és megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatottsága, illetve bővült a romák, s azon belül a roma nők foglalkoztatottsága.

Az elmúlt három évben felére csökkent a munkanélküli roma családok száma. Viszonylag magas és emelkedik a romák foglalkoztatottsága: míg 2011-ben a romák alig negyede (26 százaléka), addig 2015-ben már 39 százaléka állt foglalkoztatásban a KSH adatai szerint. Nálunk a legmagasabb a romák foglalkoztatottsága az Unióban.

A roma lányok korai iskolaelhagyásának megelőzésére új, célzott program indul, melynek segítségével legalább 1.320 roma lányt lehet elérni.

Méltó körülmények között élnek a fogyatékkal élő gondozottak: 697 intézményi ellátott került eddig méltó körülmények közé.

Csaknem 200 ezer fogyatékos, egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű ember dolgozik támogatott foglalkoztatásban, valamint a nyílt munkaerőpiacon.

Nőtt a nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek aránya: 2016 végére a 12 évesnél fiatalabb gyermekek csaknem 90 százaléka már nevelőszülőknél él.

Nagy változások történtek a köznevelés terén: az iskolabezárásokat az Emmi regnálása idején felváltotta az ingyenes tankönyv, ingyenes étkezés, iskolaépítések, felújítások.

Az elmúlt mintegy 8-10 évben folyamatosan, a 2011. évi 17 százalékról 20,5 százalékra emelkedett a felsőfokú végzettségűek aránya (276.591 fővel többen rendelkeznek felsőfokú végzettséggel), egyúttal 31,7 százalékról 26,2 százalékra csökkent az alapfokú végzettségűek aránya a 15 évnél idősebbek körében (476 840 fővel kevesebben rendelkeznek legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel). Külön örvendetes, hogy kétszeresére nőtt a felsőoktatásban tanuló romák száma.

Az ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetést a 2016/2017. tanévben az óvodába járó gyermekek 78,4, az általános iskolások 55,5, a középfokú iskolába járók pedig 49,3 százaléka, összesen 635 858 gyermek és fiatal, azaz a gyermekek és fiatalkorúak mintegy 40 százaléka veszi igénybe.

Az 1-9. évfolyamon tanuló minden diák térítésmentesen kapja a tankönyvet, ezzel 12 milliárd forinttal kisebb a családokra nehezedő teher tanévkezdéskor.

Iskolák épültek és bővültek a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében: 78 iskola újulhat meg, melyből 25-öt már át is adtak, további 45 befejezése pedig hamarosan várható. Uniós támogatásból további 500 iskola újult meg.

Minden iskolát és szakképző intézményt a digitális oktatáshoz szükséges sávszélességű szupergyors interneteléréssel, illetve épületen belüli WiFi-hálózattal lát el a kormányzat az idei év végéig. Ennek kihasználására jelentős informatikai eszközfejlesztés valósul meg az iskolákban.

A végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése érdekében 2016-ban felállt a lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer.

Eredményesnek bizonyult a diákok utaztatását biztosító Határtalanul! Program és a Kárpát-medencei óvodafejlesztés is.

A felsőoktatás helyzetét a pénzügyi stabilitás, a nullához közelítő adósság, a PPP-konstrukciók kiváltása, új ösztöndíjak jellemzik.

Jelentős eredményeket ért el az Emmi az egészségügy fejlesztése terén is, aminek az egyik legkomolyabb mutatója, hogy nőtt az emberek egészségben eltöltött éveinek száma (a születéskor várható élettartam a nőknél 1, a férfiaknál 2 évvel nőtt, az egészségben eltöltött évek száma pedig a nőknél másfél, a férfiaknál 2 évvel emelkedett).

A kórházi várólistákban a 2010 előtti rendezetlen viszonyokat sikerült felszámolni. A kórházak kétharmadában korszerűbb körülmények fogadják a betegeket, 2010 óta 77 kórház újult meg, 23 rendelőintézet épült, 54 megújult, korszerűsödött a gyógyítási eszközök állománya, 30 új mentőállomás épült és 97 újult meg.

Érezhetően visszaesett az orvosok elvándorlásának üteme: 2016-ban kevesebb, mint feleannyi magyar orvos kért külföldi munkavállalási engedélyt, mint 2011-ben.

Megerősödött az egészségügyi alapellátás is: 2010-hez képest 2016-ban már közel 50 százalékkal több pénz jut ennek támogatására.

A legnagyobb fejlesztések eddig vidéken történtek, most következik Budapest: az elmúlt évtizedek legnagyobb budapesti és Pest megyei kórházfejlesztése indult el.

Uniós szinten Magyarországon az egyik legmagasabb a kulturális kiadások részaránya: 2010 és 2017 között két és félszeresére emelkedett a kulturális célú működési kiadás, melyhez járul még a kulturális nagyberuházások támogatása. Mindennek eredményeképpen többet járunk színházba, múzeumba, hangversenyre. Meg kell említeni a jelentős eredmények között a Seuso-kincsek hazahozatalát is.

Az Emmi eredményei közé tartozik mindenképpen a mindennapos testnevelés bevezetése, ahogyan az is, hogy többet mozog a magyar és nőtt az igazolt sportolók száma is.

Magyarország az elmúlt két évben több mint 150 kiemelt jelentőségű nemzetközi sporteseménynek adott otthont.

A tárca nagy hangsúlyt fektetett a keresztény értékrend megőrzésére és az egyházak társadalmi feladatvállalására, ahogyan szorgalmazta az üldözött keresztények támogatását a humanitárius segítségnyújtás révén.