Emelik a felvételi ponthatárokat jövőre a felsőoktatásban

Több újdonságra kell számítaniuk a 2015-ös felsőoktatási felvételire készülőknek. Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár tegnap arról tájékoztatott, hogy megszűnik a „papíralapú” jelentkezés, a felvételizők kizárólag elektronikus úton, a Felvi.hu oldalon elérhető e-felvételi rendszerben jelentkezhetnek majd a képzésekre. A már korábban jelzett módon újabb húsz ponttal emelkedik a felsőoktatási szakképzések, valamint az alap- és osztatlan képzések minimumponthatára. Előbbin legalább 240, utóbbiakon 280 pontos teljesítményre lesz szükség – jóllehet a pontszám elérése nem jelent automatikus felvételt.

Maruzsa Zoltán közölte, az előző évekhez hasonlóan tizenhat kiemelt szak esetében előre, központilag állapítanak meg alsó ponthatárt. A pontszámokat – többek között alkalmazott közgazdaságtan, gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés, nemzetközi tanulmányok (465 pont), nemzetközi gazdálkodás, jogász (460) – úgy állapították meg, hogy az elsőhelyes jelentkezők tíz–húsz százaléka magyar állami ösztöndíjasként bejuthasson az adott képzésre. További huszonöt szak esetében olyan követelményt állapítottak meg, amely a jelentkezők legalább kilencven százalékát nem érinti hátrányosan. A helyettes államtitkár szerint ezek a pontszámok inkább „orientáló” jelleggel bírnak, hogy a jelentkező a saját teljesítményét és várható pontszámát ismerve előzetesen el tudja dönteni, érdemes-e beadnia jelentkezését az adott szakra. Több szaknál a minimumponthatárnál alig magasabb 300 pontos határt húztak, így például erdőmérnöki, lótenyésztő, lovassportszervező agrármérnöki, politológia, szociológia és társadalmi tanulmányok szakokon, de az osztatlan tanárképzések esetében is 305 pont lesz a küszöb.

Körösparti Péter, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke kifejtette, egyeztettek az államtitkársággal a ponthatárokról, s a szándékkal egyetértenek. A HÖOK akár minden szak esetében jónak tartaná ezt a módszert, hogy a diákok ne éljenek „álomvilágban” azzal kapcsolatban, milyen szakon tudnak továbbtanulni.

Nőtt a pedagógusok és az iskolások száma

Ebben a tanévben óvodai nevelésben, nappali rendszerű oktatásban és felnőttoktatásban 1,62 millióan vesznek részt – derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának a kormány honlapján tegnap közzétett gyorsjelentéséből. A legtöbben, 957 ezren a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott intézményekben tanulnak. Más állami szervek intézményeiben több mint ötvenezer, az önkormányzati intézményekben csaknem 295 ezer a létszám. Egyházi fenntartású intézményekben mintegy kétszázezren, az alapítványi és más magánfenntartású intézményekben 118 ezren részesülnek óvodai nevelésben vagy iskolai oktatásban. A 322 ezres óvodai létszám kilencezerrel kevesebb, mint az előző évben, főállású óvodapedagógusként több mint 31 ezren dolgoznak. Az általános iskolai tanulók 749 ezren vannak, ezerrel többen, mint az előző tanévben. Itt a pedagógusok száma 75 700 – ezernyolcszázzal több, mint tavaly –, vagyis egy pedagógusra kevesebb mint tíz gyerek jut. A középiskolai diákok 40,1 százaléka szakközépiskolába, 38,7 százaléka gimnáziumba, 21,2 százaléka szakiskolába jár. A jelentés szerint 2014-ben a nappali és felnőttoktatásban 77 300-an rendes érettségi vizsgát, 55 300-an pedig sikeres szakmai vizsgát tettek.