Belföld
Elutasította a parlament a kvótarendszert
Hatvanmilliárd forintot visszapótoltak a büdzsé rendkívüli tartalékába +VIDEÓ
A parlament - az Európa-ügyi bizottság javaslatára - határozatban mondta ki, hogy az Európai Bizottságnak nincs megfelelő jogalapja a kvótarendszer létrehozására.
A Ház 141 igen, 27 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadta el a határozatot, amellyel - hangzott el a javaslat vitájában - az Országgyűlés, más tagállami parlamentekkel "sárga lapot" mutathat az Európai Bizottságnak (EB) arra hivatkozva, hogy javaslata sérti a szubszidiaritás elvét.
A határozat szerint lényegében egy automatikus, az érintett tagállammal, illetve tagállamokkal való egyeztetést mellőző, központosított eljárásrend lépne hatályba, amely nélkülözné a Tanács érdemi részvételét. Az EB nem igazolja kellő módon, hogy a kvótarendszer esetleges alkalmazása hatékonyabb eljárást eredményezne, illetve többletértékkel bírna - mondta ki a parlament.
Módosult a költségvetés
Az Országgyűlés kedden a növekvő adóbevételekből 60 milliárd forintot visszapótolt az idei költségvetés rendkívüli kormányzati intézkedésekre szánt keretébe, hogy az év hátralévő részében is kezelhetőek maradjanak a váratlan események. A változtatással a kormány egyúttal átvállalta a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) 47 milliárd forintos adósságállományát.
A képviselők 112 igen szavazattal, 9 nem ellenében és 26 tartózkodás mellett járultak hozzá a 2015-ös büdzsé átírásához.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter indoklása szerint a módosítás azért vált szükségessé, mert a migrációs válság kezelése miatt szinte teljesen kimerült az eredetileg 100 milliárd forintos rendkívüli kormányzati intézkedések kerete, a felmerülő feladatok hatékony megvalósításához pedig további források szükségesek.
Az Országgyűlés elfogadta az NMHH jövő évi költségvetését
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) működésére az ideinél mintegy 3 milliárd forinttal kevesebb, 77,7 milliárd forint, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságéra (NMHH) 32,3 milliárd áll rendelkezésre jövőre, míg a médiatanácshoz 481 millió forint kerül. Az NMHH 2016-os költségvetését 112 igen szavazattal, 62 nem ellenében fogadta el az Országgyűlés kedden. Az MTVA közszolgálati hozzájárulásként 69,9 milliárd forintot kap jövőre, ami az idei előirányzatnál mintegy 700 millió forinttal alacsonyabb, míg médiaszolgáltatási díjakból több mint 1 milliárd forintos bevétele várható. Kereskedelmi, vagyongazdálkodási tevékenységéből 6,7 milliárd forintos bevétellel kalkulál a büdzséje, 1,6 milliárddal meghaladva az idei előirányzatot.
Kiadásai között a legnagyobb tételt a édiaszolgáltatás-támogatási és vagyonkezelési tevékenysége tesz ki, 68,4 milliárd forintot, az idei 61,4 milliárd után, míg az MTVA összesen 2,6 milliárdot továbbutal a médiatanácsnak és annak hivatalának, valamint a Közszolgálati Közalapítványnak. Az MTVA jövő évi kiadásai között már nem szerepel a 6,2 milliárd forintos törlesztés, mivel a hitelt az állam átvállalja. A forrásból 1,7 milliárd kerül a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-hez, míg az idei évre szánt költségvetés az elfogadásakor, az akkor még önállóan működő négy zrt.-hez együttesen 2,4 milliárdot rendelt. A Magyar Média Mecenatúra program támogatására a forrásból 3,1 milliárd jut jövőre. Az NMHH 32 milliárd forintos büdzséjének legnagyobb része, csaknem 19 milliárd forint frekvenciadíjakból várható, míg kiadásai között a dologi 10 milliárdot tesz ki, a személyi juttatások és kapcsolódó járulékok 8,9 milliárdot.
A közigazgatást és a rendvédelmi intézményrendszert komoly kihívás elé állítja a tömeges bevándorlás és az illegális határátlépések számának drasztikus növekedése - fejtette ki a tárcavezető, aki szerint a feladatok zökkenőmentes ellátásához, a gyors ügyintézéshez szükséges műszaki és informatikai infrastrukturális feltételek kialakításához, a felkészült személyi állomány biztosításához így többletforrások szükségesek.
A törvénymódosítás ezért az azonnali reagálás lehetősége érdekében a Belügyminisztérium költségvetési fejezetében létrehozza a tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadásokat, egymilliárd forinttal feltöltve.
A kormány a migránshelyzet kezelésére eddig két ütemben biztosított forrásokat: egy kormányhatározattal 22,2 milliárd forintot, az ideiglenes biztonsági határzár létrehozásához pedig 6,6 milliárd forintot.
A költségvetési bizottság egy módosító indítványával 25 milliárd forint többlettámogatást biztosít a Modern Városok Programra, a megyei jogú városokat érintő fejlesztések előkészítésére, illetve idén megvalósuló beruházásainak finanszírozására.
Varga Mihály szerint a növekvő kiadásokat a tervezetthez képest kedvezően alakuló forgalmiadó- és jövedékiadó-bevételek biztosítják. Az adóbevételek emelkedését egyrészt a gazdaság folyamatos növekedése, másrészt az adófizetési morált javító intézkedések, például az online pénztárgépek bekötése alapozzák meg.
A büdzsé módosításában a kiadási és bevételi főösszegek azonos mértékben változnak, vagyis nullszaldósak, így sem a pénzforgalmi, sem az uniós módszertan szerinti hiányt nem változtatják.
A törvénymódosítás tartalmazza továbbá az MTVA 47 milliárd forintos adósságállományának átvállalását is.
Varga Mihály szerint ez azért szükséges, mert a szervezetre jelentős terhet ró a részben az MTVA elődszervezeteinek gazdálkodásához köthető, múltbeli problémákat rendező adósságállomány.
A miniszter szerint az MTVA közép- és hosszú lejáratú hiteleinek állam általi átvállalásával a társaság biztosítani tudja a közmédia csatornáin megjelenő tartalmak színvonalát, és maradéktalanul elláthatja a műsorkészítéssel, gyártással kapcsolatos közszolgálati feladatait.
A nemzetgazdasági tárcavezető arra is felhívta a figyelmet, hogy az adósságátvállalás pénzforgalom nélküli ügylet, a magyar költségvetési elszámolásban nem jelenik meg kiadásként és az uniós módszertan szerinti hiányt sem érinti.
Megemlékezés a magyar tudomány ünnepéről
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke elmondta, hogy 190 évvel ezelőtt, 1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésben a képviselők a magyar tudós társaság alapítását tárgyalták, a vita során Széchenyi István gróf történelmi jelentőségű felajánlást tett egy magyar nyelvű tudományos intézet létrehozására.
Emlékeztetett arra, hogy 2003-ban az egykori vita napját a magyar tudomány ünnepévé nyilvánította az Országgyűlés, és ezzel kifejezte azt, hogy az ország fejlődésében meghatározó szerepet játszik a tudás, az oktatás és a kutatás-fejlesztés.
Napirend előtt
Élesen bírálta Fazekas Sándor a Jobbikot az állami földek eladása kapcsán képviselt álláspontjáért kedden napirend előtt az Országgyűlésben. A földművelésügyi miniszter egy fideszes felszólalásra válaszolva azon véleményének adott hangot, hogy a Jobbik nagybirtokospárti lett, mióta Simcsika Lajos nagyvállalkozó médiája őket támogatja.
A fideszes Győrffy Balázs napirend előtt arról beszélt, hogy a kormánypártok hiába sorolják az érveiket az állami földek értékesítése mellett, az ellenzék nem akarja megérteni azokat, és "ontják magukból a félrevezető információkat, a hamis vádakat".
Hangsúlyozta, az állami földek értékesítése a magyar gazdák érdekeit és a magyar termőföld védelmét szolgálja. El kellene végre fogadniuk, hogy a magyar föld a magyar gazdáknál van a legjobb helyen - hangoztatta. Véleménye szerint a 350-380 ezer hektár föld eladása több célt is szolgál: megerősödnek a kis és közepes családi gazdaságok, megteremtődnek a hosszú távú beruházások lehetőségei.
Győrffy Balázs közölte, csak az eredményes gazdálkodás tudja garantálni, hogy a termőföldek hosszú távon magyar tulajdonban maradjanak. Rámutatott, az értékesítés nyilvános és teljesen átlátható módon történik, a szabályozás egy sor garanciális elemet tartalmaz, hogy elejét vegyék a spekulációnak, és azokat részesítsék előnyben, akik a földet megművelik.
Módosult a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló jogszabály
Módosította a parlament a felszámoló biztosok kijelölésével, a kötelező szakmai továbbképzéssel, a felszámolói névjegyzék vezetésével és vagyonértékesítéssel összefüggő szabályokat. A képviselők 112 igen, 31 nem szavazattal, 29 tartózkodás mellett döntöttek.
Rögzítették a felszámoló biztos kijelölésével összefüggő kizárási okokat, egyértelművé téve, hogy a biztost csak a nyilvántartásba vételt követően lehet kijelölni. Az adószervezet csőd- illetve felszámolási eljárásának lefolytatására csak olyan biztos lehet kijelölni, aki a tevékenységhez szükséges jogszabályi eljárásoknak megfelel. Ilyen például a büntetlen előélet és a szakképzésre vonatkozó előírások.
Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára korábban a módosításokat a felszámoló szervezetekbe vetett közbizalom erősítésének céljával indokolta.Bírálta a baloldali ellenzéket, mert szerinte ha rajtuk múlt volna, akkor már most külföldi kézben lenne 600 ezer hektár föld zsebszerződések révén. A Jobbik véleményét teljesen kibogozhatatlannak ítélte, mert míg 2006-os programjukban a föld megvédéséről írtak, most azért támadták meg a földeladást az Alkotmánybíróságon (Ab), mert vásárlásra csak magyar állampolgároknak van lehetőség - részletezte. A politikus, aki az agrárkamara vezetője is, úgy összegzett: a Jobbik álláspontja szöges ellentétben áll a magyar gazdák érdekeivel.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter válaszában ugyancsak felidézte a Jobbik programját, miszerint a földtörvény olyan módosítását kezdeményezik, amely biztosítja termőföld megmaradását, illetve visszakerülését a magyar gazdák tulajdonába. Nyilván ez a visszakerülés az állami földtulajdonra vonatkozhatott - jegyezte meg.
A miniszter szerint az ellenzéki párt ma már nem követel földosztást, a Jobbik ma mindent elkövet, nehogy földhöz juthassanak a magyar gazdák. Kinek az érdekében történik mindez? - tette fel a kérdést a politikus. Fazekas Sándor szerint ez nem túl bonyolult feladvány: ha nem a gazdáké a föld, akkor legyen a nagybirtokosoké. "Azóta átállt a nagybirtok oldalára a Jobbik, azóta van ez a pálfordulás, mióta a nagybirtokos Simicska Lajos médiája a Jobbikot népszerűsíti, támogatja. Ez a jó sajtó ára" - fogalmazott. Véleménye szerint a Jobbik hátat fordított a magyar gazdáknak, elárulta őket.
Fazekas Sándor szerint a Jobbik agyfúrt módon, jogi csűrcsavarásra hivatkozva támadta meg a földeladást az Ab-n, mert a beadványból az derül ki, a Jobbiknak nem tetszik, hogy csak magyar természetes személyek vehetnek földet. Majd felidézte, hogy mely jobbikos, LMP-s és szocialista politikusok írták alá a kezdeményezést.
Póthatáridőt a magáncsőd igénybevételére
A parlament egyszeri póthatáridőt biztosított jövő év márciusáig az első ütemben kezdeményezhető magáncsőd adósságrendezési eljárásaiban. Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint ez lehetővé teszi, hogy azok is kezdeményezhessék az eljárást, akik a most hatályos törvényi rendelkezések szerinti határidőket már túllépték.
A törvényváltoztatás emellett több részletszabályon is változtatott, így például kimondta, hogy az adós lakóingatlanára vonatkozó jelzálog- vagy pénzügyi lízingszerződések esetében a hitelezők követelésének törvényben előírt minimális megtérülését csak a futamidő végéig kell biztosítani, ennek figyelembe vételével kell az adósságtörlesztési tervet elkészíteni.
A képviselők 134 igen szavazattal, 28 nem ellenében és 9 tartózkodás mellett fogadták el a változtatásokat.Úgy összegzett: létrejött "a gazdaellenes ellenzéki egységfront" és ennek az élére kűzdötte magát a Jobbik. A magyar gazdák is látják, hogy csak a Fidesz-KDNP-re számíthatnak - értékelt a miniszter.
Az LMP-s Schmuck Erzsébet szerint káros a kormány gazdaságpolitikája, amely szerinte egyetlen szóval leírható állapotot eredményez: összeszerelő ország. Ennek lényege a kiszolgáltatott, olcsó munkaerő, az autógyártás dominanciája, a kis- és közepes vállalkozások kiszolgáltatott helyzetben tartása - részletezte. Véleménye szerint a magas hozzáadott értéket képviselő ágazatokat kellene támogatni, az oktatás, az innováció kiemelt támogatására van szükség. Valódi verseny kell, ahol a tehetség és a szorgalom az érvényesülés kulcsa, nem a politikai kapcsolatok - tette hozzá.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azokat a véleményeket idézte, amelyek elismerik a kormány gazdaságpolitikát. Ide sorolta az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a hitelminősítők és az OECD álláspontját is.
Felidézte, hogy az IMF-hitel visszafizetése után elindították a munkahelyvédelmi, majd a munkahelyteremtő programokat. Mint mondta, a kormány tudja, hogy mekkora az oktatás jelentősére, és azt is, hogy olyan képzések induljanak a felsőoktatásban, a szakképzésben, amelynek gazdaságnak szüksége lesz.
Jóváhagyták a 2014-es zárszámadást
Az Országgyűlés jóváhagyta a 2014-es költségvetés végrehajtásáról készített kormányzati zárszámadást, amely szerint tavaly az államháztartás pénzforgalmi hiánya 348,5 milliárd forinttal (30,3 százalékkal) a tervezett érték alatt maradt. Az államadósság-mutató értéke a 2013-as 76,6 százalékról 2014 végére 74,1 százalékra, 2,5 százalékponttal, ezen belül a központi alrendszer GDP-arányos adóssága 1,1 százalék-ponttal csökkent. Az Állami Számvevőszék a zárszámadásról készített jelentésében megállapította, hogy a központi költségvetés teljesített bevételi és kiadási főösszege nem tartalmaz lényeges hibát, a bevétel és kiadás teljesítési adatai megbízhatóak.
A nemzetgazdasági minisztérium közlése szerint a kabinet 2014-ben tovább folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai céljainak megvalósítását, így a költségvetési hiány alacsony szinten tartását, az államadósság csökkentését, az ország versenyképességének javítását, valamint a foglalkoztatás növelését. A tárca felidézte továbbá, hogy az előző évben a növekedés üteme a várakozásokat meghaladó mértékben, 3,6 százalékra gyorsult. Ezzel Magyarország az Európai Unióban a harmadik, a visegrádi országok közül pedig az első helyen végzett, elérve így a válság előtti szintet - fogalmaztak. A képviselők 113 igen szavazattal, 60 nem ellenében fogadták el a zárszámadást.Az MSZP-s Korózs Lajos a szociális munka közelgő nemzetközi napja alkalmából beszélt arról, hogy különböző felmérések szerint elszomorító kép rajzolódik ki Magyarországról, a társadalom 38 százaléka deprivációban, vagyis szegénységben él, míg 21 százaléka súlyos deprivációban él. Rámutatott, hogy a társadalom 75 százaléka nem tud egy váratlan kiadást finanszírozni.
A gyalázat napjának nevezte, hogy a népjóléti bizottság hétfői ülésén a kormánypárti többség nem támogatta a nemzeti minimumról szóló, a gyermekéhezés felszámolására irányuló javaslatot. Azt is bírálta, hogy a bizottság fideszes elnöke, "Selmeczi Gabriella azt üzente, hogy a gyerekek egyenek rezsicsökkentést".
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a képviselő csak azt felejtette elmondani, hogy az elmúlt években csökkent a szegénységben élők száma. Hozzátette: 240 ezerrel kevesebb ember van kitéve a társadalmi kirekesztés kockázatának. Szerinte a szocialisták kormányzása alatt rosszabb volt a helyzet.
A nemzeti minimum javaslattal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány nem költségvetési minimumot, hanem a maximumot nyújtja. Szerinte a képviselő nem tud olyan kormányt mondani, amely a gyermekétkeztetésre többet költött volna, mint a Fidesz-KDNP. Kifejtette: a szocialisták 28 milliárd forintot költöttek erre a célra, míg idén 58 milliárd, jövőre 70 milliárd lesz gyermekétkeztetésre.
A kereszténydemokrata Firtl Mátyás az illegális bevándorlás kapcsán beszélt arról, hogy a jog szerint is menekültek menedéket találnak Magyarországon, de jogos elvárás, hogy betartsák a törvényeket, mint ahogy azt valamennyi menekült megtette 1956-ban. Megerősítette a kormánypárti álláspontot, hogy egyetlen gazdasági bevándorlót sem kíván az ország befogadni.
Amellett is állást foglalt, hogy a nemzetállam biztosítja a demokrácia alapértékének, a közjónak a védelmét; Európában össze kell fogni, mert csak úgy lehet megfékezni a migránsválságot. Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz - hangoztatta.
Rétvári Bence válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök talán az egyetlen politikus az EU-ban, aki hosszú ideje ugyanazt az álláspontot képviseli az üggyel kapcsolatban.
Hangsúlyozta, most már a külső határok megvédését mindenki fontosnak tartja, csak másképp hívja a kerítést. Hozzátette azt is, hogy a Magyarország továbbra is elutasítja a kötelező kvótákat.
A jobbikos Staudt Gábor arról beszélt, hogy többször is feljelentést tettek korrupciós ügyek miatt, de feljelentéseiket elutasították, holott szerinte Magyarországon az államadósság 2,5-szeresét lopták el.
Szóvá tette, hogy politikusok 15-20 éves legális jövedelmüket meghaladó értékű lakásokban élnek, illetve a piaci ár többszöröséért kelnek el közbeszerzések. Az előző kormány alatt a BKV-nál több száz milliós végkielégítéseket fizettek ki - jegyezte meg. Az ellenzéki politikus független ügyészséget követelt, illetve azt, hogy dupla büntetést kell a politikusbűnözőkre kiszabni, és az ő általuk elkövetet bűncselekményeknek nem szabadna elévülniük.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, Magyarország demokratikus jogállam, senki nem állhat a törvények felett, aki a törvényeket megszegi viselnie kell a következményeket.
Kijelentette, hogy a kormány zéró toleranciát hirdetett a korrupciós bűncselekményekkel szemben.
Rámutatott arra, hogy EU 2011-es antikorrupciós jelentése szerint Magyarország azon országok közé tartozik, ahol legnagyobb csökkenést mutatja a közigazgatáson belüli korrupció.