Belföld
„Elutasítjuk a kötelező betelepítést”
Rogán Antal: A schengeni rendszer végét is jelentené az uniós kvótarendszer
A németek – Soros Györgyhöz hasonlóan – egymillió, egymillió-kétszázezer migráns érkezésére számítanak az idén. Ha a „Juncker-képletből” indulunk ki, akkor annak alapján Magyarországnak évente tizenháromezer-kétszáz embert kellene letelepíteni. Ha egymillió-kétszázezren érkeznek, akkor évente több mint tizenötezer migráns betelepítésével kellene számolnunk. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézete szerint még öt évig lehet számítani a migráció folytatására. Ez – a családegyesítésekkel együtt – ennyi idő alatt szegednyi ember betelepítését jelenti Magyarországra – erről beszélt tegnap Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter. Kifejtette, a kötelező betelepítést az unió a nemzetállamok szavazóinak és kormányainak véleményétől függetlenül kívánja lebonyolítani.
Rogán szerint a kvótarendszer értelmetlen. „Mi akadályozza majd meg ezeket az embereket, hogy újra átlépjék a határokat? Milyen alapon akarnánk korlátozni a schengeni övezeten belüli mozgást? Esetleg faji alapokon akarnak majd válogatni a határokon?” – tette fel a kérdéseket. A miniszter szerint ennek a folyamatnak az lesz a vége, hogy egyes európai uniós országok a nagy nyomás miatt visszaállítják a határellenőrzést, ami viszont nemcsak a magyarok mozgásszabadságának, hanem a schengeni rendszernek is a végét jelentené.
A kvótarendszert jogtalannak nevezte a miniszter, ugyanis a szerződések és eljárásrendek szerint az uniónak nem volt joga a kérdésben kötelező döntést hozni. Rámutatott, Magyarország is szeretne az Európai Bírósághoz fordulni, ehhez az emberek és az Országgyűlés támogatására is szükség lesz. Hozzátette, a visegrádi országok ellenzik a kötelező betelepítési kvótát. A magyar kormány a határvédelem megerősítését, a hots potok (gyűjtőtáborok) Európán kívüli létesítését támogatja. Ezzel szemben áll a Soros logikája szerint megfogalmazott brüsszeli kötelező kvótarendszer.
Napirend előtti felszólalásában Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy Soros azzal számol, hogy a betelepítési kvótarendszerre hosszú ideig szükség lesz, és évi egymillió embernek kellene érkeznie Európába. Ez a családegyesítésekkel már évi ötmillió embert jelent. Soros azt mondja, az egyes államoknak négy és fél millió forintot kellene adnia a menekülteknek, és ezt hitelből is finanszírozhatnák. Kósa megjegyezte, ez az üzletembernek még jól is jönne. Abban is cáfolta Sorost, hogy az uniós tagországok többségének felelőssége lenne a menekültválságot kiváltó konfliktusokban. Soros viszont részben finanszírozta is azokat az erőket, amelyek a válságok kirobbantásában szerepet játszottak – hívta fel a figyelmet Kósa.
Védjük meg az országot a kötelező betelepítési kvótától, nem tehetünk mást, ha egy kicsit is hiszünk még a keresztény Európában – fogalmazott a frakcióvezető. Azok ellen is harcolni kell – fűzte hozzá –, akik a szerencsétlen sorú emberek élethelyzetét kihasználva akarnak valamilyen manipulatív akcióba kezdeni.
Röviden
- A Fidesz parlamenti képviselőcsoportja Kósa Lajos frakcióvezető javaslatára megválasztotta új vezetését. Ennek megfelelően Balla György, Gulyás Gergely, Halász János, Németh Szilárd István és Németh Zsolt a továbbiakban frakcióvezető-helyettesként dolgozik. A képviselőcsoport szóvivőjének Halász Jánost választották. Az Országgyűlés döntött arról, hogy a törvényalkotási bizottság alelnöki posztján a fideszes Tuzson Bence helyét párttársa, Répássy Róbert veszi át. Tuzson – a párt korábbi szóvivője – a Miniszterelnöki Kabinet kommunikációért felelős államtitkára lett.
- A parlament 126 igen szavazattal, négy nem és két tartózkodás ellenében elfogadta az idei évi költségvetés változtatásához benyújtott összegző módosító javaslatot, amely tartalmazza a Modern Városok Programra elkülönített huszonötmilliárd forintot és a közmédia adósságának átvállalását is.
- A szocialista Tóbiás József arra szólította fel a kormányt, helyezze vissza a Kossuth térre a „Forradalom lángját”, amely Göncz Árpád néhai köztársasági elnök ötlete nyomán csaknem húsz éven át emlékeztetett 1956 hőseire. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette: a kormány tisztelettel adózik Göncz Árpád emléke előtt, és szerinte a Fidesz is joggal viseli a forradalom örökösének címét, mint minden olyan politikai párt, amely a nyolcvanas években jött létre annak a pártnak az elnyomó diktatúrájával szemben, amely MSZMP néven 1956 novemberétől irtotta a forradalom szellemét. Szerinte elsősorban az MSZP-nek kell tisztáznia az MSZMP-hez fűzött viszonyát. Közölte, kész Kövér László házelnökhöz fordulni annak megvitatására, hogyan helyezhető el méltó helyre az emlékmű.