Eltűnt Szeviép-milliárdok nyomában

Több mint négyszázharminc alvállalkozóját „elfelejtette” kifizetni a szegedi cég, amelyhez egyre több szálon kötődik a baloldal

Érdekes politikai szálak és kapcsolatok szövik át a Szeviép csődjét Szegeden, amelyben nemcsak Botka László és Ujhelyi István szocialista politikusok neve bukkan elő, hanem például Dávid Ibolya volt MDF-elnök testvéréé és a DK-s Oláh Lajosé is, aki az egyik Szeviép-vezér fiának keresztapja. Cikkünkben másfél milliárd forintnak eredünk a nyomába.

Ujhelyi-Botka
Ujhelyi István és Botka László: mossák kezeiket (Fotó: Hegedüs Róbert)

Az MSZP–SZDSZ-kormány idején öt év alatt harmincnégymilliárd forint állami, illetve városi közbeszerzést nyert el a Szeviép Szerkezet- és Vízépítő Zrt., amely 2010-es „csődeljárásba menekülése” idején négyszázharminchárom alvállalkozóját „felejtette el” kifizetni. Alábbi cikkünkben megpróbáljuk számba venni, hová tűnt el másfél milliárd forint, ami egyébként elő is kerülhet, hiszen a Szeviép három tulajdonosával és vezető tisztségviselőjével szemben csődbűncselekmény vádjával büntetőeljárás folyik, amelyben első fokon – talán már az idén – ítéletet is hirdethetnek, egyben elbírálhatják a károsultak polgári jogi igényét is. Az ebből nyerhető visszatérítés azonban a hiányzó milliárdokhoz képest szerény összeg.

A Szeviép-vezérek ugyanis kölcsönöket nyújtottak különböző gazdasági társaságoknak, illetve magánszemélyeknek, s az adónyomozók csupán ezt tették a vád tárgyává. Érdekessége a történetnek, hogy a bíróság a vádlottak magánvagyonát is zár alá helyezte a kár megtérülésének biztosítékaként, ám a Szegedi Járásbíróság később úgy találta, nem szükséges ennek fenntartása. Az ügyészség ezzel szemben fellebbezett, ennek elbírálása még folyamatban van a Szegedi Törvényszéken.

Az említett másfél milliárdos kölcsön egyharmadát a Szeviép egyik leányvállalata, annak ügyvezetője, Ujhelyi István jelenlegi MSZP-s európai parlamenti képviselő akkori sofőrje kapta, mint korábban megírtuk, egy-két milliós tételekben, heti-kétheti rendszerességgel. A Biztonsági Üzem Kft. azonban az anyavállalat gáláns, összességében félmilliárd forintra rúgó kölcsönei ellenére a felszámolás sorsára jutott – előtte 2008-ban még a Szeviép a leányvállalat kilencvenhétmillió forintos törzstőkéjét hárommillió forintra leszállította a „veszteségek rendezése miatt”. Amikor a sofőrt a 2015-ben megkezdődő büntetőeljárásban tanúként meghallgatták a bíróságon, mondja már meg, hová tűnt ez a kis pénz, a tárgyalóterembe – ahogyan a károsultak fogalmaztak – „csak az amnéziát vitte be magával”, nem emlékezett semmire.

A további egymilliárd forint apró tételekből állt össze, köztük áron alul eladott lakásokból, amelyeket ismerősöknek és a cégcsoport más tagjai-nak juttattak, illetve kisebb, néhány tízmilliós kölcsönökből, amelyeket szintén nem fizettek vissza. Ilyen kölcsönt kapott az O. D. B.-Duna Folyamszabályozási és Vízépítési Kft. is, amely egyike volt a Szeviép negyvenkét vállalkozásból álló cégcsoportjának. A tagvállalat nevében az „O” Oltványi Józsefre, a Szeviép egyik tulajdonosára és vezető tisztségviselőjére, a „B” Baranyi Sándorra, a cég másik meghatározó tulajdonosára és tisztségviselőjére utal (mindketten vádlottak), a középső betű, a D viszont igazi kakukktojás. Forrásaink szerint Dávid Attilát szimbolizálja, aki történetesen Dávid Ibolya egykori MDF-elnök testvére. Az O. D. B. a Szeviép meginduló csődeljárása idején kísérletet tett a maga végelszámolására, ám az adóhivatal közbelépésére és végrehajtási kezdeményezésére a végelszámolás a tartozások – köztük a vissza nem fizetett kölcsön – miatt felszámolásba fordult. A Szeviép-botránynak ez a szála azonban alighanem a kriminalisztika történelmébe is be fog vonulni – tudtuk meg Szabó Bálinttól, a Szeviép-károsultak képviseletét ellátó cég ügyvezetőjétől. A Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője arra utalt, hogy Stefán József, akit a büntetőeljárásban az adóhatóság rendelt ki szakértőként, hogy megállapítsa történt-e fedezetelvonás a hitelezők elől, a vádlottak egyik cégének könyvvizsgálója volt. „Mintha maguk a vádlottak rendelték volna ki a független könyvvizsgálót, akit közvetlenül maguk fizettek” – jegyezte meg Szabó Bálint.

A kisebb összegű szeviépes kölcsönök sorából egyet emelnénk még ki, amit a cég csődjéről a város közvéleményét első kézből tájékoztató „mértékadó” hírforrás, a Délmagyarország akkori főszerkesztője, Dlusztus Imre cége kapott, a vádirat szerint harmincmilliós nagyságrendben. Ebben semmi meglepő nincs, ha figyelembe vesszük, hogy Botka László szocia-lista polgármester ebben a napilapban nyugtatgatta 2010-ben a Szeviép alvállalkozóit a „kis kényelmetlenség”, a fizetési nehézségek miatt, s szintén a Szeviép volt, amely a városvezetés kérésére támogatta a női kosárcsapatot, amelynek edzője Szetey András korábbi főszerkesztő felesége volt. Mint megírtuk, a Szeviép-vezér, Pistrui László azt mondta Szeteynek: „Adunk pár tízmilliót a kosárcsapatnak, hogy a főszerkesztő úr is jól érezze magát” – mesélték forrásaink.

Nemcsak „a vezérek” hoztak azonban közérzetjavító intézkedéseket, hogy a városi potentátok jól érezzék magukat, a potentátok is tettek egyet s mást – a kormányzattól és a várostól érkező milliárdok mellett –, hogy a Szeviép gazdáinak fussa új Lamborghinire. Ebbe a sorba illeszkedik az új székház históriája, aminek szalagját maga Botka László polgármester vágta át Pistrui Lászlóval és Baranyi Sándorral. „A közérzetjavító intézkedést ezt követően Pistrui László Szeviép-vezér gyermekének keresztapja hozhatta – mondta lapunknak Szabó Bálint. Az illetőt, aki akkoriban a Bajnai-kormány államtitkáraként a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt felügyelte, Oláh Lajosnak hívták. A hivatal ugyanis gyakorlatilag havi ötmillió forintért azonnal kibérelte a székházat, s ugyanez történt a békéscsabai kirendeltségen is, ahol a Szeviép egy másik cége, az MB2 Kft. volt a bérbeadó” – tette hozzá a Likvid Kontroll ügyvezetője, jelezve, miként segíthette a Demokratikus Koalíció jelenlegi parlamenti képviselője államtitkárként a Szeviépet. A két szerződést, amely együtt több mint félmilliárd forint bevételt hozott közpénzből a Szeviép tulajdonosainak, 2012-ben tudta csak felbontani a jelenlegi kormány, de ezek a bevételek nem járultak hozzá a hitelezői igények kielégítéséhez – fűzte hozzá Szabó Bálint.

A 2010-ben csődvédelmet kérő Szeviép „nagylelkű” ajánlatot tett a károsultakat tömörítő hitelezői választmány ülésén – mondták szegedi forrásaink. Ebben a tartozások összegének harminc százalékát kifizették volna, amibe a meglopott kisvállalkozások sanyarú helyzetük miatt belementek volna, ám a Szeviép-ingatlanok zálogjogosult bankja ilyen egyezséghez nem nyújtott kezet. Így fordult át az ügy felszámolásba és büntetőeljárásba is.