Elkészült a felsőoktatási koncepció

Elfogadta tegnap a Felsőoktatási Kerekasztal az elmúlt hetek egyeztetéssorozata alapján módosított, az ágazat következő tizenöt évére szóló stratégia véglegesített változatát. A Fokozatváltás a felsőoktatásban című dokumentumot Palkovics László felsőoktatási államtitkár október végén mutatta be a kerekasztalnak. A  szakállamtitkárság a mostani egyeztetés után azt közölte, hogy a beérkezett észrevételek alapján több elemet is átdolgoztak az október végén nyilvánosságra hozott dokumentumban. Ezek nyomán a koncepcióban nagyobb hangsúllyal szerepel a tehetséggondozás, a bölcsészet- és társadalomtudományok képzési területe, belekerült a bérrendezés kérdése, valamint a feladatközpontú és kreditalapú finanszírozás bevezetése. „Az elmúlt hónapokban a felsőoktatási intézmények, a hazai vállalatok, a kamara és minden, felsőoktatásban érintett szervezet vezetője eljuttatta javaslatát a tárcához, amelyek nagy része bekerült a koncepcióba” – írták. A közlemény szerint a stratégia fő irányvonalaival a kerekasztal tagjai – a Magyar Rektori Konferencia (MRK), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, valamint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája képviselői – egyetértettek, támogatva „a teljesítményelvű felsőoktatás kialakítását”.

Bódis József, az MRK elnöke lapunknak ezt megerősítette, mondván, komoly programalkotás zajlott az elmúlt időszakban, amelyben a rektorok is együttműködtek. „A koncepció alkalmas arra, hogy átalakuljon, javuljon a felsőoktatás” – fogalmazott, kitérve arra is, hogy a sajtó egy része hiányolta,  „miért nem hangosabbak” a rektorok. Bódis József kifejtette, „javító kritikájukat” közvetlenül az államtitkársághoz juttatták el, és ha valami „hiba kerülne a rendszerbe”, az ellen erősen tiltakoznának.

Mint felidézte, a kerekasztal korábbi ülésén, amikor megismerték az eredeti munkaanyagot, már szóvá tették például a konzisztó­rium és magisztrátus ügyét. (Az akkori változat szerint a tisztán akadémiai-tudományos ügyek a rektorból és a választott kari képviselőkből álló magisztrátus döntési kompetenciájába kerültek volna, a gazdasági kérdések pedig a fenntartó által delegált gazdasági-társadalmi megbízottak részvételével, a kancellár elnökletével felállítandó konzisztóriumhoz. E két testület együttes ülése alkotta volna a jövőben a szenátust – a szerk.) A magisztrátus felállítására vonatkozó elképzelés ugyanakkor kikerült a koncepcióból.

Bódis József jelezte, a konzisztóriumot afféle felügyelőbizottságként hozzák létre a rektor, a kancellár és más tagok részvételével, amelynek a szenátus döntései kapcsán egyetértési joga lesz. Az MRK elnöke kifejtette, „nem lenne baj”, ha a jövőben nőne az állami finanszírozás mértéke, de arra ígéretet kaptak Palkovics László államtitkártól, hogy a mindenkori költségvetés lehetőségeihez képest megfelelő állami támogatást kap majd a felsőoktatás. Az szerinte már most látszik, hogy jövőre az idei­nél jobb finanszírozási helyzet alakulhat ki, de azért hozzátette, „várjuk ki a végét”.

A dokumentum a jövő héten kerül a kormány elé, s ha a kabinet elfogadja, akkor indulhat meg a tényleges jogszabály-alkotói munka. Bódis József közölte, egyetértenek az államtitkársággal abban, hogy a koncepciót időről időre át kell tekinteni, először a jövő év végén.

---

IKSZ: Átlátható hallgatói testületek kellenek
Elkészítette az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) a hallgatói érdekképviseletről szóló szakmai javaslatát – közölte a szervezet. A javaslatban szerepel, hogy mindenhol elektronikus legyen a hallgatói önkormányzatok választása, mert így magasabb részvétel érhető el, s ez növeli a testületek legitimációját. Egységes rendezvényszervezési előírásokat jelenítenének meg a hallgatók biztonsága érdekében, s ezeknek a szabályoknak a 2015-ös gólyatáborok esetében már feltétlenül érvényesülniük kellene szerintük. Az IKSZ emelné a hallgatói szolgáltatások, így az étkezés, a kollégium, a rendezvények, az albérlet-közvetítés színvonalát, s egységes minőségbiztosítást alakítana ki, emellett minden felsőoktatási intézményben vagy legalább központi jelleggel jogsegélyszolgálatot működtetne. Az IKSZ szerint a javaslatok azt szolgálják, hogy a hallgatói rendszer átláthatóbb, a fiatalok érdekeit szem előtt tartó, visszaélésekre kevesebb lehetőséget adó és az állami forrásokat tisztességesen kezelő legyen.