Elixír a mozgás, de nem önmagában

– Néhány hete ért véget a szeniorakadémia első tanéve. Hogyan értékeli ezt az időszakot?
– Ez az év volt a próbaidő. Őszintén mondom, magunk sem számítottunk ekkora sikerre. A hétfőnként tartott Szenior Sport Akadémiát azzal a céllal hoztuk létre, hogy tanácsokat, irányt adjunk a harmadik generáció – a középkorúak és idősek – számára. Nem csupán a sportról van szó, az életminőség javításáról, életmódváltásról beszélünk. Ehhez pedig a mentális kondíció is hozzátartozik. Hogy mekkora az igény, az is mutatja, regisztrált hallgatóink száma immár meghaladja az ötszázat. A második félév hatrészes előadás-sorozatában neves egyetemi tanárok és elismert szakértők tartottak telt házas ismeretterjesztő előadásokat a sporttal, életmóddal, a testi-lelki egészség megőrzésével kapcsolatban.

– Magam is ott voltam egy kiváló hangulatú esten, amelyen Jókai Anna írónő beszélt a hallgatóságnak sok humorral és öniróniával az öregedés méltóságáról. Kiket hívtak még meg?
– A teljesség igénye nélkül néhány nevet kiemelhetek: Csókay András idegsebész, Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, Balczó András többszörös olimpiai és világbajnok, Monspart Sarolta tájfutó-világbajnok, Esztergályos Cecília színművész, Apor Péter egyetemi tanár. Mindannyian eljöttek az első hívó szóra, senki sem mondta, hogy nem ér rá.

– Miről van szó a szellem frissítésén és karbantartásán túl?
– Sportkurzusokat is elindítottunk bemelegítő jelleggel, hiszen az ismeretterjesztés és az életmódtanácsok mellett fő célunk a szeniorok megmozgatása, azaz a közös sportolás. Feladatunk egyértelműen az, hogy az idősebb korosztály is megkapja a legkorszerűbb mozgásanyagot, és fizikai­lag aktívabbá váljon. Hiszek az egész életen át tartó mozgás erejében, de sajnos Magyarországon az embereknek mindössze tizenhárom százaléka mozog rendszeresen, míg a finneknél ez nyolcvanegy százalék. Első lépésként azon a hamis szemléleten kell változtatni, hogy negyven felett értéktelenné válunk, megáll számunkra az élet. Ebből a hazugságban a bulvárvilág is alaposan kiveszi a részét. Úgy gondolom, hogy az ingyenes szeniorakadémia megvalósításával elindultunk egy olyan úton, amelyen eddig nem ment végig senki. Fontosnak tartom, hogy ebben a Testnevelési Egyetem zászlóvivő legyen.

– Mit kínál még az akadémia?
– Amire az előadásainkban fókuszálunk: az egész életen át tartó mozgás fontossága, a korszerű táplálkozás és a lelki egészség megőrzése. A különböző témákban tartott előadások éppen azt alapozzák meg, hogy az idősebbeknek mire kell vigyáz­niuk a rendszeres mozgás során. Természetesen nem parttalan, megerőltető edzésekről beszélünk, hanem a saját korosztályuknak megfelelően összeállított mozgásnormákról. Legyen az túrázás, kocogás, gimnasztika, úszás, asztalitenisz vagy akár a tánc. A mozgási lehetőségek köre pedig szeptembertől jelentősen bővülni fog. Ahogy mondani szoktuk: egészséget térítésmentesen!

– Elixír-e a sport? Ezzel a címmel ön tartotta hatalmas sikerrel az akadémia második félévének utolsó előadását. Adódik a kérdés, elixír-e a sport Jakabházy László számára?
– Mozgás nélkül nincs élet! Most elsősorban nem a versenysportra gondolok. Az elképzelhetetlen tehetség nélkül, bár ha nem párosul szorgalommal, akkor a tehetség önmagában kevés marad. A „mindenki sportjában” – nem szeretem a tömegsport kifejezést – kiemelkedő tehetség nélkül is megfelelhetünk önmagunknak. Magam is mindennap sportolok valamit, valamikori aktív jégkorongozóként erre igényem is van. Vallom, hogy a mozgás elixír, de nem önmagában. Fontos a lelki egészség, a kiegyensúlyozott családi élet, a harmónia. Nagy titkok nincsenek.

---

Pályakép

Jakabházy László volt válogatott jégkorongozó, egyetemi tanár
Érettségi után elvégezte a Testnevelési Egyetem tanár szakát, majd az ELTE Bölcsésztudományi Egyetem pszichológia szakát és a Károly Egyetemen (Prága) a jégkorong-mesteredző szakot. A TF-diploma testnevelői pályáját alapozta meg, a pszichológiadiploma az élsport és a versenysport pszichés felkészítéséhez kellett, a prágai végzettség pedig az edzői karrierhez, mivel ez volt a világszint. Ezt követően 1971-ben doktorált jégkorongból. „Gyönyörű feladatnak tekintettem, hogy tudományunkat, a rekreációt, a tökéletes közérzet programját, a testi-lelki harmónia megteremtését zászlónkra tűzhessem, és a szó igaz értelmében népművelővé válhassak. A tudomány terén elérni, hogy a prevenció-rekreáció-regeneráció-rehabilitáció terén hazánk felzárkózzon a jóléti országokhoz, vagyis a megelőzés legyen fölényben a gyógyítással szemben.”